Back to top

Paddock Paradise – a lovak paradicsoma

A Paddock Paradise egy viszonylag új keletű, hazánkban egyelőre kevéssé ismert módja a lovak elhelyezésének. Külföldön viszont mindinkább terjedőben van, sok lovarda tért át erre a természetközeli, lóbarát lótartási formára, melynek legnagyobb úttörője és szakértője Jaime Jackson.

Jaime Jackson patkolókovács volt, de 1990-ben felhagyott a lovak patkolásával, és elkezdte népszerűsíteni a vadonélő lovak mintáján alapuló természetes körmölés módszerét. 1992-ben adta ki első könyvét, a The Natural Horse: Lessons from the Wild (A természetes ló: Leckék a vadonból) címmel, melyben a vadlovakkal kapcsolatos tanulmányait dokumentálta, és lényeges ajánlásokat tett arra vonatkozóan,

hogyan lehetne jobban kielégíteni a háziasított lovak biológiai igényeit.

2007-ben pedig megjelent a „Paddock Pradise – Útmutató a természetes lótartáshoz” című könyve.

Fotó: Jancsó Rita
Az állatkertekben jellemzően úgy próbálják kialakítani az egyes állatfajok élőhelyét, kifutóját, hogy az hasonlítson és utánozza azt a természetes közeget, ahol eredetileg élnek, és ahol az állatok ösztöneiknek megfelelően, a DNS-ükben rögzült viselkedési és mozgásformáikat követhetik.

Jackson ehhez hasonlóan a természetes környezetben élő vadlovaknál megfigyelt viselkedésmódokhoz, szokásokhoz szükséges környezeti összetevőket ültette át háztáji környezetbe.

A hagyományos négyszögletes alaprajzú karámokkal ellentétben – ahol a lovak jellemzően egy helyben állva esznek egész nap – a Paddock Paradise rendszerében a vadlovak által kialakított ösvények mintájára belső kerítések használatával sávokat, mesterséges ösvényeket alakítanak ki. Ezáltal szimulálják a természetes élőhelyet. Mint a vadonban, a Paddock Paradise rendszerében egy végtelen sávrendszert alakítanak ki egy meghatározott területen belül, ami lehet egy nagy legelő vagy akár kisebb karám is. Ezt a sávrendszert úgy képzelhetjük el, hogy egy téglalap alakú karám külső kerítésétől mérve 10-15 méterre egy belső kerítést húznak végig, ily módon folyosót létre hozva a nagy kerítésen belül. Ezen a sávon közlekedhetnek a lovak. Minél hosszabb ez a sáv, annál jobb.

Írásunk Jancsó Ritának a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikke alapján készült.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyes fűfaj terjed, jelezze, aki találkozik vele

Új, veszélyes inváziós faj, a homoki prérifű hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.

500 kilós napszámosok a pusztában

Nem mindennapi napszámosokat alkalmaz a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága annak érdekében, hogy a holtágak és vízfolyások, a tavasszal vízzel megtelő szikes tavak ismét gazdag élővilágnak adjanak otthont, ahogyan évszázadokkal ezelőtt.

Sertéságazat - Ami a gazdáknak öröm, a feldolgozóknak nehézség

A sertéstenyésztők az utóbbi hónapokban jó áron tudják eladni az élősertést a felvásárlási árak február óta tapasztalható jelentős emelkedésének köszönhetően, a húsipari szereplők azonban nehezített pályán mozognak. Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét kérdeztük a piaci helyzetről és az árakról.

Selyemtyúkot gyerekek mellé is!

Az ősz beköszöntével több és több kisállatbörzére járhatunk, ahol az idei szaporulatot kínálják eladásra jelentős számban a tenyésztők. Ilyenkor vágnak bele sokan a díszbaromfi-tartásba. A kezdőknek ajánlott fajták közül az egyik legkülönlegesebb megjelenésű a selyemtyúk, melyet Ázsiában már évezredek óta tenyésztenek.

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Kosorrú nyulak a történelem forgatagában

Az elmúlt évtized egyik leggyakrabban kiállított nyúlfajtája az óriás kosorrú nyúl, melynek, úgy tűnik, tenyésztőtábora állandó. Amellett, hogy rendkívül kedves, bájos e különös fizimiskájú fajta, háztáji gazdaságokban olcsón előállítható, ízletes húsával is meghálálhatja a gondoskodást. A világ számos országában tenyésztik – mára globalizált fajtának tekinthető.