Back to top

Bálint György 100 éves!

Bálint György, a népszerű Bálint gazda 1919. július 28-án született, köszöntjük 100. születésnapján és gratulálunk hosszú, tartalmas, sikeres életútjához. Bálint György, kertészmérnök a Magyar Mezőgazdaság Kiadó által kiadott kertészeti lapok alapítója, a Kertészet és Szőlészet című szaklap főszerkesztője volt 16 évig. Meleg szeretettel kívánunk boldog születésnapot!

A közelmúltban emlékezett meg lapunk kiadója, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Bálint György szakmai munkásságáról a Mezőgazdasági Múzeumban tartott ünnepségen, ahol elhangzott, hogy életútja nem csak páratlanul és irigylésre méltóan hosszú, de kellőképpen mozgalmas is.  Erről gondoskodott a magyar történelem és ő maga is, aki elképesztően aktív és kíváncsi ember, ami rengeteg tennivalót adott és ad a mai napig számára.

Zsidó családban született, szülei a Gyöngyös melletti  Gyöngyöshalmajon, a mai Halmajugra területén gazdálkodtak. Apja több nyelven beszélő, kísérletező szellemű középbirtokos volt, és fiát is a föld és a mezőgazdaság szeretetére, tiszteletére nevelte. Ma már, ismerve Bálint György életútját, elmondhatjuk, hogy sikerrel járt.

Az elemi és a középiskolát Gyöngyösön végezte, és a családi indíttatás az

akkori magyar királyi Kertészeti Akadémiára vezette, ahol megszerezte első diplomáját 1941-ben. 

Még ebben az évben, fiatalon elhunyt az édesapja, ezért a családi gazdaságot neki kellett átvennie és tovább vinnie.

Több mint egy év elteltével, behívták munkaszolgálatra, ahonnan koncentrációs táborba vitték. Ezekben az években csak a veszteséglista gyarapodott, hiszen a holokauszt során egy testvérét kivéve az egész családját megölték. 1945-ben, szabadulása után visszatért a szülői házba és hozzálátott a családi gazdaság újjáélesztéséhez, ám nem sokáig élvezhette a gazdálkodás nyújtotta szabadságot, mert a kommunista hatalomátvétele után

elvették a földjeit.

Ezután úgy döntött, ismét tanulni fog, szerzett egy újabb diplomát a Magyar Agrártudományi Egyetemen 1948-ban.

Kuláknak bélyegezve nehezen talált munkát, a megélhetésért mindent elvállalt a kertgondozástól az iratrendezésig, mikor, mi adódott. Ekkor már családfő volt és megszületett első, és egyetlen gyermeke, János. Majd 1953-ban kinevezték a Mányi Állami Gazdaság főagronómusává, ahol kilenc évet töltött el. A tudás vágya továbbra sem hagyta nyugodni, 1959-ben doktori címet szerzett.

Azután a Fehér és Komárom megyei állami gazdaságok kertészeti felügyeletét látta el, volt többek között főiskolai tanár, agrár ügyekkel foglalkozó biztosítási szaktanácsadó.

Majd kertészeti lapok alapításába és szerkesztésébe fogott. 1967-ben főszerkesztője lett a Kertészet és Szőlészet szaklapnak, és életre keltette a Kerti Kalendárium, a Kertbarát Magazin és a Kertgazdaság című lapokat.

Elmélete az volt, hogy a szaklapokkal lefedje a gazdálkodók minden rétegét, és ne maradjanak információ nélkül a nagybani termelők, a kiskert tulajdonosok, a hobbi kertészek és a mezőgazdaság tudománya iránt érdeklődők sem. Hogy mennyire volt életképes ez az elképzelés? A válasz maga az a tény, hogy ezek a szakújságok a mai napig megjelennek és betöltik hivatásukat.  A szaklapok szerkesztőségéből 1981-ben ment nyugdíjba. Erről az időszakról egyik interjújában így nyilatkozott: „A kertészeti magazinoknál töltött 16 évem hosszú életem egyik legeredményesebb időszaka. „

Bár ezzel kicsit lehetne vitatkozni, hiszen még csak egy napos nyugdíjas volt, amikor

megkeresték a televíziótól a formálódó Ablak című közéleti műsor gondolatával, a felkérésre gondolkodás nélkül igent mondott,

és ezzel elkezdődött televíziós karrierje, ami több mint 20 évig tartott. Itt vált az ország Bálint gazdájává, igazi kertészeti népművelővé, amivel fantasztikus ismertségre tett szert. Valószínűleg nincs az országnak olyan települése, ahol ne tartott volna előadást, és ezekre a felkérésekre ma sem tud nemet mondani. Kimondani is sok: nyugdíjas évei alatt 31 szakkönyvet írt. Elképzelni sem tudjuk, hogyan valósult meg, a televíziózás és egyéb tevékenységei mellett, hiszen alelnöke volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társaságnak, népszerű nevén a TIT-nek, a Magyar Borakadémiának, főszerkesztője a Magyar Televízió Gazdaképző című magazinnak, munkatársa a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, rendes tagja az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának, oktatója a kecskeméti és a gyöngyösi főiskolának, tagja az országgyűlésnek.  Több heti és napilap rendszeres cikkírója, ki ne emlékezne például a Nők Lapja népszerű Kedves Húgom! sorozatára, ahonnét kertészkedő asszonyok generációi tájékozódtak  az aktuális kiskerti tennivalókról?

Amit elméletben leírt, azt a saját kis mintagazdaságában is meg tudta mutatni, a balatonfüredi telként.

1996-ban megszerezte a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tudományos fokozatot.

Néhány éve, elfogadva a kor kihívását áttért az on-line újságírásra is, létrehozta és működteti a bálintgazda nevű honlapját, ahová napi rendszerességgel teszi föl az aktuális információkat.

Gyurka bácsi magánélete is aktív volt, hiszen négyszer is megnősült, ám csak 3 felesége volt. Gyermekének édesanyját, Bognár Annát két alkalommal is nőül vette. Mészáros Edittel 35 évig élt boldog házasságban, majd 78 évesen, közel 40 évi ismeretség után kérte feleségül könyveinek szerkesztőjét, a nála 27 évvel fiatalabb Récsey Antóniát, aki azóta is szerető és gondoskodó társa. Antónia a mai napig büszke arra, hogy rávette férjét Keserédes éveim című  önéletrajzi regényének megírására, és ez a könyv lett közös gyermekük.

A mozgalmas életút, a rengeteg munka, szervezés, segítés tanulás és tanítás nem maradt elismerés nélkül, hiszen a SZOT, és a Táncsics Mihály - díj tulajdonosa, megkapta az újságírók egyik legrangosabb kitüntetését, az Aranytollat. Átvehette a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, a Hajléktalan Emberért - díjat és a Hazám - díjat. Budapest és Gyöngyös díszpolgárai közé választotta. Kitüntették a Príma Primissima - díjjal, a Magyar Szabadságért - díjjal és idén átvehette az Év Agrárembere életműdíjat is.  

Mottója már rég nem változik:

„Egész életemben arra törekedtem, hogy a magyar mezőgazdaság ügyét segítsem elő. Gazdának lenni jó, nagy felelősség, de nagy szabadsággal is jár. Ezért lenne fontos, hogy ma is, a lehetőségekhez mérten, mindenki művelje tulajdonát. Ehhez a feladathoz igyekeztem minél több tudást átadni hosszú életem alatt.”

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szerencsehozó növények az élelmiszerüzletekben

A madársóska (Oxalis) egyike azoknak a fajoknak, amelyek értékesítési időszaka nagyon rövid. Noha néhány kereskedelmi egység már karácsony előtt elkezdi árulni a négylevelű szerencsehozó növényt, a kereslete zömmel a két ünnep közötti néhány napra korlátozódik. Wilhelm Baum düsseldorfi kertészete főként élelmiszerboltoknak és diszkontáruház-láncoknak szállít, 6-7-9 és 11 centiméteres cserepekben.

Kimaxolt támogatások: 7537 milliárd forint a magyar vidék erősítésére

A Közös Agrárpolitika (KAP) első és második pilléres támogatásai, illetve a nemzeti társfinanszírozása révén 2027-ig 7537 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére. Erről sajtótájékoztatón beszélt Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke.

Értékből értéket Tokaj-Hegyalján

Az ecetesedés borhiba, már ha nem borecetet készítünk. Az utóbbihoz ugyanis kívánatos jelenség. A borecetet már az ókori Görögországban is használták emésztési gondok enyhítésére, napjainkra pedig tudományos vizsgálatok igazolták az emberi szervezetre gyakorolt számos kedvező hatását. A Borecet Műveknél évente 50 ezer liter borecetet készítenek Bodrogkeresztúron.

Hamar árnyékot adó növények

Egy kert kialakításakor, vagy átalakításakor szükség van némi előrelátásra, térben és időben egyaránt. Mert eltelik néhány év, és a gyorsabban növő növények lassan elnyomják a lassabban fejlődőket, vagy beárnyékolják az alájuk kerülőket. Az ágyások besűrűsödnek. A kert képe folyamatosan alakul, amiben az egyensúlyt a kert gondozójának kell fenntartani.

Más, mint a többi - újszerű mikulásvirág

Alig múltak el az ünnepek, a Dümmen Orange már a következő karácsonyra készül. A J’Adore nevű mikulásvirág-család növényei tökéletes formájukkal, kompakt növekedésükkel és a fellevelek mutatós színével hívják fel magukra a figyelmet.

Segítséget kérnek a méhek és a gazdák nevében

Európai polgári kezdeményezés indult az „életigenlő, beporzóbarát mezőgazdaság” érdekében. A szervezők szerint most kell rávenni az Európai Uniót, hogy csak olyan mezőgazdaságot támogasson, ami megvédi a méheket. Ennek érdekében nemzetközi petíciót indítottak és kérik, minél többen írják azt alá.

A kertészkedők tovább élnek - egy kis növényalkímia...

A hosszú élet „ritka”, de sokan, sokszor kutatták a hosszú élet titkát. És ebben a növények gyakran szerepet kaptak, ami nem véletlen: sok közülük gyógyhatású, másrészt a táplálkozás milyensége nagyban befolyásolja az egészségi állapotot. A szanatóriumoknak általában nagy kertje van, a műtősök ruhája pedig zöld: mindnek köze van a növényekhez, és az egészséghez...

Jeles napoktól a szokások átalakulásáig

Az évezredek során a földművelő közösségekben az emberek életét meghatározta a hagyományokhoz való ragaszkodás, amelyek közül némelyeket ősi kultúrák rítusaiból örököltek, és amiket életterük környezeti adottságaihoz, a Kárpát-medencében pedig az időközben kialakult keresztény egyházi szokásrendhez is hozzáigazítottak a különböző népek.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.