Back to top

Ezt az ételt dobjuk ki leggyakrabban

Többnyire olyan ételt vásárolunk, amire valóban szükségünk van, emellett a többség rendszeresen figyeli a lejárati időt, és nem dob ki még le nem járt ételt – derül ki a K&H lakossági kutatásából. Ha mégis lejár a szavatossági idő, akkor leginkább zöldség, gyümölcs, tejtermék, felvágott és pékáru landol a kukában.

Az Agrárminisztérium jelentése szerint 2017-ben fejenként mintegy 68 kilogramm élelmiszert dobtunk ki, ami a teljes lakosságra vetítve évi 1,8 millió tonna kukában landoló ételt jelent. „A Boston Consulting Group jelentése szerint 2030-ig világszinten évente 1,9 százalékkal fog emelkedni a kidobott élelmiszer mennyisége.

A probléma a fejlett országokban főként a kiskereskedelemben, de még inkább a fogyasztóknál jelentkezik,

főként amiatt, hogy túl sokat vásárolnak, amit végül nem tudnak elfogyasztani, vagy meg sem vesznek bizonyos élelmiszereket, mert nem felelnek meg az esztétikai követelményeknek. Az élelmiszerpazarlás tehát nagyon is aktuális téma. Reprezentatív, 500 fő megkérdezésével történt kutatásunk során ezért arra kerestük a választ, hogy mennyire tudatosan vásárolnak a magyar emberek élelmiszert, milyen gyakran dobják ki a szemétbe a különböző típusú élelmiszereket, illetve, szoktak-e közeli lejáratú élelmiszereket vásárolni” – ismertette a kutatás témáját Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

Így bánunk az élelmiszerrel

A K&H kutatása alapján a magyarok többnyire csak azt az élelmiszert vásárolják meg, amire valóban szükségük van, és a szavatossági időre is figyelnek. Amikor pedig közeleg a lejárati idő, inkább gyorsan felhasználják vagy kidobják az ételt, miközben csak töredékük juttatja el rászorulóknak ezeket az ételeket. Ha pedig többet főztek vagy vásároltak a kelleténél, akkor szinte ugyanannyian vannak azok, akik a háziállatuknak adják a vacsorájukat, és akik szerint a maradék nem nekik való.

Tartós élelmiszert kevésbé, pékárut annál gyakrabban dobunk ki

A kutatás arra is rávilágít, hogy a magyar lakosság úgy gondolja, többnyire nem szokott ételt a szemetesbe dobni. Ha azonban megnézzük külön-külön az egyes ételfajtákat, nagy eltéréseket láthatunk. Természetesen a tartós élelmiszerek – tészta, rizs, konzerv, olaj – és

a hústermékek esetében fordul elő a legkevésbé, hogy szavatossági probléma miatt kidobnánk,

bár itt is előfordul. A zöldség, gyümölcs, a tejtermékek, hús, felvágottak és pékáru esetében azonban már azok vannak nagyobb arányban, akik ritkán ugyan, de kidobják ezeket az ételeket. Mindezek közül a pékáru és a felvágott emelkedik ki, a válaszok alapján ugyanis ez az a két élelmiszertípus, amelyek a leggyakrabban végzik a szemetesben.

Kelendők a közeli lejáratú élelmiszerek

Egyre több boltban találkozhatunk külön polccal, ahova a közeli lejáratú élelmiszereket helyezik ki az eredeti ár töredékéért. Úgy tűnik, hogy erre is van kereslet, ugyanis összességében a válaszadók többsége (87 százalék) szokott ilyen termékeket vásárolni, habár egyelőre csak ritkán.

Forrás: 
K&H Bank sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

A banán segít a súlyvesztésben?

A banánnak számos jótékony hatása közismert, de vajon ez az édes gyümölcs hozzásegíthet bennünket a súlyvesztéshez?

Vendée-i juhok a FarmerExpón

A FarmerExpo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár idén is tartogatott meglepetéseket az kiskérődzők iránt érdeklődő látogatók számára is. Immár hagyomány, hogy a juhtenyésztők nagy hangsúlyt fektetnek erre a kiállításra, melyet az eseményen a díjkiosztón is érzékelhettünk.

Csak a francia fogyasztók harmadának ízlik a fürtös paradicsom

Egy fogyasztói felmérés szerint a francia vásárlók nem igazán elégedettek a nyáron kapható fürtös paradicsom és charentais sárgadinnye minőségével. Mindezt a következtetést az után vonták le, hogy közel 900 fogyasztóval kóstoltattak vakon diszkont áruházakban, szupermarketekben és zöldség-gyümölcs boltokban kínált terméseket.

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

ASP Bulgária: A termelők tüntettek, hogy ne kelljen leölniük állataikat

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése elérte már Bulgáriát is, bár erről eddig keveset hallhattunk. Sajnos, a betegség itt a házisertés-állományt is érinti olyannyira, hogy az elmúlt hetekben mintegy 130 000 állatot kellett leölni a vírus megjelenése miatt az ország nagy, kereskedelmi gazdaságaiban.

Tájba illeszkedő körtés

Mikola Péter informatikus tanárember, vagyis a körtetermelés távol esik a szakmájától. Ráadásul lakóhelyétől 230 kilométerre, Sényén termel, mégpedig úgy, hogy hagyományos gyümölcsöse teljes mértékben illeszkedjen a szőlőbirtokokkal tűzdelt tájba. Munka közben érdeklődő fiatalok segítségével az elhagyott régi pincéket is feltárja.

Ahol nincs konkurenciája a dinnyének

Egy Bajorországban élő német dinnyetermelőt mutat be riportjában a Süddeutsche Zeitung: bár Németországnak ezen a vidékén szokatlan a dinnyetermesztés, az egyre melegebb nyarak mégis lehetővé teszik, hogy megteremjen a sárga- és görögdinnye néhány fajtája.