Back to top

Ezt az ételt dobjuk ki leggyakrabban

Többnyire olyan ételt vásárolunk, amire valóban szükségünk van, emellett a többség rendszeresen figyeli a lejárati időt, és nem dob ki még le nem járt ételt – derül ki a K&H lakossági kutatásából. Ha mégis lejár a szavatossági idő, akkor leginkább zöldség, gyümölcs, tejtermék, felvágott és pékáru landol a kukában.

Az Agrárminisztérium jelentése szerint 2017-ben fejenként mintegy 68 kilogramm élelmiszert dobtunk ki, ami a teljes lakosságra vetítve évi 1,8 millió tonna kukában landoló ételt jelent. „A Boston Consulting Group jelentése szerint 2030-ig világszinten évente 1,9 százalékkal fog emelkedni a kidobott élelmiszer mennyisége.

A probléma a fejlett országokban főként a kiskereskedelemben, de még inkább a fogyasztóknál jelentkezik,

főként amiatt, hogy túl sokat vásárolnak, amit végül nem tudnak elfogyasztani, vagy meg sem vesznek bizonyos élelmiszereket, mert nem felelnek meg az esztétikai követelményeknek. Az élelmiszerpazarlás tehát nagyon is aktuális téma. Reprezentatív, 500 fő megkérdezésével történt kutatásunk során ezért arra kerestük a választ, hogy mennyire tudatosan vásárolnak a magyar emberek élelmiszert, milyen gyakran dobják ki a szemétbe a különböző típusú élelmiszereket, illetve, szoktak-e közeli lejáratú élelmiszereket vásárolni” – ismertette a kutatás témáját Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

Így bánunk az élelmiszerrel

A K&H kutatása alapján a magyarok többnyire csak azt az élelmiszert vásárolják meg, amire valóban szükségük van, és a szavatossági időre is figyelnek. Amikor pedig közeleg a lejárati idő, inkább gyorsan felhasználják vagy kidobják az ételt, miközben csak töredékük juttatja el rászorulóknak ezeket az ételeket. Ha pedig többet főztek vagy vásároltak a kelleténél, akkor szinte ugyanannyian vannak azok, akik a háziállatuknak adják a vacsorájukat, és akik szerint a maradék nem nekik való.

Tartós élelmiszert kevésbé, pékárut annál gyakrabban dobunk ki

A kutatás arra is rávilágít, hogy a magyar lakosság úgy gondolja, többnyire nem szokott ételt a szemetesbe dobni. Ha azonban megnézzük külön-külön az egyes ételfajtákat, nagy eltéréseket láthatunk. Természetesen a tartós élelmiszerek – tészta, rizs, konzerv, olaj – és

a hústermékek esetében fordul elő a legkevésbé, hogy szavatossági probléma miatt kidobnánk,

bár itt is előfordul. A zöldség, gyümölcs, a tejtermékek, hús, felvágottak és pékáru esetében azonban már azok vannak nagyobb arányban, akik ritkán ugyan, de kidobják ezeket az ételeket. Mindezek közül a pékáru és a felvágott emelkedik ki, a válaszok alapján ugyanis ez az a két élelmiszertípus, amelyek a leggyakrabban végzik a szemetesben.

Kelendők a közeli lejáratú élelmiszerek

Egyre több boltban találkozhatunk külön polccal, ahova a közeli lejáratú élelmiszereket helyezik ki az eredeti ár töredékéért. Úgy tűnik, hogy erre is van kereslet, ugyanis összességében a válaszadók többsége (87 százalék) szokott ilyen termékeket vásárolni, habár egyelőre csak ritkán.

Forrás: 
K&H Bank sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Régi ízek a Gyümölcsműhelyből

A környék változatos adottságait és terményekben való gazdagságát kihasználva álmodta meg a Gyümölcsműhelyt Farkasné Kapai Mónika. Döbröcén, egy nagyon pici faluban, réges-régi házban nyitotta meg a modern eszközökkel felszerelt, de hagyományokban és stílusban a régmúlthoz igazodó „feldolgozót”.

Az olaj, ami javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében

Érdemes hozzáadni az étrendünkhöz ezt az olajat. Egy új kutatás megerősítette, hogy javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében.

"Egészséges energiaosztály”-logó élelmiszerekre

A Nutri-Score néven bevezetett logó olyan, mint a háztartási gépeknél az energiaosztályt jelölő matrica: A-tól E-ig terjed a skála, az A jelenti a legjobb minősítést. Franciaországból indult, Németországban már fontolgatják egy ideje a bevezetését, a holland zöldség-gyümölcs ágazat szereplői ugyanakkor kritizálják.

Egy életelixír, ami nyersen ehetetlen

Az olajbogyó nálunk is egyre elterjedtebb a konyhákban, minden évszakban használható, hiszen pácolva, üvegben árulják. De miért nem fogyasztjuk nyersen, ahogyan a legtöbb gyümölcsöt?

Kitiltották az argentin húsokat, mert növekedésserkentőt találtak bennük

Az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet több argentin és paraguayi húsüzem termékeit kitiltotta, miután ractopamin növekedésserketőt találtak import termékeikben. Jelenleg az sem kizárt, hogy nem csak egyes cégek, hanem a két dél-amerikai ország teljes marhahúságazata ellen korlátozásokat vezetnek be.

1,4 millió európai termelő érdekében: hatékony az uniós zöldség-gyümölcs lobbi

Majdnem húsz éve, 2000-ban alakult az európai zöldség-gyümölcs termelő régiók szövetsége Bordeaux-ban, hogy a termelők érdekeit képviselje az Európai Unióban. A szövetséget francia, spanyol és olasz régiók hozták létre, mára hét országból 18 európai régió 25 szervezetét tömöríti. Pauline Panegas főtitkár és Andrea Tivoli brüsszeli képviselő a FruitVeB évzáró tanácskozásán mutatta be az elért eredményeket.

"Ízeltes" kenyér: nem guszta, de egészséges, és az alapanyag hegedül is

Az Egyesült Királyságban a tücskök a természetből a konyhába is beköltöztek: a Roberts Bakery az országban elsőként vágott bele a rovaralapú kenyérkészítésbe. A termék előállításához több száz tücsköt használnak fel.

Csokiünnep: 450 tonna csokimikulás kétmilliárd forint értékben

8 és fél millió darab csokimikulást vettek a magyar fogyasztók több mint kétmilliárd forint értékben 2018. november-decemberben: ez 5 százalékos mennyiségi növekedést jelent 2017 azonos időszakához képest. Tarolnak a tejcsokoládé-figurák, amiket jellemzően a hipermarketekben szerzünk be az ünnepi szezonban. A sajátmárkás mikulásédességek is népszerűek - derül ki a Nielsen összefoglalójából.

Nincs annyi bárány az országban, amennyire igény lenne

Bár minden korábbinál nagyobb kereslet lenne a karácsonyi exporthoz magyar bárányokra, sok hazai állattartó mégsem tudja kihasználni a lehetőséget. A részletekről Kukovics Sándor, a Juh és Kecske Terméktanács ügyvezető igazgatója számolt be.

Csirkebumm a lengyeleknél

Rekordokat dönt a csirkeágazat Lengyelországban: októberben 122 millió naposcsibe került a tenyésztőkhöz. A szárnyalást csupán a feldolgozóüzemek kisebb kapacitása állíthatja meg.