0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Agrárképzés a Rábaközben

Csornán már az 1890-es években felmerült egy gazdaképző iskola létesítésének gondolata, azon­ban hosszú időnek kellett eltelnie, mire a gondolat testet öltött, és 1938-ban végre megindulhatott a Rábaközben a haladó szellemű, korszerű képzés: ekkor indult a magyar gazdák felemelkedését és művelését szolgáló Téli Gazdasági Iskola első tanéve.

Az 1938–39-es tanév volt tehát az első, így ma a Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola nevet viselő iskola idén tavasszal ünnepelte alapítása 80. évfordulóját. Ebben a 8 évtizedben rábaközi gazdák generációi végeztek az intézményben, de az ország más vidékein élő, dolgozó szakemberek – és a szakmából más területekre „átkerültek” – közül is sokan alma materüknek vallják a neves iskolát.

Az iskolában eredendően kis- és középbirtokos gazdák gyermekeinek tanítottak növénytermesztést és állattenyésztési ismereteket,

a mezőgazdasági képzés később egészült ki a dísznövénykertész és a lótenyésztés szakokkal. Jó idő elteltével elindították a nyelvi előkészítő évfolyamra épülő gazdasági informatikus, valamint a marketing- és reklámügyintéző szakokat. Közben folyamatosan gyarapodott az épületállomány: a kezdetben egyetlen családi ház méretű tanügyi épület mellett 1944–45-ben épült meg a kollégium, 1968-ban az új, jelenlegi tanügyi épület, 1988-ban pedig a tornacsarnok, földszintjén tanműhelyekkel. A mindig erős gyakorlati oktatást nagyméretű – az 1960-as években 1458 hektáros! – tangazdaság segítette.

Az iskola 1963-ban vette fel Csukás Zoltán, a kiváló állatorvos és mezőgazdász nevét, szobra az iskola parkjában áll.

A képzés szerkezete, az iskola státusza és elnevezése számtalanszor változott, de mind a mai napig a mezőgazdászképzés dominál. 1969-ben vette kezdetét a mezőgazdasági gépészképzés, ami a mai napig a fő profilja.

Az iskola fenntartója, gazdája az alapítástól 2012-ig Csorna városa volt. A KLIK létrehozása után rövid ideig a Csornai Tankerülethez, majd a Győri (megyei) Tankerülethez tartoztak, míg végül 2013. augusztusában az agrártárca átvette az iskolát, és ma az Agrárminisztérium Agrár­szakképző Iskolák Hálózatának (ASZIH) tagjaként végzik a mezőgazdasági szakképzést.

Az iskola történetéről, jelenlegi képzési szerkezetéről, szakmastruktúrájáról, a gya­­korlati oktatásról, sikerekről, eredményekről, problémákról Perlaki Sándor igazgatóval beszélgettünk, aki a legtöbbet tudja az iskoláról, hiszen innen indult a pályája: itt végzett 1985-ben, és szerezte meg az érettségivel együtt a növényter­mesztő gépész szakmát. Ezután a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (a mai Szent István Egyetem) Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kara következett, ahol 1991-ben diplomázott, és még abban az évben visszatért a csornai iskolába, ahol szakoktatóként kezdett el dolgozni. Következett a mérnöktanári diploma megszerzése, majd az ELTE-n az informatikatanári szakot is elvégezte. Az iskolát 2010 óta vezeti, elmondható tehát, hogy „próféta lett a saját hazájában”.

A 2013. évi szaktárcához kerüléssel, profiltisztítás és új szakmák meghirdetése után – ami az ő feltételeik mellett nem jelentett nagy kihívást – alakult ki a jelenlegi képzési szerkezet, de a megfelelő tanulólétszám eléréséhez intenzív munkára volt szükség a beiskolázáshoz.

Szakgimnáziumi képzésben (4+1 év), az érettségi után 1 éves szakmatanulással mezőgazdasági gépésztechnikusként végezhetnek a tanulók. Volt lehetőségük a mezőgazdasági technikus szak elindítására is, de arra nem volt elég jelentkező, később pedig megszűnt a lehetőség. Az érettségi évében szakmai vizsga letételével megszerezhető az agrárvállalkozó szakképesítés is.

A 3 éves szakközépiskolai képzésben jelenleg mezőgazdasági gépész, gazda és családi gazdálkodó szakmákban lehet tanulni és bizonyítványt szerezni. A 2019-2020-as tanévben meghirdethették a kertész és a hegesztő szakokat is. A mezőgazdaságigépész-képzésre való ráépüléssel (+ 1 év) a mezőgazdasági gépjavító szakma is megszerezhető, a gazda szakra való ráépüléssel pedig a biogazdálkodói.

Az iskola tanulóinak száma 300 körül alakul, 28 főállású pedagógus és szaktanár oktatja, neveli őket. A 64 férőhelyes kollégium „papíron” ugyan nem az iskolához tartozik, mégis szerves egységet alkot vele, minden itt tanuló igénybe veheti. Szintén más a gazdája a régi, eredeti iskolaépületnek, de a ma ott működő könyvtár és ebédlő természetesen ugyancsak a diákok és tanárok szolgálatában áll. Az iskola tanügyi épületében lévő osztálytermek informatikai ellátottsága jónak mondható: számítógépek, projektorok, interaktív táblák segítik az oktatást, és minden tanár rendelkezik laptoppal.

A gyakorlati oktatás színterei az iskola központjától mintegy 2 kilométerre fekvő tangazdaság, valamint az iskola és a tangazdaság területén található tanműhelyek.
A valamikor fiúsnak számító gépész szakmát egyre több lány választja. Így gondolta Kiss Virág 10. évfolyamos mezőgazdasági gépésztechnikus tanuló is. Szavai szerint ő „belenőtt” a gazdálkodásba: szülei családi gazdaságot működtetnek. Meg is szerette azt, még szabad idejében is segít otthon a gazdaságban. A család 40–50 hektáron gazdálkodik: fejős teheneket tartanak, amelyek tejéből sajtot, joghurtot, egyéb tejtermékeket is készítenek. Kiss Virág szeret állatokkal foglalkozni, de a gépeket, motorokat is kedveli – kismotorral jár iskolába a közeli Farádról –, így választotta a jó nevű csornai iskolát, ahol szerinte kiválóan oktatják a szakmát. Már meg is szerezte a T kategóriás jogosítványt, amire nagyon büszke. Nyári gyakorlatát a Csornai Mezőképző Kft.-nél tölti, távlati célja pedig a mosonmagyaróvári gazdászkar elvégzése.

A tornacsarnok földszintjén található tanműhelyek az alapozó képzést szolgálják, a gépészképzés alapismereteinek gyakorlati elsajátítását segítik. A jól, viszonylag korszerűen kialakított forgácsoló- hegesztő-, lakatos- és erőgépműhelyeket, valamint a diagnosztikai műhelyt még a korábbi (mára sajnos megszűnt) szakképzési hozzájárulásból, és pályázati pénzekből szerelték fel. Itt sajátíthatják el a tanulók a kéziszerszámok használatát, tanulhatják meg modern esztergapadokon az esztergálás, forgácsolás „tudományát”, a különböző hegesztés-típusokat, ismerkedhetnek meg az erőgép-szerkezettannal stb.

A valamikor a Répcelaki Állami Gazdaság területéből kivett és kialakított tangazdaság központi részén, a még 1981-ben épült tanműhelyekben találkoznak a tanulók a tangazdasági szántó megműveléséhez szükséges erő- és munkagépekkel. Az erőgép-, a munkagép- és a szervizműhely a helyszínei a gépjavító, a gépüzemeltető, gépbeállító és gépkarbantartó munkálatoknak. Ugyancsak itt vannak a géptárolók, valamint egy jelenleg raktárnak használt istállóépület, ami még az állattenyésztéses korszakból származik. A műhelyek folyamatos felújítását (pl. ablakcsere, festés) az iskola saját pénzéből végzi, amiből új gépek beszerzésére azonban nem „futja”, csak pályázati úton vagy támogatásból nyílna rá lehetőség. Utóbbival sikerült szert tenni és felállítani egy komplett kombájnmotort, az Axiál Kft. segítségével, amely egyébként a duális képzés keretében csornai telephelyén is fogadja tanulóikat gyakorlatra.

A tangazdaság mintegy 140 hektáros szántóterülete közvetlenül a tanműhelyek mellett fekszik: 70 hektár bérelt terület, 70 hektár pedig a Nemzeti Földalap által biztosított tanterület.

A szántón főleg búzát, repcét, napraforgót és kukoricát termelnek, a munkafolyamatokban a tanulók részt vesznek. A T kategóriás vontatóvezetői jogosítvány megszerzése a gépészek számára kötelező. A megtermelt terményt, takarmányt értékesítik: évek óta kölcsönösen előnyös szerződésük van a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-vel: halasztott fizetési konstrukcióban vásárolják tőlük az inputanyagokat, terményeiknek pedig náluk van biztos piaca.

Gépkapacitásukat kihasználandó gépi szolgáltatásokat is nyújtanak, bár a családi gazdaságok megerősödésével egyre kevesebb rá az igény. Mára leginkább a kombájnolás maradt.

A gépésztechnikus-tanulók teljes gyakorlatukat év közben, az iskola tanműhelyeiben végzik, a gépészek kihelyezett gyakorlatokon – cégekkel kötött együttműködési megállapodás keretében – is részt vesznek (ez utóbbi a gyakorlati óraszám 40%-át teszi ki). Az összefüggő nyári gyakorlatot a tanulók a maguk választotta (legtöbbször lakhelyükhez közel lévő) gazdaságnál vagy vállalkozásnál tölthetik, ha az a NAK által ellenőrzött feltételeknek megfelel. Tanulószerződéssel az iskola tangazdaságában, valamint a KITE-nél töltik gyakorlatukat a diákok. Az iskolának jó kapcsolata van a tanulókat fogadó cégekkel.

Az iskola tanulói sikeresen szerepelnek a szakmai versenyeken, erre nagyon adnak az iskolában.

A gépésztechnikus tanulók gyakran szereznek dobogós helyet az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken (OSZTV), a Szakma Kiváló Tanulója Versenyek (SZKTV) országos döntőjében pedig szinte mindig van csornai diák. Az idén Vépen rendezett OSZTV-döntőn például az 5. és a 6. helyet is az iskola tanulói szerezték meg, akik 71 százalékos, illetve afölötti eredményük alapján mentesülnek a szakmai vizsga alól.

Szintén rendszeres résztvevői az iskola tanulói a Dr. Szabó Gusztáv Mezőgazdasági Gépész Emlékversenyeknek, 2017-ben Jánoshalmán, a 28. emlékversenyen
I. helyezett lett az iskola csapata.

A szakmai ismeretek bővítését, a kitekintést szolgálják a különböző helyi, regionális és országos rendezvényeken való megjelenések és üzemlátogatások. Ennek jegyében rendszeresen elviszik a tanulókat például Kaposvárra az állattenyésztési, illetve Bábolnára a gazdanapokra, más kiállításokra és bemutatókra, és persze a nagyszabású AGROmashEXPO-ra és az OMÉK-ra is.

A beiskolázás nem jelent különösebb gondot számukra, ennek ellenére az iskola minden lehetőséget kihasznál a bemutatkozásra. Ezek közül az egyik leghatékonyabb az általános iskolák meglátogatása még szeptemberben – pályaválasztási szülői értekezletek –, de hasonlóan nagy az érdeklődés az úgynevezett pályaorientációs nap iránt is (ez a mezőgazdasági szakmák bemutatása, a NAK szervezésében). A Nyitott kapuk program keretében az iskola tanműhelyeivel is megismerkedhetnek a leendő diákok, és ezeken kívül a Szakmák Éjszakája és a megyei munkaügyi központ által szervezett pályaválasztási kiállítás is jó alkalom a bemutatkozásra (utóbbin saját standdal vesz részt az iskola).

Ahogy a beiskolázás az iskolának, úgy az elhelyezkedés sem jelent problémát a tanulóknak.

A gépésztechnikusokat tárt karokkal várják a munkahelyek, illetve az ambiciózusabbak a műszaki és agrár-felsőoktatás, a gépészek pedig vagy a ráépüléses képzéssel szereznek még egy szakmát (és nyernek egy kis időt), vagy igénybe veszik az érettségire való 2 éves felkészülés lehetőségét – vagy munkába állnak valamilyen műszaki területen.

A gazdáknál kevesebben szándékoznak továbbtanulni, de számukra sem jelent gondot a munkába állás: a csornai tanulók 20–30 százaléka családi gazdasági háttérrel rendelkezik.

Az iskola komolyabb fejlesztést csak pályázati forrásból vagy fenntartói és egyéb támogatással képes megvalósítani. Jelenleg két pályázata fut az iskolának. Egy GINOP-pályázat keretében („Alapkompetencia-fejlesztéssel a lemorzsolódás ellen az FM Ny-Mo-i Szakiskoláinak együttműködésében”) tagjai egy, a lemorzsolódás minimalizálása érdekében alakított konzorciumnak. A másik pályázat, „A Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakgimnázium Tanulást segítő Tereinek Infrastrukturális Fejlesztése” – erre fenntartójuk, az AM pályázott – lehetővé tenné az ablakok cseréjét, a tornaterem, a tantermek, vizesblokkok stb. felújítását. E fejlesztések megvalósulása nagyban elősegítené, hogy az iskola jobban megfeleljen korunk követelményeinek.

Tervezik továbbá a tangazdasági géppark fejlesztését, korszerűsítését, a tanműhelyek, a tangazdasági épületek felújítását, és az ehhez szükséges források biztosítására ígéretet kaptak fenntartójuktól, az agrártárcától.

A géppark fejlesztésében a precíziós gazdálkodás oktatási hátterének kialakítása (a meglevő gépek megfelelő technikával való felszerelése, új, modern gépek beszerzése) a céljuk. Tehát bőven van elképzelés és tennivaló a jövő gazdagenerációinak mezőgazdaságba vonzása és korszerű képzése terén, és ennek érdekében sokat tesz is az iskola, ugyanakkor számítanak a fenntartó segítségére is.

Az iskola és képzései, programjai iránt érdeklődők a már említett iskolabemutató rendezvényeken túl az iskola honlapján 
(www.csukas.sulinet.hu)
és a Facebookon 
(www.facebook.com/csukascsorna)
tájékozódhatnak az év bármely részében.

Az iskola élénk diákélete (sport- és kulturális programjai, hagyományos rendezvényei, diáknapok, tanulmányi versenyek, ünnepek stb.) a diákönkormányzat támogatásával és szervezőmunkájával folyik. Aki ide jelentkezik, kiváló iskolai közösségben, diák-tanár kapcsolatban töltheti legszebb fiatal éveit és gyarapíthatja szakmai ismereteit.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság