Ennek a gyönyörű, impozáns madárnak, akit a vadásznyelv „kiskakasnak” is becéz, a fenyvesek és nyírelegyes erdők az otthona. Ha elhagyja az erdőt, mocsaras, lápos területeken jelenik meg szívesen. Olykor előfordul, hogy hegyvidéken a fahatárig is felhúzódik. Közép-Európában a domb- és hegyvidéki ritkás, áfonyában, borókában gazdag aljnövényzetű fenyő, vagy lombelegyes erdőket lakja. Síkvidéken, mint a neve is mondja, kedveli a nyír- és égerligeteket, hazai utolsó élőhelyei is ilyenek voltak. Ha a kedves olvasó esetleg még mindig nem tudná, jelen cikkben a nyírfajdról adunk rövid ismertetőt.
Az ivari dimorfizmus a tollazat színében és a test nagyságában is megmutatkozik.
A kakas színe dominánsan kékesfekete, feltűnő hosszú, lant alakú farokkal és a szem fölötti égővörös, szemölcsös dudorral. A vállon fehér folt, a szárnyon fehér és barna sáv található. A tojó felsőteste barnásan és okkersárgán színezett, míg az alsótest szürkésfehér, egész teste többé-kevésbé harántsávozott. A szem fölött csak kis vörös folt van, a farka is csak kissé villás. A fiatalok farka ék alakú, tollazatuk színében a tojóhoz hasonlítanak.
A tojó a fészket sűrű fedettséget adó növényzet alá rakja, földbe kapart mélyedésbe. A tojó évente egyszer költ, amennyiben a fészek megsemmisül, sarjúfészke lehetséges. A tojó 7-10 tojást rak. A csibék egyszerre kelnek, fészekhagyók, anyjuk vezeti őket, de általában önállóan táplálkoznak. A szorosan összetartó család megfelelő növényzet takarásában tartózkodik, többnyire a reggeli és esti órákban táplálkoznak.
A kakasok dürgőhelye nyílt, sík terület, amelyet alacsony aljnövényzet vagy hóborítás jellemez.
A dürgési területeket (norvég eredetű szóval) lek-nek hívjuk. Előfordul, hogy a lekeken akár 25 kiskakas összeverődik. A tényleges dürgéskor a kakas felborzolja tollazatát, felfújja légzsákját, ezen utóbbi segítségével egyre erősödő, gurgulázó hangot ad. Ez a „bugyogás” vagy „burukkolás” a tulajdonképpeni szerelmi szózat. A felcsapott, kiterjesztett farok alsó farkfedőinek fehér színe vizuális ingerként hat a többi kakasra csakúgy, mint a tojókra. A hangadáson kívül szerelmi táncában „lázas ide-oda sürgésbe kezd.
Táplálkozása meglehetősen változatos. Fenyőtűt, azon túl lombleveleket, virágrügyeket, a fenyők kisebb tobozait, nyírek, égerek mogyoróbarkáit fogyasztja. Növényi tápláléka mellett elkapja a szöcskéket, levélbogarakat, gubacsokat, hernyókat is.
Európai állományát 1 160 000-4 000 000 egyedre becsülik. Legnagyobb egyedszáma Oroszországban található, de jelentős és növekvő állomány található Skandináviában is. Közép-Európában mindenhol csökken az állománya.
Állandó madár, otthonterületét csak külső behatásra (természeti, emberi) hagyja el. A kakasok különösen erős területhűséget mutatnak.
Védelmét tekintve Európában kedvezőtlen védelmi helyzetű, sebezhető faj. Európai állománya az elmúlt időszakban jelentősen csökkent, de világállománya nem Európában található. Magyarországon védett madárfaj, eszmei értéke 50 000 Ft.
A magasabb nyírfajdállomány-sűrűségű országokban, főként északon, fontos vadfaj. Mind kisgolyós, mind sörétes fegyverrel vadásszák. Közép-Európában főként lesből, Skandináviában hajtásban vagy húzáson is lövik.
