Back to top

Kipusztult nagykakasunk

A siketfajd hazai előfordulása a XIX. század környékére tehető. Megtalálható volt a Soproni- és a Kőszegi-hegységben – valószínűleg az osztrák siketfajdállomány megnövekedésének köszönhetően. Magyarországi állománynagysága mindössze 150-200 db egyed volt mindössze, az Őrségben, a Batthányi-erdőben volt „nagyobb” (50-60 egyedes) állománya, ami hazai kipusztulásáig itt maradt fenn a legtovább.

1948-ban számlált közel 200 egyedes állomány közel tíz év alatt teljesen eltűnt az országból. Utolsó észlelését 1985-ben jegyezték fel, Szalafőn. Hazai kipusztulásának számos oka van. Miután az ’50-es években az erdő állami kézbe került, a kisparaszti szálalás helyett nagyüzemi erődgazdálkodás lett. Nagy tarvágások zajlottak ekkor le, ami csökkentette a siketfajd élőhelyét. Így történt ez az Őrségben is, amikor 1962-ben bekövetkező jelentős fenyves letermelést hajtottak végre. Emellett a szabályozatlan vadászat, valamint a predáció az oka, hogy hazánkban nem találkozhatunk siketfajddal.

Ahogy a nyírfajdot kiskakasnak, a siketfajdot nagykakasnak szokták még nevezni (méretbeli különbségükből adódóan), eredendően tajgai faj, fenyvesekhez kötődik.

Közép-Európában a nyugodt, összefüggő fenyő és fenyőelegyes, különböző vízgazdálkodású erdőkben telepedett meg.

Különösen kedveli az áfonyás, vagy más gyümölcstermő, gazdag aljnövényzetet. Dürgő- és alvófákként olyan középkorú vagy idős állományokban található kimagasló faegyedeket használnak, amelyeknek kinyúló, teherbíró, vízszintes ágai vannak. A talajon való dürgéshez tisztásokat, erdei réteket, fellápokat, áttekinthető aljnövényzetű, idős erdőállományokat, domborzati kiemelkedéseket keresnek.

A siketfajd semmi más madárral össze nem téveszthető.

Melle zöldes fémfényű, jellemzője a szakáll, amelyet a megnyúlt pofa és toroktollak alkotnak. A szakáll támpontot ad a kakas korának megállapításához (6. ábra). A dolmány felül sötét vörösbarna, a vállak sötétbarnák. Ugyancsak jellegzetes a fehér vállfolt. A szem fölött és mögött vörös, szemölcsös bőrfelület található. Farka lekerekített, rendszerint 18 tollból áll, az alsó és felső farkfedők rövidek. A csőr erős, görbült, rövid, a felső kávája túlnyúlik az alsón. A csőr vaskossága és görbülete a kor előrehaladtával egyre nagyobb. A tojó vagy tyúk hátoldala sárgásbarna, harántsávokkal és foltokkal, melle gesztenyebarna, hasa és testoldala világos, fekete szegésű barna tollakkal harántirányban pettyezett.

A párzás dürgési időben zajlik, amikor a kakasok és a tyúkok a hagyományos dürgőhelyeken találkoznak.

A dürgés rendszerint a reggeli órákban, általában a földön történik. Három fázisát különítjük el: kappogás, csattanás, a harmadik pedig a köszörülés (vadásznyelvi megnevezések szerk.). A dürgőhelyen megjelenő tyúkok nem egy időben és nem azonnal készek a párzásra, ezért a tavaszi dürgés hosszabb időre is elhúzódhat. A dürgés ideje március elejétől május végéig tart.

A költés áprilisban kezdődik, a fészek helyét a tyúk választja meg. A fészek egy sekély mélyedés, amibe 5-12 tojást rak. Évente egyszer költ, viszont amennyiben a költési idő elején tönkremegy a fészekalj, akkor sarjúköltés is előfordulhat. A csibék fészekhagyók, nagyrészt önállóan táplálkoznak, de azért a tyúk vezeti őket. Nagyjából két hetes korukra már képesek repülni, de a teljes kifejlődésük három hónaposan válik végelegessé.

Főként növényi eredetű táplálékot fogyasztanak, állati táplálékot csak a nyári hónapokban vesznek fel. A kakasok több fenyőtűt fogyasztanak, mint a tyúkok, utóbbiak inkább a lédús bogyókat, főleg az áfonya termését, rügyeket, hajtásokat, magvakat esznek.

A siketfajd európai fészkelő állományát mintegy 1 160 000 példányra becsülik. Oroszországban jelentős, 400 000-800 000 egyede él, de Skandináviában is hasonló számban megtalálhatók.

Több ezres állománya van Ausztriában, Romániában is. A magyar határtól mintegy 50 km-re, Alsó-Ausztriában található legközelebbi fészkelőhelye. E térség siketfajd populációjának kakas létszámát 1981-ben 540–620 egyednek ismerték, ami mintegy fele volt az 1960-as években számlált mennyiségnek.

Állandó madár, esetleg a túlszaporodás vagy a kedvezőtlen élőhelyi feltételek miatt vándorol el – így zajlott le a nyugat-magyarországi betelepülése is.

Európai védelmi helyzete stabil, köszönhető a skandináv és orosz populációknak. Közép-Európa valamennyi országában Vörös Listás faj, Magyarországon védett madár, eszmei értéke 50 000 Ft.

Gazdasági jelentőségének nincs létjogosultsága, mivel hazánkban a faj nem él, ellenben Ausztriában, Romániában és Szlovákiában több helyen is vadászható, mi lehetőséget teremt, hogy a magyar vadászok is részesedhessenek a siketfajd elejtésben vagy megfigyelésében.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Rejtélyes okból pusztulnak a kaszpi fókák

Több ezer kaszpi fóka tetemét sodorta partra a víz a Kaszpi-tenger oroszországi szakaszán - közölték az orosz hatóságok vasárnap.

Vádat emeltek a jeladós keselyű kilövésének ügyében

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben.

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.

Mégse lehet paintballozni a farkasokkal Hollandiában

Az ügyben eljáró holland bíróság elutasító ítélete alapján a kelet-hollandiai Gelderland tartomány visszavonta szerdán azt az engedélyt, amely lehetővé tette volna az emberek társaságát kereső, de veszélyes farkasok elüldözését paintballfegyverekkel a lakóövezetek közeléből, valamint a turisták által látogatott parkokból, különösen a Hoge Veluwe Nemzeti Parkból.

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány, amelyben tizenöt magyarországi folyó és partszakasz mikro- és makroműanyag szennyezettségét kutatták a résztvevők - közölte a Tiszai PET Kupát működtető Természetfilm.hu Egyesület az MTI-vel.

A madarak vándorlásának eddig ismeretlen pozitív hatását fedezték fel

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.