Back to top

Bálint György 100 éves!

Bálint György, a népszerű Bálint gazda 1919. július 28-án született, köszöntjük 100. születésnapján és gratulálunk hosszú, tartalmas, sikeres életútjához. Bálint György, kertészmérnök a Magyar Mezőgazdaság Kiadó által kiadott kertészeti lapok alapítója, a Kertészet és Szőlészet című szaklap főszerkesztője volt 16 évig. Meleg szeretettel kívánunk boldog születésnapot!

A közelmúltban emlékezett meg lapunk kiadója, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Bálint György szakmai munkásságáról a Mezőgazdasági Múzeumban tartott ünnepségen, ahol elhangzott, hogy életútja nem csak páratlanul és irigylésre méltóan hosszú, de kellőképpen mozgalmas is.  Erről gondoskodott a magyar történelem és ő maga is, aki elképesztően aktív és kíváncsi ember, ami rengeteg tennivalót adott és ad a mai napig számára.

Zsidó családban született, szülei a Gyöngyös melletti  Gyöngyöshalmajon, a mai Halmajugra területén gazdálkodtak. Apja több nyelven beszélő, kísérletező szellemű középbirtokos volt, és fiát is a föld és a mezőgazdaság szeretetére, tiszteletére nevelte. Ma már, ismerve Bálint György életútját, elmondhatjuk, hogy sikerrel járt.

Az elemi és a középiskolát Gyöngyösön végezte, és a családi indíttatás az

akkori magyar királyi Kertészeti Akadémiára vezette, ahol megszerezte első diplomáját 1941-ben. 

Még ebben az évben, fiatalon elhunyt az édesapja, ezért a családi gazdaságot neki kellett átvennie és tovább vinnie.

Több mint egy év elteltével, behívták munkaszolgálatra, ahonnan koncentrációs táborba vitték. Ezekben az években csak a veszteséglista gyarapodott, hiszen a holokauszt során egy testvérét kivéve az egész családját megölték. 1945-ben, szabadulása után visszatért a szülői házba és hozzálátott a családi gazdaság újjáélesztéséhez, ám nem sokáig élvezhette a gazdálkodás nyújtotta szabadságot, mert a kommunista hatalomátvétele után

elvették a földjeit.

Ezután úgy döntött, ismét tanulni fog, szerzett egy újabb diplomát a Magyar Agrártudományi Egyetemen 1948-ban.

Kuláknak bélyegezve nehezen talált munkát, a megélhetésért mindent elvállalt a kertgondozástól az iratrendezésig, mikor, mi adódott. Ekkor már családfő volt és megszületett első, és egyetlen gyermeke, János. Majd 1953-ban kinevezték a Mányi Állami Gazdaság főagronómusává, ahol kilenc évet töltött el. A tudás vágya továbbra sem hagyta nyugodni, 1959-ben doktori címet szerzett.

Azután a Fehér és Komárom megyei állami gazdaságok kertészeti felügyeletét látta el, volt többek között főiskolai tanár, agrár ügyekkel foglalkozó biztosítási szaktanácsadó.

Majd kertészeti lapok alapításába és szerkesztésébe fogott. 1967-ben főszerkesztője lett a Kertészet és Szőlészet szaklapnak, és életre keltette a Kerti Kalendárium, a Kertbarát Magazin és a Kertgazdaság című lapokat.

Elmélete az volt, hogy a szaklapokkal lefedje a gazdálkodók minden rétegét, és ne maradjanak információ nélkül a nagybani termelők, a kiskert tulajdonosok, a hobbi kertészek és a mezőgazdaság tudománya iránt érdeklődők sem. Hogy mennyire volt életképes ez az elképzelés? A válasz maga az a tény, hogy ezek a szakújságok a mai napig megjelennek és betöltik hivatásukat.  A szaklapok szerkesztőségéből 1981-ben ment nyugdíjba. Erről az időszakról egyik interjújában így nyilatkozott: „A kertészeti magazinoknál töltött 16 évem hosszú életem egyik legeredményesebb időszaka. „

Bár ezzel kicsit lehetne vitatkozni, hiszen még csak egy napos nyugdíjas volt, amikor

megkeresték a televíziótól a formálódó Ablak című közéleti műsor gondolatával, a felkérésre gondolkodás nélkül igent mondott,

és ezzel elkezdődött televíziós karrierje, ami több mint 20 évig tartott. Itt vált az ország Bálint gazdájává, igazi kertészeti népművelővé, amivel fantasztikus ismertségre tett szert. Valószínűleg nincs az országnak olyan települése, ahol ne tartott volna előadást, és ezekre a felkérésekre ma sem tud nemet mondani. Kimondani is sok: nyugdíjas évei alatt 31 szakkönyvet írt. Elképzelni sem tudjuk, hogyan valósult meg, a televíziózás és egyéb tevékenységei mellett, hiszen alelnöke volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társaságnak, népszerű nevén a TIT-nek, a Magyar Borakadémiának, főszerkesztője a Magyar Televízió Gazdaképző című magazinnak, munkatársa a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, rendes tagja az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának, oktatója a kecskeméti és a gyöngyösi főiskolának, tagja az országgyűlésnek.  Több heti és napilap rendszeres cikkírója, ki ne emlékezne például a Nők Lapja népszerű Kedves Húgom! sorozatára, ahonnét kertészkedő asszonyok generációi tájékozódtak  az aktuális kiskerti tennivalókról?

Amit elméletben leírt, azt a saját kis mintagazdaságában is meg tudta mutatni, a balatonfüredi telként.

1996-ban megszerezte a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tudományos fokozatot.

Néhány éve, elfogadva a kor kihívását áttért az on-line újságírásra is, létrehozta és működteti a bálintgazda nevű honlapját, ahová napi rendszerességgel teszi föl az aktuális információkat.

Gyurka bácsi magánélete is aktív volt, hiszen négyszer is megnősült, ám csak 3 felesége volt. Gyermekének édesanyját, Bognár Annát két alkalommal is nőül vette. Mészáros Edittel 35 évig élt boldog házasságban, majd 78 évesen, közel 40 évi ismeretség után kérte feleségül könyveinek szerkesztőjét, a nála 27 évvel fiatalabb Récsey Antóniát, aki azóta is szerető és gondoskodó társa. Antónia a mai napig büszke arra, hogy rávette férjét Keserédes éveim című  önéletrajzi regényének megírására, és ez a könyv lett közös gyermekük.

A mozgalmas életút, a rengeteg munka, szervezés, segítés tanulás és tanítás nem maradt elismerés nélkül, hiszen a SZOT, és a Táncsics Mihály - díj tulajdonosa, megkapta az újságírók egyik legrangosabb kitüntetését, az Aranytollat. Átvehette a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, a Hajléktalan Emberért - díjat és a Hazám - díjat. Budapest és Gyöngyös díszpolgárai közé választotta. Kitüntették a Príma Primissima - díjjal, a Magyar Szabadságért - díjjal és idén átvehette az Év Agrárembere életműdíjat is.  

Mottója már rég nem változik:

„Egész életemben arra törekedtem, hogy a magyar mezőgazdaság ügyét segítsem elő. Gazdának lenni jó, nagy felelősség, de nagy szabadsággal is jár. Ezért lenne fontos, hogy ma is, a lehetőségekhez mérten, mindenki művelje tulajdonát. Ehhez a feladathoz igyekeztem minél több tudást átadni hosszú életem alatt.”

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mezőgazdaság versenyképességét is javíthatja a drónok használatának elterjedése

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alapító tagként részt vesz a Magyarországi Drón Koalícióban, amely május 4-én alakult meg. A drónok használata a mezőgazdaság versenyképességének növekedéséhez is hozzájárulhat, az új technológiák elterjesztését a NAK is segíti tagjai körében.

Szőlőtermesztés - Trio-szemzés

Napjaink szőlőtermesztése jelentősen változik, a mennyiségit minőségi szemlélet váltja fel. A fajták megválasztásában gazdasági tényezők, a technikai fejlődés és a gyakran szélsőségekben is megnyilvánuló klímaváltozás játszik fontos szerepet.

Kísérletezzünk új ágyástípusokkal!

A tavasz a természet megújulásának időszaka, amikor mi is nyitottabbak vagyunk az újításokra. Ebben a részben néhány olyan ökológiai szemléletű ágyást mutatunk be, amivel megreformálhatjuk az eddig megszokott termesztési eljárásainkat, adott esetben növelhetjük a terméshozamot is a lassan megszokottnak mondható időjárási viszontagságok közepette.

Támadnak a gyümölcsösök kártevői - ideje védekezni ellenük

A mandula, a barack, a cseresznye és a szilva már elvirágzott. Az almafák most bontották ki szirmaikat, ám e pompás látvány se feledtetheti, hogy ez idő tájt kezdődik a poloskaszagú darázs fajok és a gyümölcsmolyok első nemzedékének rajzása. Ideje nyakon csípni őket, mielőtt jelentős károkat okoznak a kiskertekben, és tönkreteszik még azt a gyümölcsöt is, amelyeket megkíméltek a tavaszi fagyok.

Sikeres szakmai konzultáció az agrártámogatások zöld előírásairól

Eredményes volt a harminc mezőgazdasági szakmai szervezet, környezetvédelmi társadalmi szervezet, valamint egyetem és kutatóintézet bevonásával lezajlott, 2023 utáni időszakban működtetni tervezett területalapú agrártámogatási rendszer környezet- és klímavédelmi előírásairól lefolytatott szakmai konzultáció - jelentette be Feldman Zsolt.

Eperszedő robotok Kaliforniában

A magaságyáson termelt érett, piros színű földieper betakarítására használhatók a kaliforniai advanced.farm nevű startup által kifejlesztett és gyártott TX Harvester földieperszedő robotok. Egyszerre két, egyenként négy sor epret magába foglaló ágyás betakarítását képesek elvégezni.

Koronavírus elleni gyógynövények

Sok gyógynövény rendelkezik antivirális hatóanyaggal, ám ez még kevés ahhoz, hogy gyógyítsa is a Covid19 okozta betegséget. De akkor sem haszontalan a vírusgátló gyógynövények alkalmazása...

Bármikor fertőzhet a tűzelhalás – Növényvédelmi előrejelzés 18. hét

Tavaly ilyenkor a korai tavaszodás miatt már több kártevő is tömegesen rajzott, most csupán néhánynak a szórványos rajzása figyelhető meg. A betegségek terjedésének viszont kedvez az idő: jelen van a lisztharmat, a varasodás és a tafrinás levélfodrosodás is, rövid időn belül pedig a baktériumos tűzelhalással is számolhatunk.

Klímaszabályozás és biológiai védelem

A növényházi palántanevelés és árutermelés során nagyon fontos a megfelelő klímaszabályozás. Minél jobban tudjuk ellenőrizni a berendezés klímáját, annál egészségesebbek és szebbek lesznek a növények. A sikeres biológiai védekezéshez is nélkülözhetetlen az egyenletes, az adott kultúra számára kedvező klíma tartása.

Példátlan esztendő - Spárga

Bár tavaly tavasszal is volt fagy, akkor a legnagyobb gondot a munkaerőhiány okozta a spárgatermesztőknek. Az előző évi nehézségekből okulva idén jobban felkészültek a betakarításra, a változékony, és időnként szokatlanul hideg időjárás miatt azonban a takaratlan ültetvényeken heteket csúszik a sípok szedése.