Back to top

Csökkenés helyett megduplázódott az élelmiszer automaták száma

Az adóhatóság adatbázisa 54 ezer élelmiszert árusító automatát tartalmaz. Ahol nincs se eladó, se pénztáros. Az élelmiszerboltok száma 39 ezer. Persze, azért van különbség bőven, kb 99%.

2019 év közepéig minden automataberendezést regisztrálni kell az adóhivatalhoz. A kiterjesztés után például az autómosó, parkoló, szórakoztató eszközök, masszírozó székek automatáinak adatait is ismerni fogja a NAV - olvasható a blokkk.hu-n.

Az automatákon belül némileg más az élelmiszert árusító automaták helyzete. Ezeket már korábban be kellett jelenteni az adóhatósághoz, de ráadásként úgynevezett felügyeleti egységet is kellett beépíteni ezekbe. Ez ugyanúgy szolgáltat adatokat az adóhatósághoz az értékesítésről, mint az online kasszák. Tehát az adóhatóság az élelmiszeres automatákról már egy éve mindent lát (az új rendszert 2018 júliusától indították).

Korábban sokan azzal számoltak, hogy ha mindent ételt, italt árusító automatát be kell kötni az adóhatósághoz, megcsappanhat a számuk.

Az automatáknál nem kötelező a nyugtaadás, így a lehetséges forgalomról, bevételről szélsőséges információk láttak napvilágot, azt pedig nem lehetett tudni, melyik a pontos, legfeljebb csak sejteni. A bekötés pedig költséges volt, hasonlóan az online kasszákhoz, tehát lehetett azzal is számolni, hogy pusztán emiatt felhagyhatnak egyesek az automatás kereskedéssel.

Egy 2019 áprilisi, a Portfolióban megjelent sajtóhír szerint az adóhatósághoz bejelentett árus automaták száma 25 ezer volt és ebből 22 ezer adatot is szolgáltatott. Tehát

megkétszereződött a bejelentett automaták száma.

És az élelmiszeres automaták adják az adataikat is. A korábbi adatok, a már említett sajtóhír szerint egy automata havi forgalma 100 ezer forint lehet. Így, ha mindegyik ezt hozza, akkor az éves piacuk 65 milliárd forint körül mozoghat, ami a teljes élelmiszer boltos piac 1-1,5%-a között jár valahol. A különbség 99%.

Forrás: 
blokkk.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb találmány COVID-járvány idején, a kenyérautomata

A biztonságos vásárlás jegyében kenyérautomatákat állított fel egy lengyel pékség.

Mérsékelt piaci ármozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

KSH: nem változott a kiskereskedelmi üzletek forgalma júniusban

A kiskereskedelmi üzletek júniusban már járványügyi korlátozások nélkül lehettek nyitva az egész országban, így forgalmuk volumene a nyers adat szerint 0,8 százalékkal bővült, naptárhatástól megtisztítva lényegében nem változott az előző év azonos időszakihoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Erősödő európai bárányárak

A bárányárak tovább emelkedtek az elmúlt héten, ezzel az EU átlagértékei most a 2018 májusa óta rögzített legmagasabb árszintet érték el.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

Kedvezett a járvány a brit epernek

A koronavírus-járvány sok vállalkozásnak keresztbe tett, nem úgy, mint a brit epertermelőknek és -értékesítőknek: sokuk jelentősen több epret adott el idén eddig, mint tavaly, de az Egyesült Királyság egészét nézve is szép számmal emelkedtek a számok.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.