Back to top

Mesebeli tanya Kecskeméten - Az ÉV Tanyája

Amikor belépünk a Százszorszép tanya portáján, úgy érezhetjük magunkat, mintha Benedek Elek mesevilágába csöppentünk volna. A ház és az udvar telis-tele van mindenféle régiséggel, amelyek visszafogott módon adják át a hagyományos tanyasi hangulatot.

A nemrég felújított tanya Kecskemét belvárosától négy kilométerre található, Kecskemét-Belsőnyírben. A két évvel ezelőtt, még elhagyatottan álló, kerítés nélküli romokat emelte új szintre a helyi ingatlanos hölgy, Szűcs Ildikó. A három épületegyüttesből álló tanyát kívül-belül teljesen felújította, 
környezetét rendbe tette, parkosította.

Ildikó már több mint tíz éve foglalkozik ingatlanokkal, többek között tanyákat is árul, ennek köszönhetően reális képe van arról, hogy egy-egy ingatlannak mekkora az értéke. Elmondta, hogy

manapság a tanya felértékelődött, főleg a fiatalabb, generáció szemében. Sokan vannak a harmincas korosztályból, akik lakás helyett inkább tanyát vennének. Hozzátette, hogy a tanyák eladásával sokkal több munka van, de élvezi.

Ildikó azt is elmondta, hogy rengeteg lepusztult, elhagyatott tanya van az országban mindenfelé. Sok örökös, akinek tanya kerül a tulajdonába – mert az ősök kihaltak belőle – azt gondolja, hogy egy eladhatatlan kategóriájú ingatlan szállt rá. Mivel az úgynevezett „tanyások” az egész életüket tanyasi körülmények között töltötték, nem hisznek abban, hogy ez másnak érték. Az a jövőkép nincs meg a gondolataikban, hogy mit lehetne kihozni egy-egy ilyen birtokból. Ildikó elárulta, hogy sokféle stílusú tanyát árul, a többhektáros uradalmaktól kezdve az egészen pici leromlott tanyákig minden megtalálható a palettán és sok esetben az ár-érték arány nincs összhangban, főleg a budapesti piachoz viszonyítva.

Régebben az emberek fejében a tanya egyet jelentett az elszigeteltséggel és a gumicsizmával. Ildikó szerint ez mára teljesen megváltozott, a tanyáknak más a megítélése.

Manapság áramot, internetet gond nélkül be tudnak vezetni, viszont a szmogtól, zajtól nem kell tartani.

Csak a madárcsicsergés „zavarhatja” meg az embert. Ildikó lakásban élt egész életében, két és fél évvel ezelőtt jött el a pillanat, amikor úgy érezte váltania kell és az útjába kerülő első eladó tanyát megvette. A költözés kalandosra sikerült, ugyanis amikor Ildikó eldöntötte, hogy tanyára költözik, már eladta a lakását, viszont a konkrét hely még nem volt meg, ezért is csapott le az első lehetőségre. Az előző tulajdonosok, akik megörökölték az ingatlant, öt évig árulták az omladozó tanyát, Ildikó azonban elsőre meglátta benne a lehetőséget. Azóta folyamatosan fejleszti, szépíti a mini birtokot. A Százszorszép tanya tökéletes hely az elvonuláshoz, mégis viszonylag közel van a városhoz. „Azt mondják sokan, hogy megfiatalodtam. Igen! Mert olyan boldogság és harmónia ez a liliputi házacska a mesebeli festésével, a télen duruzsoló cserépkályha melegével, a kertjével, hogy ez valóban fiatalít. Nem tudok szebbet elképzelni, mint a korai napsütés fényében megsimogatni minden egyes virágomat, bokromat, a fák levelét – és mintha tudnák – minden reggel újra virágba borulnak nekem, hatalmas levelekkel ajándékoznak meg, és még a halottnak hitt rossz kis növényem is érdemesnek látja újra gyökeret ereszteni…”

A jövőbeni tervek között szerepel, romos állapotban lévő másik épület felújítása, illetve a nagyobb házrész – melyben lakik – panzióként való üzemeltetése, továbbá céges rendezvények, születésnapok, nagyobb családi összejövetelek lebonyolítása.

Emellett szeretne egy kenyérsütő kemencét építeni a teraszra, ami még inkább megerősítené a bájos folklór hangulatot, amely jelen állapotában is körül lengi a helyet.

Ildikó rajong a régiségekért. Kedvenc időtöltése hétvégeken a kecskeméti zsibvásár felkeresése, ahol különböző antik dolgokat, mások számára kacatnak minősülő kincseket kutat fel és helyez el a tanya különböző részein. Emellett az ingatlanos háttér okán sok kidobásra ítélt holmit tud megmenteni, aminek köszönhetően az évek során szépen összegyűltek a különböző tanyasi, autentikus tárgyak, eszközök. Amióta megvette a tanyát, nem telt el úgy hétvége, hogy ne hozott volna haza valamit a „zsibiről”. „Az embernek a szenvedélyévé tud válni, mint valami kártyajáték.” – mondta. „Ez olyan, mint egy lassú lavina, csak visz, és visz magával. Nincs megállás.”

Az épület olyan, mint egy meseház, egyedülálló rajzok és festmények díszítik, a ház tetején pedig egyedi kovácsoltvas szélboszorkány ül.

A galériás ház belseje ugyanúgy, a tanyasi életérzést közvetíti, amerre néz az ember felfedez egy, a vásárból szerzett „limlomot”, amely nem kacat többé, hanem az otthon szerves része. Mintha ezek a tárgyak mindig is ide tartoztak volna, lelket adnak a helynek. A folklór stílust nemcsak a ház és a bútorzat képviseli, az unokák játékain, illetve Ildikó autóján is megjelennek a hagyományőrző, népies motívumok.

A tanya udvara elbűvölő, a régi diófákat, akácfákat sikerült megmenteni, melyek között van egy-egy ötven évnél idősebb példány is. Ildikó nagy kedvét leli a kertészkedésben, hársfákkal és gyümölcsfákkal bővítette a fák családját. „Csak a virágokat, bokrokat, díszfákat figyelem mindenhol.”

A parkosított részt számtalan virág díszíti, de a legnagyobb mennyiséget a fukszia képviseli, ez Ildikó kedvenc virága.

„Nagymamámnak voltak gyönyörű fuksziái, kisgyerekként mindig csodáltam őket. Valószínűleg, ez a virág belém ivódott a nála eltöltött idők alatt, és átragadt rám is ez a fukszia szerelem.” A fuksziát, vagy más ­néven Krisztus vércseppjét nem egyszerű feladat gondozni, de ha az ember rájön arra, hogy hogyan kell, több évig pompázik a kertben. Érdekessége, hogy formázással fává is alakítható. A tanyán egy kis konyhakert is van, főleg paprikát, paradicsomot, szamócát nevelget benne, amelyet saját fogyasztásra használ fel. A három kisebb testű kutya, szintén három macska és tizenöt darab tyúk mellett, ma már egy komondor is lakik a tanyán.

Bár állatok tartását nem tervezte, mégis így alakult. Jelenleg nem gondolt arra, hogy a baromfiállomány bővüljön, azonban az unokák kérésére lehet, hogy lesznek majd kacsák is.

A tanyapályázaton csak a játék kedvéért indult el barátai indíttatására. A tanyának Face­book oldala is van, a Százszorszép Tanya Kedvelők, ahol a kertről készült bájos képek böngészése mellett, a tanyával kapcsolatos közösségi információkról lehet értesülni. Szerveztek már hobby bútorfestő work­shopot, illetve klasszikus tanyasi bográcsozást is.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Látható módon kell jelölni, ha rovarfehérjét tartalmaz egy termék

A vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az Agrárminisztérium, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain - jelentette be Nagy István tárcavezető.

Díjazták az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőit

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon működik a kontinentális összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely számos helyzetben képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőinek járó díj átadó rendezvényén, kedden, Dunaharasztiban.

Fókuszban a globális mezőgazdaság

A Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) az egyik legismertebb németországi rendezvény. Berlin már 1926 óta a helyszíne a világ egyik vezető nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti vásárának.

Hamarosan hóvirágünnep

Az Alcsúti Arborétumban minden évben ünnep a hóvirágnyílás. A pontos dátuma értelemszerűen nem rögzíthető előre, de az biztos, hogy most már a küszöbön áll. Érdemes figyelni a híreket!

Kétezer Barázda

A magyar nemzetiségű mezőgazdasági termelők a Vajdaságban anyanyelvükön követhetik az agrárhíreket az Újvidéken nyomtatott napilapban, a Magyar Szóban, annak hetente megjelenő mezőgazdasági mellékletében, a Magvetőben, továbbá a Hét nap hetilap és a Vajdaság ma internetes hírportálok sem maradnak adósak az élelmiszertermelőket, háztájiban gazdálkodókat foglalkoztató hírekkel és információkkal. Létezett korábban egy havonta megjelenő lap is.

Schmidt Egontól búcsúzunk

91 éves korában elhunyt Schmidt Egon neves ornitológus, Kossuth-díjas író, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke, a magyar természetvédelmi ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte.

Már letölthetők a gyümölcsfaiskolai szemlebejelentő nyomtatványok

Felhívják az engedéllyel rendelkező gyümölcs szaporítóanyag-előállítók és -forgalmazók figyelmét, hogy tevékenységüket évente február 28-ig, önállóan kell bejelenteniük.

Tematikus sétán mutatják be a szegedi füvészkert orchideagyűjteményét

A gyűjtemény kurátora tematikus sétán mutatja be a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Füvészkertjének virágzó trópusi orchideáit szombaton - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A mézjelölési szabályok szigorítását sürgeti Magyarország Brüsszelben

Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam kérte az Európai Bizottságot a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó előírások szigorítására.

Húsexportengedélyt kapott Magyarország a Fülöp-szigetekre

Hosszú évek kitartó munkájának eredményeként első alkalommal kaptak húsexportengedélyt magyar vállalatok a Fülöp-szigetek piacára - jelentette be Facebook-bejegyzésben a külgazdasági és külügyminiszter.