Back to top

Paddock Paradise – a lovak paradicsoma

A Paddock Paradise egy viszonylag új keletű, hazánkban egyelőre kevéssé ismert módja a lovak elhelyezésének. Külföldön viszont mindinkább terjedőben van, sok lovarda tért át erre a természetközeli, lóbarát lótartási formára, melynek legnagyobb úttörője és szakértője Jaime Jackson.

Jaime Jackson patkolókovács volt, de 1990-ben felhagyott a lovak patkolásával, és elkezdte népszerűsíteni a vadonélő lovak mintáján alapuló természetes körmölés módszerét. 1992-ben adta ki első könyvét, a The Natural Horse: Lessons from the Wild (A természetes ló: Leckék a vadonból) címmel, melyben a vadlovakkal kapcsolatos tanulmányait dokumentálta, és lényeges ajánlásokat tett arra vonatkozóan,

hogyan lehetne jobban kielégíteni a háziasított lovak biológiai igényeit.

2007-ben pedig megjelent a „Paddock Pradise – Útmutató a természetes lótartáshoz” című könyve.

Fotó: Jancsó Rita
Az állatkertekben jellemzően úgy próbálják kialakítani az egyes állatfajok élőhelyét, kifutóját, hogy az hasonlítson és utánozza azt a természetes közeget, ahol eredetileg élnek, és ahol az állatok ösztöneiknek megfelelően, a DNS-ükben rögzült viselkedési és mozgásformáikat követhetik.

Jackson ehhez hasonlóan a természetes környezetben élő vadlovaknál megfigyelt viselkedésmódokhoz, szokásokhoz szükséges környezeti összetevőket ültette át háztáji környezetbe.

A hagyományos négyszögletes alaprajzú karámokkal ellentétben – ahol a lovak jellemzően egy helyben állva esznek egész nap – a Paddock Paradise rendszerében a vadlovak által kialakított ösvények mintájára belső kerítések használatával sávokat, mesterséges ösvényeket alakítanak ki. Ezáltal szimulálják a természetes élőhelyet. Mint a vadonban, a Paddock Paradise rendszerében egy végtelen sávrendszert alakítanak ki egy meghatározott területen belül, ami lehet egy nagy legelő vagy akár kisebb karám is. Ezt a sávrendszert úgy képzelhetjük el, hogy egy téglalap alakú karám külső kerítésétől mérve 10-15 méterre egy belső kerítést húznak végig, ily módon folyosót létre hozva a nagy kerítésen belül. Ezen a sávon közlekedhetnek a lovak. Minél hosszabb ez a sáv, annál jobb.

Írásunk Jancsó Ritának a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikke alapján készült.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Európai flamingók Kínában

A madárinfluenza sok tekintetben megváltoztatta az élőállat-kereskedelmet akár Európában, akár Kínában vagy akár Afrikában. Egy érdekes példa erre a flamingók exportja, importja. Míg korábban a rózsás flamingókat elsősorban Tanzániában vadon fogták be, s onnan exportálták a világ számos országába, ma már a szigorú állategészségügyi előírások miatt ez már nem lehetséges.

300 ezer élőállatot vittek Magyarországról Kazahsztánba

Sikertörténet a magyar-kazah agrár-kapcsolatokban, hogy az év eleje óta csaknem 300 ezer élőállatot vásárolt az ázsiai ország Magyarországtól - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztosa, miután Kazahsztán fővárosában találkozott Gulmira Iszajeva agrárminiszter-helyettessel.

Magyar siker a kettesfogathajtó-vb-n

Hölle Martin egyéniben, illetve az ifj. Dobrovitz Józseffel és Osztertág Kristóffal kiegészülő magyar csapat egyaránt megvédte címét a németországi Drebkauban rendezett kettesfogathajtó-világbajnokságon.

Németország: Aggasztóan magas a baromfihúsban található antibiotikumok aránya

A Német Szövetségi Kormány aggodalmát fejezte ki a baromfihúsban található antibiotikumok mennyisége miatt, miután egy jelentés kimutatta, hogy a csirkehúsban egyre több az antibiotikumnak ellenálló szuperbaktérium.

A kuvasz kulturális örökségünk része

A kuvasz egy igazi kincs, egy örökség, amelyet őseinktől kaptunk – jelentette ki Nagy István Agrárminiszter a Nemzetközi Kuvasz Tenyésztési Konferencián, szombaton Tápiószentmártonban.

Kecskesajt és „kőműveskézkrém”

Izerné Kiss Helga és családja 2008-ban vágott bele a núbiai kecskék tartásába és tenyésztésébe: foglalkoznak gidák értékesítésével, illetve kecsketejből készítenek joghurtot, túrót, túrókrémet, különböző félkemény sajtokat. Zalaszentgrót Csáford városrészének szőlőhegyén található portájukon termékkóstolóval, vásárlási lehetőséggel várják vendégeiket, és a kecskék megtekintése is sokak számára vonzó program.

Kukorékolhat egy kakas kora reggel? A bíróság döntött!

Aki vidéken él, vagy ott tölti a szabadságát, biztosan hallotta már kora reggel a kakas kukorékolását. Van aki számára ez idilli vagy csak természetes, de olyan is akad, akit annyira idegesít, hogy beperelt egy kakast.

A Fülöp-szigeteken is megjelent az afrikai sertéspestis

Az első jelentések szerint 7500 sertést öltek le a szigetvilágban, miután először mutatták ki a rettegett vírust házisertés állományokból. A kényszervágásokat két farmon kellett végrehajtani, Manilától nem messze.

Minőségi tenyészállatok seregszemléje a Kaposvári Állattenyésztési Napokon

A folyamatos piaci kihívások között is színvonalas magyar állattenyésztői munka sikere valamennyiünk számára fontos. Ezért az agrártárca támogatásokkal is segíti az ágazatot, hogy a rendkívül erős nemzetközi versenyben helyt tudjon állni – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, a XIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) megnyitóünnepségén, Kaposváron.

Vízválasztóhoz ért a magyar juhágazat

A következő 5 év vízválasztó lesz a magyar juhtenyésztésben, hiszen évtizedek óta alig, sőt visszafejlődő ágazatról beszélünk, amely nagyon távol esik az élvonalat képviselő országok juhtartóinak teljesítményétől. Ha most nem lépünk gyorsan és határozottan, akkor néhány éven belül nem lesz számottevő a magyar ágazat.