Back to top

Bálint György 100 éves!

Bálint György, a népszerű Bálint gazda 1919. július 28-án született, köszöntjük 100. születésnapján és gratulálunk hosszú, tartalmas, sikeres életútjához. Bálint György, kertészmérnök a Magyar Mezőgazdaság Kiadó által kiadott kertészeti lapok alapítója, a Kertészet és Szőlészet című szaklap főszerkesztője volt 16 évig. Meleg szeretettel kívánunk boldog születésnapot!

A közelmúltban emlékezett meg lapunk kiadója, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Bálint György szakmai munkásságáról a Mezőgazdasági Múzeumban tartott ünnepségen, ahol elhangzott, hogy életútja nem csak páratlanul és irigylésre méltóan hosszú, de kellőképpen mozgalmas is.  Erről gondoskodott a magyar történelem és ő maga is, aki elképesztően aktív és kíváncsi ember, ami rengeteg tennivalót adott és ad a mai napig számára.

Zsidó családban született, szülei a Gyöngyös melletti  Gyöngyöshalmajon, a mai Halmajugra területén gazdálkodtak. Apja több nyelven beszélő, kísérletező szellemű középbirtokos volt, és fiát is a föld és a mezőgazdaság szeretetére, tiszteletére nevelte. Ma már, ismerve Bálint György életútját, elmondhatjuk, hogy sikerrel járt.

Az elemi és a középiskolát Gyöngyösön végezte, és a családi indíttatás az

akkori magyar királyi Kertészeti Akadémiára vezette, ahol megszerezte első diplomáját 1941-ben. 

Még ebben az évben, fiatalon elhunyt az édesapja, ezért a családi gazdaságot neki kellett átvennie és tovább vinnie.

Több mint egy év elteltével, behívták munkaszolgálatra, ahonnan koncentrációs táborba vitték. Ezekben az években csak a veszteséglista gyarapodott, hiszen a holokauszt során egy testvérét kivéve az egész családját megölték. 1945-ben, szabadulása után visszatért a szülői házba és hozzálátott a családi gazdaság újjáélesztéséhez, ám nem sokáig élvezhette a gazdálkodás nyújtotta szabadságot, mert a kommunista hatalomátvétele után

elvették a földjeit.

Ezután úgy döntött, ismét tanulni fog, szerzett egy újabb diplomát a Magyar Agrártudományi Egyetemen 1948-ban.

Kuláknak bélyegezve nehezen talált munkát, a megélhetésért mindent elvállalt a kertgondozástól az iratrendezésig, mikor, mi adódott. Ekkor már családfő volt és megszületett első, és egyetlen gyermeke, János. Majd 1953-ban kinevezték a Mányi Állami Gazdaság főagronómusává, ahol kilenc évet töltött el. A tudás vágya továbbra sem hagyta nyugodni, 1959-ben doktori címet szerzett.

Azután a Fehér és Komárom megyei állami gazdaságok kertészeti felügyeletét látta el, volt többek között főiskolai tanár, agrár ügyekkel foglalkozó biztosítási szaktanácsadó.

Majd kertészeti lapok alapításába és szerkesztésébe fogott. 1967-ben főszerkesztője lett a Kertészet és Szőlészet szaklapnak, és életre keltette a Kerti Kalendárium, a Kertbarát Magazin és a Kertgazdaság című lapokat.

Elmélete az volt, hogy a szaklapokkal lefedje a gazdálkodók minden rétegét, és ne maradjanak információ nélkül a nagybani termelők, a kiskert tulajdonosok, a hobbi kertészek és a mezőgazdaság tudománya iránt érdeklődők sem. Hogy mennyire volt életképes ez az elképzelés? A válasz maga az a tény, hogy ezek a szakújságok a mai napig megjelennek és betöltik hivatásukat.  A szaklapok szerkesztőségéből 1981-ben ment nyugdíjba. Erről az időszakról egyik interjújában így nyilatkozott: „A kertészeti magazinoknál töltött 16 évem hosszú életem egyik legeredményesebb időszaka. „

Bár ezzel kicsit lehetne vitatkozni, hiszen még csak egy napos nyugdíjas volt, amikor

megkeresték a televíziótól a formálódó Ablak című közéleti műsor gondolatával, a felkérésre gondolkodás nélkül igent mondott,

és ezzel elkezdődött televíziós karrierje, ami több mint 20 évig tartott. Itt vált az ország Bálint gazdájává, igazi kertészeti népművelővé, amivel fantasztikus ismertségre tett szert. Valószínűleg nincs az országnak olyan települése, ahol ne tartott volna előadást, és ezekre a felkérésekre ma sem tud nemet mondani. Kimondani is sok: nyugdíjas évei alatt 31 szakkönyvet írt. Elképzelni sem tudjuk, hogyan valósult meg, a televíziózás és egyéb tevékenységei mellett, hiszen alelnöke volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társaságnak, népszerű nevén a TIT-nek, a Magyar Borakadémiának, főszerkesztője a Magyar Televízió Gazdaképző című magazinnak, munkatársa a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, rendes tagja az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának, oktatója a kecskeméti és a gyöngyösi főiskolának, tagja az országgyűlésnek.  Több heti és napilap rendszeres cikkírója, ki ne emlékezne például a Nők Lapja népszerű Kedves Húgom! sorozatára, ahonnét kertészkedő asszonyok generációi tájékozódtak  az aktuális kiskerti tennivalókról?

Amit elméletben leírt, azt a saját kis mintagazdaságában is meg tudta mutatni, a balatonfüredi telként.

1996-ban megszerezte a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tudományos fokozatot.

Néhány éve, elfogadva a kor kihívását áttért az on-line újságírásra is, létrehozta és működteti a bálintgazda nevű honlapját, ahová napi rendszerességgel teszi föl az aktuális információkat.

Gyurka bácsi magánélete is aktív volt, hiszen négyszer is megnősült, ám csak 3 felesége volt. Gyermekének édesanyját, Bognár Annát két alkalommal is nőül vette. Mészáros Edittel 35 évig élt boldog házasságban, majd 78 évesen, közel 40 évi ismeretség után kérte feleségül könyveinek szerkesztőjét, a nála 27 évvel fiatalabb Récsey Antóniát, aki azóta is szerető és gondoskodó társa. Antónia a mai napig büszke arra, hogy rávette férjét Keserédes éveim című  önéletrajzi regényének megírására, és ez a könyv lett közös gyermekük.

A mozgalmas életút, a rengeteg munka, szervezés, segítés tanulás és tanítás nem maradt elismerés nélkül, hiszen a SZOT, és a Táncsics Mihály - díj tulajdonosa, megkapta az újságírók egyik legrangosabb kitüntetését, az Aranytollat. Átvehette a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, a Hajléktalan Emberért - díjat és a Hazám - díjat. Budapest és Gyöngyös díszpolgárai közé választotta. Kitüntették a Príma Primissima - díjjal, a Magyar Szabadságért - díjjal és idén átvehette az Év Agrárembere életműdíjat is.  

Mottója már rég nem változik:

„Egész életemben arra törekedtem, hogy a magyar mezőgazdaság ügyét segítsem elő. Gazdának lenni jó, nagy felelősség, de nagy szabadsággal is jár. Ezért lenne fontos, hogy ma is, a lehetőségekhez mérten, mindenki művelje tulajdonát. Ehhez a feladathoz igyekeztem minél több tudást átadni hosszú életem alatt.”

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ legnagyobb beltéri gazdasága épül Abu Dhabiban

Az emírségi és holland együttműködés nyomán épülő üzem fontos szerepet tölt be abban a stratégiai tervben, melynek egyik fő célja, hogy az Egyesült Arab Emírségek világelsővé váljon az innovatív élelmiszer-termelési technológiák alkalmazásában.

Aranyérmesek lettek

Decemberben mutatták be a legújabb nemesítésű, Fleuroselect 2022 aranyéremmel jutalmazott új dísznövényfajtákat. Ezek a virágok a nemesítők kiemelkedő teljesítményének bizonyítékai, amelyek a megmérettetésen a legmagasabb pontszámokat kapták az innováció, a szépség és a teljesítőképesség vizsgálata során.

Napelemet a halastavakra

Felhagyott bányák helyén kialakult tavakat, illetve különféle egyéb mesterséges tavakat is be lehet vonni az energiatermelésbe, ha úszó napelemrendszert telepítenek a vízfelszínre. Ráadásul – szemben a mezőgazdaságilag művelhető területekkel – azon sem kell vitázni, hogy mi a nagyobb közjó, ha élelmiszer-, vagy ha energiatermesztésre használják a felszínt.

Gyógynövények - Harmadik nemzedék, harmincéves üzem

Nagy Balázs nagypapája, Mihály már a rendszerváltás előtt is gyógynövényekkel foglalkozott, 1991-ben pedig megalapította saját vállalkozását. Az idén harmincéves cég főtevékenysége nem változott az évtizedek folyamán, ám a feldolgozás során a gyűjtött alapanyagok rovására nőtt a termesztett gyógynövények aránya.

Vissza a lótenyésztéshez

A Festeticsek Fenékpusztán található egykori épületegyüttese nemcsak őrzi a múltat, hanem a jövőt is magában hordozza. Az egykori majorság mintegy 1,4 milliárd forintból újulhat meg egy vissza nem térítendő uniós támogatásnak köszönhetően.

Gyenge diótermés, emelkedő árak

Nagyon gyenge lett Szlovákiában a tavalyi diótermés. Az ország nagy részében gombásodás és baktériumos megbetegedés is sújtotta a termést, emiatt mindenképpen drágább lesz idén a dió. Óriási károkat okozott a dióburokfúró légy, ami már tavalyelőtt is alaposan megtizedelte a termést, és továbbra sincs hatékony védekezés ellene. A dió permetezéséről 6–7 évvel ezelőtt szinte még nem is hallottunk.

A zöld arany

A tökmagolaj egyike a legfinomabb olajoknak, ezért még azok is könnyedén megkedvelhetik, akik egyébként ódzkodnak a hidegen sajtolt olajoktól. Azon túl, hogy nagyon ízletes, rendkívül értékes és természetesen gyógyhatású is.

A talajbaktériumok segítik a metán lebontását

A talajbaktériumok sokkal nagyobb szerepet játszanak a légkör szabályozásában, mint azt a tudósok korábban gondolták. A Monash Egyetem által vezetett friss tanulmány kimutatta, hogy a talajban található különféle baktériumok képesek lebontani az olyan nyomgázokat, mint a mérgező szén-monoxid vagy az üvegházhatásért felelős szennyező metán gáz.

Földimogyoró – hazai nemesítésből

A földimogyoró termesztése új korszakot nyithat a hazai mezőgazdaságban. Homokos területeken már sikerrel vizsgázott a növény, 2 tonnás hektáronkénti terméssel számolnak a zákányszéki gazdák. A Balla Zoltán által nemesített földimogyorók 2021-ben államilag elismert fajtává válhatnak.

A gazdák megélhetése a tét - történelmi méretű tüntetés Indiában

Az indiai kormány újra tárgyalásokat folytat az Új-Delhiben állomásozó több tízezer tüntetőből álló tömeg vezetőivel. Majd 2 hónapja tartanak a tüntetések Új-Delhiben, miután a kormány a gazdák megélhetését veszélyeztető új agrártörvényeket fogadott el.