Back to top

Szakszerű segítség digitalizálva is

Az erdész szakma nyelve eredetileg a német volt. Az erdészetekben használatos tárgyak, eszközök nevének, az erdőműveléssel, fakitermeléssel, vadászattal kapcsolatos kifejezések nagy részének nem is volt magyar megfelelője. Mindössze 150 éve jelent meg az első német-magyar erdészeti szótár. Ez viszont időtállónak bizonyult, mert csak 1970-ben követte egy gazdagabb szójegyzéket tartalmazó kiadvány.

Mindezek után indokolt és rendkívül időszerű volt a szakszótár újabb frissítése, bővítése.

Iványi Ákos kollégánk, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. erdőmérnöke 2004-ben korszerű tartalmú, a könyvpiacon egyedülálló, magyar-német, német-magyar erdészeti, faipari, vadászati, szakmai szótárt állított össze. Korunk kihívásainak megfelelően a terjedelmes kötetek már a második kiadástól digitalizált formában is elérhetők voltak.

A közelmúltban az eredeti kiadványnak immár az ötödik átdolgozása látott napvilágot, és a tartalom mindhárom témakörben tovább gyarapodott, színesedett.

A többszöri bővítés a szerző elmúlt negyed században végzett szisztematikus gyűjtőmunkáján alapult, de Iványi Ákos figyelembe vette a szakszótár használóinak hasznos észrevételeit és a szakma illusztris képviselőinek segítő tanácsait is.

A könyv előszavában a szerző így fogalmaz: „A szótár összeállításának hosszadalmas folyamata kétféleképpen értelmezhető. Egyfelől munka volt, sok munka. Ha össze akarnám számolni a ráfordított időt, egy gazdaságilag soha meg nem térülő beruházás képe rajzolódna ki előttem. Másfelől hobbi, flow-élményt biztosító tevékenység, mely önmagáért is megérte, de emellett számos lehetőség, felejthetetlen nemzetközi élmény forrása lett. A jelentős idő- és energiaráfordítás ellenére sem tekinthető véglegesnek, teljesnek vagy hibátlannak. […] A jelenlegi kiadás 7767 magyar és 8749 német kifejezést tartalmaz, ami kellőképpen biztosítja a gyakorlati hasznosíthatóságot.”

A szótár következő kiadását megalapozó munka a továbbiakban is folytatódik, és ehhez minden felhasználói véleményt, javaslatot köszönettel fogad készítője az ivanyiakos@hotmail.com e-mail címen.

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. elkötelezett az erdész-, vadász-, faipari szakma magas szintű művelése, a közjóléti és környezeti nevelés, valamint az erdésztársadalom szakmai tudásának növelése iránt is. Ezért olyan fontosnak ítélte ezt a szakmai szógyűjteményt, hogy annak legutóbbi kötete a társaság gondozásában jelent meg. A szerző és a kiadó – természetvédőkhöz illő módon – ügyeltek arra is, hogy a szótár környezetbarát, újrahasznosított papír felhasználásával készüljön, hogy csökkentsék a környezeti terhelést. A hiánypótló, egyre összetettebb, alaposabb kiadványt jó szívvel ajánljuk mindenkinek, aki szívesen tanulmányozná, mélyítené tudását szakmánk német szakkifejezéseivel.

A könyv kereskedelmi forgalomban nem kapható, de a +36 (96) 529-450-es telefonszámon felvilágosítást adunk beszerzésének lehetőségéről.

Fekete Teréz
a KAEG Zrt. szóvivője

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A bőgésre kész a fegyverzet

A szarvas agancsának ciklikus fejlődése egyedülálló folyamat a természetben. Hiszen az évenként lehullajtott majd újranövesztett agancs kiemelkedő példája egy „szerv” teljes regenerálódásának. A gímbika mintegy 100-120 nap leforgása alatt építi (rakja) fel az akár 14-17 kilogrammos fejdíszét. Ez megközelítőleg napi 1-2 centiméteres növekedést jelent ágvégenként.

Középvezetőket nevelnek

Gondoskodó, emberközpontú iskola a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium. Az alföldi, több mint 60 éves intézmény szellemiségében ott gyökerezik a selmecbányai közösségi érzés, amely megérinti az odajáró diákokat, valamint értékre, hagyományőrzésre, a természet és a közösség tiszteletére nevel.

Ők a világ leggyorsabb madarai

Hihetetlennek hangzik, de a szirti sas elérheti a 320 km/óra sebességet. A vándorsólyom pedig még ennél is gyorsabban tud repülni.

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

Megújítva vehették birtokba a XIX. kerület lakói a Kúttói-parkerdőt

Parkerdővé alakították a Kőbánya-Kispest metróvégállomás melletti erdőterületet. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a XIX. kerületi önkormányzat együttműködésében megvalósuló fejlesztés során sportpályákat, futókört, erdei edzőparkot és játszóteret, valamint kutyafuttatót létesítettek.

Minden tenyérlenyomat egy fával gazdagítja az erdőt

Nem szabad veszni hagyni az erdőket, fel kell készíteni őket a környezeti kihívásokra és törekedni kell a fával borított terület növelésére - hangsúlyozta Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár a 700 gyermeket fogadó IV. Erdővarázs Családi Napján.

Hazai méhlegelők - a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Örökbe fogadna egy darabka erdőt? Pár száz forintból már lehet saját csemetéje

Közösségi kertek után közösségi erdők is „kinőhetnek a földből”, és már néhány száz forinttal is hozzájárulhat bárki a szép és hasznos küldetéshez. Az első projekt Nógrád megyében, Csécsén valósul meg, novemberben már ültetik is a fákat.

Nemzetközi élelmiszeripari szakmai találkozó Budapesten

Élelmiszeripari együttműködéseket elősegítő nemzetközi szakmai találkozót rendeznek Budapesten, a csütörtökön kezdődött kétnapos eseményen 14 országból 105 szakember vesz részt - tájékoztatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az MTI-t.

Karsztvidékek és legendák a Mecsekben

A baranyai Komlóhoz közeli erdőrész álmodó, nagy csendjét 1927-ben zakatoló mélyfúró gép lármája verte fel – a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szenet kutatott a völgyben. Egy tavaszi napon a fúrólyukból váratlanul meleg víz tört fel. A tizenöt méteres vízoszlop csodálatos látványa a mérnökökben csalódást keltett, így elrendelték a furat betömését.