0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Quintana duplázott

Makay Tamás lova, Quintana Andrej Hollyval duplázott, idén is ő nyerte a gróf Széchenyi István Emlékverseny nagydíját. Ebből az alkalomból beszélgettünk a tulajdonossal, aki hosszú tenyésztői múlttal rendelkezik.

1988- ban vette az első lovát, fogathajtó szeretett volna lenni, de nagyon rövid idő alatt kiderült, hogy nem bírja a gerince az apró rázkódást. Két év múlva döntötte el, hogy a tenyésztésben próbál szerencsét.

Kérlek, mutasd be a lovad!

Quintanát féléves korában vásároltam Vesztfáliában, egy barátom segítségével. Két lovat vásároltam akkor, Quintana mozgása már akkor elvarázsolt. Kicsit hektikus volt, az akkori lovasom nem nagyon rajongott érte. Hároméves korában befedeztettem, sajnos a csikót másfélévesen el kellett altatni, mert megsérült. Nagyon szomorú vagyok emiatt, hogy még nincs utánpótlása. Kis késéssel, ötéves korában bekerült a sportba, Grundtner Gábor lovagolta hatéves koráig. Aztán a szlovák Natalia Bartekova versenyzett vele 135 cm-ig. Láttam, hogy nagy képességű a ló, a lovas viszont még rutintalan, nagy luxus lett volna, ha ő lovagolja tovább. Hála Istennek ezt ő is belátta, így az edzőjéhez, Andrej Hollyhoz adtam. Ez nagyon jó döntés volt, hiszen azóta is egyre jobb a lovam.

Miért szlovák lovas lovagolja?

Ez jó kérdés. A 21 úgy látszik egy varázslatos szám az életemben, mert a feleségemet is 21 év után hagytam el, és Grundtner Gabival is ez történt. Kézfogással váltunk el, most már öt évvel ezelőtt, de nem hirtelen döntéssel, 21 év után, hangsúlyozom! Azt mondom, hogy sosem szabad a múltat bántani, mert valamiért úgy kellett lennie. Ennek a kapcsolatnak a vége indított el bennem valamit. Nem titok, hogy akkor én felajánlottam megvásárlásra a lovat egy közös lovas ismerősünknek, aki sokallta akkor az árat, miközben én úgy gondoltam, hogy féláron adtam volna és még abból akart alkudni, ki akarta használni, hogy mélyponton vagyok. Berágtam, két napig nem aludtam, átgondoltam, melyek a legjobb lovaim, és szomorúan megállapítottam, hogy nem azok, amiket Magyarországon vásároltam, hanem amiket külföldön, akár csikóként, akár vemhes kancaként, és azok leszármazottai. Nagyon szomorú voltam a magyar sportlótenyésztés miatt. Zsákutca volt a tenyésztés. Ahelyett, hogy azt mondták volna, hogy ne haragudj Tamás, de a lovad tenyésztés szempontjából kolbászba való, gratuláltak. (Csak itt használom ezt a kifejezést, mert nem eszem meg a lókolbászt és hallani sem akarom, hogy kolbászba kerül egy ló, mert imádom őket.) Ha látták a hozzáállásomat, hogy milyen lelkes vagyok, hogy erőn felül mennyi pénzt beleölök, barátilag inkább ezt vártam volna el és nem dicséretet, akkor ma sokkal előrébb tartanék… Sajnos tíz évet elvettek az életemből. Nem vagyok magyarellenes, magyar emberként születtem és magyarként is fogok meghalni. Elbizonytalanított viszont a magyar rendszer, hogy azokban, akikre felnéztem, emberileg nagyot csalódtam.

Rajkán élek, közel van a szlovák határ, és Andrej Holly személyisége, lovastudása győzött meg arról, hogy ő lesz a legmegfelelőbb lovas. Andrej kétdiplomás, szerény ember, ki merem jelenteni, hogy igazi úriember. Szerencsés véletlen folytán ő épp akkor akart a saját lábára állni. Döntésem másik oka az volt, hogy azon magyar lovasok (pl. Szabó Gábor, Krucsó Szabolcs, Horváth Balázs), akikre fel tudok nézni, mind távol vannak tőlem. A lovamat a közelemben akartam tudni, szeretem fenntartani a kontrollt. Hála Istennek akármikor mentem Andrejhez, akár szúrópróbaszerűen is, mindig jó kezekben láttam a lovam még a legutolsó lovászánál is. Olyan miliőt teremtett maga köré Andrej, hogy azt látom, a tanítványai is puszilgatják, simogatják, babaolajat kennek az orrára, nehogy kiszáradjon, tehát tényleg olyan ellátásban részesül, ami tökéletes. Emellett Andrej az első lovasom, aki belátja, ha ő hibázott. Ilyet a több mint 20 éves tenyésztői munkám során még nem hallottam lovastól. Mindez persze anyagilag erőn felül érint, de mégsem bánom, mert azt látom, amit látni szerettem volna már régen. Ennyi pénzből Magyarországon ezt a lovat nem tudtam volna menedzselni. A Széchenyi volt az első verseny, ahol segítségért fizetni kellett, mert pont úgy jött ki, hogy sem a tanítványok, sem én nem tudtam teljes mértékben ott lenni. De Andrej is olyan ember, aki meg tudja fogni a vasvillát, nincsenek elvárásai. Életem egyik legjobb döntése volt hozzá adni a lovat. Egyelőre szárnyalok, ezért is van meg ez a ló, mert kaptam jó ajánlatokat, de ez nem pénzről szól nálam. Élvezem, hogy a harminc év alatt, amióta benne vagyok a lovas életben, végre vannak eredmények. Nem szálltam el, tudom, hogy nem Európa legjobb lova áll az istállóban, látom a különbségeket, sőt amiatt kicsit szomorú is vagyok, hogy amikor a versenypályára kell menni, akkor olyanokkal kell versenyeznünk, akiknek mások a körülményeik. Akik úsztatni tudják a lovukat, akiknek rajta van a lovukon a többmilliós vibrációs masszázstakaró és még sorolhatnám, mi mindennel többet képesek adni a lovaiknak. Ilyen ellenfelek mellett még értékesebb számomra, ha a lovam nyerni tud.

Tenyésztesz még?

Sokkal nagyobb mértékben, mint valaha. Öt fix kancám van, de azt azért elárulom, hogy rajtuk kívül most van hét hároméves kancám is, közülük öt már vemhesült, de szeretném, ha mind a hétnek sikerülne, így jövőre már 12 csikó születhet majd. Évente átlagban 5-6 csikó születik az istállómban és 3-4-et még vásárolok. Erőn felül teljesítek, hála Istennek még van mit eladnom, üdülőtelkeket, ingatlanokat, de lassan zárul a kör. Megszületett a 43. lovam, ez már gombócból is sok, de élvezem azt, hogy Pénzes Gyurinak köszönhetően elérjük Európa és a világ legjobb lovainak az örökítőanyagát. Top lovakkal – pl. Plot Blue vagy I’m Special de Muze – és az ivadékaikkal is fedeztetem a kancáimat. Egyet kiemelve az idei fedeztetéseimből, Zangersheidében nem Dominator Z-től vettem 1800 euróért spermát, hanem a fiától, Querido VG Z-től, egy 2016-os méntől, amelynek Chellano Z X Darco az anyja. Azért nehéz az életem, mert én ezekkel a lovakkal nem kupeckodni akarok, mind kezelhetők, örömmel jön hozzánk a patkolókovács, nem lehet az istállómban olyan ló, ami nem tűri a simogatást.

Hogyan választasz lovat?

Nagyon nehéz kérdés. A mozgása, a szeme, az első benyomások mind nagyon fontosak, de a szerencsén is múlik. Sok mindennek össze kell jönnie, hogy az embernek egy ilyen ló legyen a tulajdonában, mint Quintana. Lehet akármilyen jó mozgása, nem biztos, hogy fejben is jó. Véleményem az, hogy 130 cm-ig lehet tenyészteni genetikai alapon ugrólovat, de hogy azon fölül mi jön ki, hogyan fogja bírni a terhelést, azt nem lehet tudni. Sok múlik a lovason is. Emellett senki nem lát bele a ló fejébe, nem tudjuk, mekkora szíve lesz. Olyan nagyszívű lovam, mint Quintana nem volt még soha. Először mindenki olcsóbb csikókat vásárol, de ez zsákutca, mert ahhoz nagyon nagy szerencse kell, hogy kifogjon egy jót. Úgy gondolom, 5000 euró alatt nem szabad csikót vásárolni Németországból.

Hogyan nevelkednek a lovaid?

Németországból és Hollandiából lestem el a technológiát. 30 négyzetméteren, 6 × 5 méteres boxokban vannak a lovak, 5-6 csikó. Lehetőség szerint egész nap a réten vannak, de este bejönnek egy hőszigetelt, 500 négyzetméteres épületbe. Csövek között ki tudják dugni a fejüket – a balesetek elkerülése miatt csak minden második nyílás szabad –, és etetőfolyosóról takarmányozzuk és nemenként szétválasztjuk őket. Az elválasztófalak kivehetők, Manitou géppel egyben lehet kitrágyázni az egész istállót. Az idén amiből úgy gondoltam, hogy nem lehet fedezőmén, azokat kiheréltettem, amiket pedig úgy ítéltem meg, hogy lehet, azokat átvittem a sportistállóba, ahol kétévesen elkezdtünk velük foglalkozni. Egyet ezek közül eladtam Ausztriába, egyet pedig kiküldtem Holsteinbe, hátha fedezőmén lesz. Hozzá kell tenni, hogy csak azért mehetett oda, mert csikóként ott vásároltam és holsteini útlevele van. Zangersheidei papírokkal nem vihettem oda lovat, hiába gondoltam, hogy alkalmas lenne a megmérettetésre. Augusztus végén lesz egy előválogatás, ahol kiderül, hogy bekerül-e a katalógusba, és ha már bekerül, akkor egyértelmű, hogy részt vehet novemberben az első körungon. Aztán megint jön a nagy kérdés, ha lesz egy körungolt ménem, mi történjen? Betegyem- e az árverésbe, vagy tenyésztésbe kerül. Nehéz a döntés, mivel nincs fedállomásom, mert az elmúlt négy évben minden pénzemet inkább a tenyésztésbe tettem, illetve vásároltam egy saját mént, egy 2012-es Selle Francais-t (Diamant de Semilly, Quidam de Revel, Narcos II), nagyon szép csikók születnek utána.

Mik a terveid?

Közelebbi terveim a rotterdami minősülésünkkel kapcsolatosak. Nem titok, Budapesten a CSI**-W versenyen is jól kell mennie a lónak. Anyagiak miatt nem tudtam Arezzóban indítani a lovat, bíztam a szlovák válogatottban, ami sajnos nem jött össze, mert nincs csapat, ketten vannak Radovan Silóval. Így azok a versenyek, amelyeket finanszírozott volna a szlovák szövetség, elmaradtak nekünk. A budapesti verseny után megy még a ló Somorján, és akkor kell eldöntenünk, hogy keressek-e gyorsan szponzort és menjünk-e Rotterdamba vagy sem. Megbeszéltük, hogy azért nem megyünk el, hogy a 300 közül a 280. helyezettek legyünk. Távolabbi tervem, hogy szeretném, ha még sikerülne a most születő csikóimat nagyobb pályákon látnom, hiszen az év végén már betöltöm a 60-at, az idő ketyeg. Néha felnézek az égre és még egy jó tízest kérek a Jóistentől, hogy hadd lássam az eredményét ennek a munkának, amit most végzek, mert ez nem egészen normális, de ki merem jelenteni, hogy ezt normális ember nem is csinálja. Az is igaz, hogy másképp nincs is értelme. Én nem tudok úgy lefeküdni, hogy ne járjam őket körbe, hogy egy utolsó simogatás, egy utolsó rátekintés ne legyen a lovaimra. Ezt meg is hálálják. Bízom benne, hogy a mostani vezetés az MSLT-nél többet javít majd, nem tudom, kell-e állami szerepvállalás, de azt gondolom, mindketten tudjuk, hogy minimum 70%-ban a kanca a fontos. Nem a nagyképűség mondatja velem, de ott látnám az előrejutást, ha a Lovassport Szövetség „felfedezné” az ilyen magamfajta embereket, akiken látszik, hogy elszántak, több éven át bizonyítottak, és segítené őket kapcsolatokkal ahhoz, hogy hozzá tudjanak jutni jó kancákhoz.

Hozzá lehet jutni jó kancához megfizethető áron?

Hozzá lehet, de azt is ki merem jelenteni, hogy kapcsolatok nélkül nem működik semmi. Egyet tudok mondani, amit én kiselejtezett tenyészkancaként hoztam be – pl. a második legjobb lovam anyját –, az is adott kiváló lovat. De ne ringassuk magunkat hiú ábrándokba, Németországban is vannak problémák a lóvásárlással, kint is értek negatív élmények. Nagyon fontos a megbízható kapcsolat. Van egy idős tenyésztő házaspár, akiktől már három csikót vásároltam, köztük egy olyat, amelyik méncsikóként megnyerte a régiós szemlét, aztán az összesítettben, szeptemberben pedig 9. lett. Ezt a mént küldtem most a körungra. Mindig Schockemöhle példájával élek, ő mindig tudja, melyik a top 50 kancája, mégis tart mellette 950-et. Kérdezem én, miért? Biztos nem azért, mert nincs mire költeni a pénzét. Én is jártam már úgy, hogy nem tetszett egy kancának az egyik tulajdonsága és mégis jó csikót ad. Türelmesnek kell lenni, azért sincs nálam eladó fiatal ló, mert kivárok és elférnek. Hároméves korukban belovagolják őket és akkor majd kiderül. Én elítélek mindenféle durvaságot, és büszke vagyok rá, hogy amit elértünk, azt tiszta eszközökkel értük el. Sajnos ez ma nem jellemző.

Forrás: Pegazus