Back to top

Paddock Paradise – a lovak paradicsoma

A Paddock Paradise egy viszonylag új keletű, hazánkban egyelőre kevéssé ismert módja a lovak elhelyezésének. Külföldön viszont mindinkább terjedőben van, sok lovarda tért át erre a természetközeli, lóbarát lótartási formára, melynek legnagyobb úttörője és szakértője Jaime Jackson.

Jaime Jackson patkolókovács volt, de 1990-ben felhagyott a lovak patkolásával, és elkezdte népszerűsíteni a vadonélő lovak mintáján alapuló természetes körmölés módszerét. 1992-ben adta ki első könyvét, a The Natural Horse: Lessons from the Wild (A természetes ló: Leckék a vadonból) címmel, melyben a vadlovakkal kapcsolatos tanulmányait dokumentálta, és lényeges ajánlásokat tett arra vonatkozóan,

hogyan lehetne jobban kielégíteni a háziasított lovak biológiai igényeit.

2007-ben pedig megjelent a „Paddock Pradise – Útmutató a természetes lótartáshoz” című könyve.

Fotó: Jancsó Rita
Az állatkertekben jellemzően úgy próbálják kialakítani az egyes állatfajok élőhelyét, kifutóját, hogy az hasonlítson és utánozza azt a természetes közeget, ahol eredetileg élnek, és ahol az állatok ösztöneiknek megfelelően, a DNS-ükben rögzült viselkedési és mozgásformáikat követhetik.

Jackson ehhez hasonlóan a természetes környezetben élő vadlovaknál megfigyelt viselkedésmódokhoz, szokásokhoz szükséges környezeti összetevőket ültette át háztáji környezetbe.

A hagyományos négyszögletes alaprajzú karámokkal ellentétben – ahol a lovak jellemzően egy helyben állva esznek egész nap – a Paddock Paradise rendszerében a vadlovak által kialakított ösvények mintájára belső kerítések használatával sávokat, mesterséges ösvényeket alakítanak ki. Ezáltal szimulálják a természetes élőhelyet. Mint a vadonban, a Paddock Paradise rendszerében egy végtelen sávrendszert alakítanak ki egy meghatározott területen belül, ami lehet egy nagy legelő vagy akár kisebb karám is. Ezt a sávrendszert úgy képzelhetjük el, hogy egy téglalap alakú karám külső kerítésétől mérve 10-15 méterre egy belső kerítést húznak végig, ily módon folyosót létre hozva a nagy kerítésen belül. Ezen a sávon közlekedhetnek a lovak. Minél hosszabb ez a sáv, annál jobb.

Írásunk Jancsó Ritának a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikke alapján készült.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Töpörtyűre forralt bor

A töpörtyű – elegánsabb nevén tepertő – finom, sokak által kedvelt és kiválóan csúszik rá a forralt bor. Mindez az erről az ételről és italról elnevezett zalaszántói hagyományőrző fesztiválon is beigazolódott, amit negyedik alkalommal rendeztek meg a településen.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Egyedi ízek a Kárpát-medencéből

Ki merné elvitatni, hogy földműves és állattenyésztő eleinknek a sertés feldolgozása terén igazán maradandót sikerült alkotniuk?! Az elmúlt évszázadok során a dolgok természetes rendje szerint kialakult, hogy a levágott állat egyes részei igazából mire valók, mi az, amiből a legízletesebb étel készíthető.

Krokodil a háznál?!

A krokodilfélék beszerzése elvileg nem jár nagy kiadással, ha közönséges fajokból szeretnénk vásárolni. Már csak azért sem, mert trópusi telepeken nagyüzemi módon is tenyésztik őket. Hazánkban a fajok nagy részét csak intézményes keretek között lehet legálisan tartani. Ez alól kivétel a tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) és a két törpekajmánfaj (Paleosuchus palpebrosus, P. trigonatus).

Több lábon álló biogazdaság

Vajon mekkora jelentőséggel bír ma az a tény, hogy Kárpátalján a vele szomszédos négy ország mindegyikéhez képest, bő két évtizedes késéssel épültek fel az első szupermarketek? Mert mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy ahol ezek az áruházláncok megjelentek, ott gyorsan átalakultak a vásárlási szokások.

Magyar vagy német pulykát válasszunk?

Bár még tart a tél, sokan gondolkodnak azon, hogy udvarukon valamilyen baromfifaj tartására vállalkozzanak, s a tavasz beköszöntével napos vagy előnevelt állatokat vásároljanak. Az elmúlt években a gyöngytyúk volt e téren talán a legkeresettebb, a pulyka méltatlanul háttérbe szorult. Pedig, ha könnyen tartható, ellenálló fajták egyedeire teszünk szert, sok örömünk telhet ennek tartásában is.

Egyelőre csak néhány megyében látványos mértékű a vaddisznógyérítés

Bár pontos adatok nincsenek, az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megállítására elrendelt vaddisznógyérítés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint folyik, és a vadászok, valamint a házisertés-tartók kártalanítására már több mint 4,6 milliárd forintot fizettek ki.

Megkezdődött a Székely Lovas Akadémia előkészítése

A Székely Lovas Akadémia megalapításáról egyeztetett Dallos Gyula, a Kincsem Nemzeti Lovas Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos és Böjte Csaba ferences rendi szerzetes. A cél egy olyan ernyőszervezet létrehozása, amely segít megőrizni a nagy hagyományokkal rendelkező, sokszínű, székely lovas kultúra értékeit.

Rekord részvétel a bio-vásáron

Február 12-15. között rendezik meg minden korábbit meghaladó kiállítói érdeklődés mellett Nürnbergben a bio-élelmiszerek idei BioFach és a természetes kozmetikumok Vivaness szakkiállítását. A rendezvényt dr. Jane Goodall, neves brit magatartáskutató és környezetvédelmi aktivista nyitotta meg.

Zsippó szépe, a magyar tenyésztésű díszbaromfi

A Zsippó szépe igazi különlegességnek számít a magyar tenyésztésű díszbaromfik között, hiszen kialakításakor legfőbb cél nem a gazdaságosság, hanem a gyönyörű megjelenés volt. De a jól átgondolt nemesítői munkának köszönhetően megőrizte őseinek kiváló hús- és tojástermelő képességeit is, így a háztáji baromfiudvarnak különösen hasznos lakója lehet.