Magyarország 2020. évi költségvetése az államháztartás központi alrendszerének hiányát 367,01 milliárd forintban állapítja meg, kiadási főösszegét 21 792,993 milliárd forintban, bevételi főösszegét 21 425,983 milliárd forintban rögzíti. Az Agrárminisztérium a jövő évben 218,1 milliárd forintos büdzsével számolhat az idei 206,2 milliárd forint után, vagyis növekszik a szaktárca által elkölthető keret összege.
Ebből 193,451 milliárd forint hazai működési költségvetési, 12,177 milliárd forint felhalmozási költségvetési, 12,422 milliárd forint európai uniós fejlesztési költségvetési forrás.
A tervezett kiadást 32,9 milliárd forint értékben fedik le hazai működési, illetve felhalmozási bevételek. Az intézményi előirányzatok között a szaktárca igazgatására 2020-ban 9,35 milliárd forintot rendel a költségvetés az előző évi 8,16 millió forint után.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal működésére 15,4 milliárd forint jut, egyidejűleg a hivatalnak 10,469 milliárd forint működési bevételt kell elérnie. Tavaly 14,682 milliárd forint volt a működés költsége 10,169 milliárd forint bevételi előirányzat mellett.
Az idei költségvetés 3,586 milliárd forintot szánt a működésre 2,9 milliárd működési bevétel mellett.
A nemzetipark-igazgatóságok 13,08 milliárd forint működési költséggel számolhatnak, egyidejűleg 6,04 milliárd forint működési bevétellel. Felújításokra, beruházásokra mintegy 490 millió forintot fordíthatnak. Az idén 9,5 milliárd forint jutott a működésre, 5,7 milliárd forint működési bevételi előirányzat mellett.
A Nemzeti Földügyi Központ költségvetése 2,2 milliárd forint lesz jövőre. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2019-ben ugyanekkora büdzséből gazdálkodott.
A mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei az ideihez hasonló 25,57 milliárd forint költségvetéssel működhetnek jövőre, eközben 5,2 milliárd forint bevétellel számolhatnak. Beruházásokra, felújításokra 1,69 milliárd forint jut.
Az egyszerűsítések az őstermelőket is érintikA 2020-as költségvetési törvény szerint jövőre is folytatódik az adó- és adminisztrációcsökkentés. A magyar vállalkozások továbbra is Európa legalacsonyabb – 9 százalékos – társasági adóját fizetik, és a gazdaságvédelmi akcióterv számos pontja szerepel a jogszabály-tervezetben. Jövőre 13-ról 12 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó, megszűnik az adófeltöltés a társasági adóban, az innovációs járulékban és az energiaellátók jövedelemadójában. Megszűnik az eva, a jövőre nézve kedvezőbbé válnak a fejlesztési adókedvezmény szabályai. Csak ezek az intézkedések összességében 50 milliárd forintot hagynak a vállalkozásoknál. A feltöltési kötelezettség megszüntetése – az adminisztrációs terhek csökkentése mellett – 150–170 milliárd forintot hagyhat minden évben öt hónappal tovább a gazdaság szereplőinél. A nyugdíjjárulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék pedig összeolvad, és jövőre már egy adófajtaként kell nyilvántartani. Az egyszerűsítések a mezőgazdasági őstermelőket is érintik, többségük mentesül a szociális hozzájárulási adó (szocho) negyedévenkénti bevallási és adóelőleg-fizetési kötelezettsége alól. |
A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ működése jövőre 1,5 milliárd forintba kerül, beruházásokra 240 millió forint, ugyanakkor 185,3 millió forint működési bevételt érhet el a központ. A génmegőrzési intézmények idei költségvetése hasonlóképpen 1,5 milliárd forint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat 1,84 milliárd forintból működhet jövőre, miközben 1,239 milliárd forint működési bevételt is elvárnak tőle. Az idei működésre 1,65 milliárdot osztott tavaly a kormány.
A fejezeti kezelésű előirányzatok között környezetvédelmi célelőirányzatokra 4,13 milliárd forintot tartalmaz a költségvetés. Például természetvédelmi pályázatok támogatására 1233,6 millió forint juthat, ugyanezt a célt 2019-ben 950,8 millió forint szolgálja. Környezetvédelmi pályázatokra 622,8 milliót javasol a dokumentum, erre az idén 471,8 millió forint jutott. Az ideihez hasonló 595 millió forint mehet védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítására.
A hungarikumok és nemzeti értéktár megőrzésének és népszerűsítésének támogatása némileg csökkent, 490,5 millió forinttal gazdálkodhat, az idén 492,7 millió forintot szántak rá.
A parlagfű elleni védekezésre 44,1 millió forint jut, az ideinek csaknem megfelelő összeg. Az állami génmegőrzési feladatokat 705 millió forint támogatja, az idén ez még 901 millió volt. A zártkerti program támogatására 1 milliárd forintot szánnak, 2019-ben ez 1,99 milliárd forint.
A nemzeti támogatások keretében állattenyésztési feladatokra a 2019. évinek megfelelő 1,3 milliárd, a sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatására hasonlóképpen 1116,2 millió forint jut. A nemzeti agrártámogatások összege a 2019. évi 78,3 milliárd után 77,22 milliárd forint lesz jövőre, az agrárkárenyhítésé 8,6 milliárd forint, ugyanannyi, mint az idén, itt egyidejűleg 4,3 milliárd forint bevétellel is számol a költségvetés. Az agrárvállalkozások hitelgarancia-rendszerének erősítésére 5 milliárd forint jut.
Az uniós programok között kiegészítő támogatást kap egyebek között a Méhészeti Nemzeti Program 1,36 milliárd forint értékben, a tavalyi 788 millió után.
Az „Igyál tejet” program forrása 3,8 milliárd forint, 2019-ben még 4,3 milliárd. A speciális szövetkezések (tész) támogatására 4,1 milliárd forint jut jövőre, míg az idén 4,2 milliárd, az iskolagyümölcs programra pedig 2,35 milliárd, az idei 2,28 milliárd forint után.
