Back to top

A propolisz szerepe a varroa elleni védekezésben

A Varroa destructort az Apis mellifera parazitájaként tartjuk számon. nemzetközi szakirodalomban több olyan kutatást is publikáltak, ami a propolisz atka elleni hatásának vizsgálatával foglalkozik.

A kártevő csak a méhcsaládban képes szaporodni. A méhek testfelületén megtapadva és felsértve azt, a szövetnedveiből táplálkoznak, s a keletkezett sérülést fertőzik az általuk terjesztett kórokozókkal. Az atka által terjesztett betegség hatására a méhcsalád legyengül, ekkor beszélhetünk varroózisról. A nemzetközi szakirodalomban több olyan kutatást is publikáltak, ami a propolisz atka elleni hatásának vizsgálatával foglalkozik. A továbbiakban ezek közül kettőt ismertetünk.

A varroózis számtalan negatív hatása ismert a méhekre, a fertőzöttség negatívan befolyásolja a méhek immunitását.

Nagyobb valószínűséggel terjednek el a különböző vírusfertőzések, például a heveny méhbénulás (APV), idült méhbénulás (CPV), szárnytorzulás, homályos-szárny vírus. Megjelenhetnek egyéb betegségek is, mint a nosema, de számtalan deformitással is járhat a varroózis. Ezek közül kiemelendőek a deformált szárnyak és potroh, a csökevényes állkapocs alatti mirigyek, valamint a kisebb testsúly. Megfigyelhető továbbá, hogy a hordás intenzitása és a dolgozók, herék élettartama is csökken, ahogyan a növényvédő és atkairtó szerekkel szembeni tolerancia is. Látva a tüneteket és az atka okozta károkat a méhészetekben, jogos és kiemelt fontosságú a védekezés, kezelés.

Az első kutatást Garedew A. és munkatársai végezték, akik a propolisz varroacid hatását vizsgálták Németországban. A kísérletükben használt propoliszmintákat a Berlini Szabadegyetem Zoológiai Intézetének kertjében lévő méhkaptárokból nyerték, majd daráló segítségével homogenizálták. Ezt követően 40 és 70%-os etanolban keverték el a propoliszt 1:9 (w/v) arányban. A tökéletes feloldódás érdekében a kapott szuszpenziót 60°C-on inkubálták két órán át, majd megszűrték. A szűrletet 40°C-on két héten keresztül szárították egészen tömegállandóságig. Ezt követően a 40%-os etanolos extraktumot (továbbiakban A oldat) és a 70%-os etanolos extraktumot (továbbiakban B oldat) is 55%-os etanollal hígították úgy, hogy a szuszpenziók végkoncentrációja az A oldat esetében 20; 15; 10; 7,5; 5%-os, a B oldat esetében 10; 7,5; 5; 2, 1, 0,5%-os lett.

A nőstény atkákat a fertőzött családok fedett fiasításaiból gyűjtötték, szintén a Berlini Szabadegyetem Zoológiai Intézetének kertjéből.

A méhcsaládokat a kutatás megkezdése előtti év elején kezelték utoljára hangyasavval, a mintákat pedig a következő év nyarán vették.

A gyűjtési folyamat során kizárták a halványabb színű, kisebb, vagy gyengébb mozgású egyedeket.

Vizsgálati módszer

Az atkák kezeléséhez 3x3 cm-es szűrőpapírokat itattak át koncentrációnként 400 μl propolisz extraktummal, majd ezekre helyeztek 6-6 atkát. 60, 90 másodpercet töltöttek a propolisszal áztatott papírokon, majd a kezelést követően eltávolították őket és áthelyezték egy papírtörlőre, ami biztosította a felesleges folyadékok távozását róluk. Egy perc elteltével tiszta Petri-csészékbe helyezték az atkákat, majd 5 percenként vizsgálták életfunkcióikat az első órában, 10 percenként az azt követő órában és 30 percenként a következő két órában. A kezeléseket 30°C-on, míg az inkubálást 34 ± 0,5°C-on végezték. Kontrollként az 55%-os etanol oldatot, valamint desztillált vizet használtak.

A parazitákat inaktívnak tekintették abban az esetben, ha nem mutattak láb, illetve testmozgást.

Ha az inaktivitás a kezelés után négy órával is fennállt, az atkákat halottnak nyilvánították. Minden egyes kísérletet öt alkalommal ismételtek meg. Kaloriméteres és biokaloriméteres vizsgálatokat is végeztek az atkák hőtermelésének és anyagcseréje változásának regisztrálására. Ehhez 20-25 kezeletlen atkát vizsgáltak és 4 órán keresztül regisztrálták a hőtermelési tevékenységüket, s a továbbiakban a tapasztalt változásokat ehhez viszonyították. A kártevőket ezután 30 másodpercig kezelték a B oldattal és 60 másodpercig az A oldattal, majd visszahelyezték a kalorimetriás edénybe és adataikat 8-11 órán át rögzítették. A kísérleteket a korábbiakhoz hasonlóan öt alkalommal ismételték.

Eredmények

Mind az A oldat, mind a B oldat etanolos kontrolljaival, azaz a tisztán etanollal kezelt atkák rövid ideig tartó narkotikus állapotba kerültek kezelés után, azonban a kábító hatás mindkét esetben kevesebb, mint 5 percig tartott. A desztillált vizes kontroll ugyanakkor semmilyen hatással sem bírt rájuk.

A B oldatos kezeléssel koncentrációtól és érintkezési időtől függetlenül 100%-os narkotikus hatást értek el. Az alacsonyabb koncentrációjú B oldat (0,5%, 2%) esetén a kábító hatás az atkák többségénél csak rövid ideig tartott és 30 perccel a kezelés után helyreálltak. A nagyobb koncentrációk (5%, 7,5%) esetében 60 perc volt szükséges az atkák helyreállásához. Az A oldat 45-65%-uknál eredményezett narkózist, ami lényegesen alacsonyabb, mint a B oldat narkózisa.

A kutatás során kimutatták, hogy a propolisz varroacid hatása a növekvő koncentrációval nő.

Tapasztalható, hogy a 10 térfogatszázalékos B oldattal 100%-os mortalitást tudtak kimutatni, azaz az ilyen koncentrációval kezelt atkák még a kezelést követően 4 órával is inaktívak voltak, tehát halottnak tekinthetők. Az A oldattal kezelt atkáknál a 20 térfogatszázalékos koncentráció 33,3%-os halandóságot eredményezett.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a B oldatos kezelés hatékonyabb volt a 70%-os etanolos extrahálásának köszönhetően, ugyanis így lehetővé vált, hogy a lehető legtöbb biológiailag aktív hidrofób komponenst is kinyerjék. Ez azt jelenti, hogy a B oldat minőségileg és mennyiségileg is jobbnak bizonyult.

A kezelés előtti és utáni hőtermelési arányok összehasonlítása az A és B oldatos kezelés esetében is azt mutatta, hogy még azok a koncentrációk is, amelyek nem rendelkeztek jelentős mértékben a halálozási arányra gyakorolt hatással, nagymértékben befolyásolták az atkák hőtermelését. A 20 térfogatszázalékos, A oldatos propoliszkezelés, 60 másodperces érintkezési idővel 75%-osan csökkentette a hőtermelési rátát.

Kutatás argentin propolisszal

A másik kutatásban, a német kutatócsoport munkájához hasonló eljárásokkal vizsgálták az Argentínából származó propolisz varroacid hatását Damiani és munkatársai. A biológiai munkához a szuszpenziót a propolisz és a 70%-os etanol 1:9 (w/v) arányú oldatából nyerték ki. Ezt követően a szuszpenziót 60°C-on extrahálták két órán keresztül, majd szobahőmérsékleten szűrték. A szűrést követően a viasz- és szennyeződésmentes oldatot 40°C-on párologtatták, hogy lágy extraktumot kapjanak. A lágy extraktumot 55%-os etanolban oldták, majd 2,5; 5; 7,5; 10%-os kezelési koncentrációkat porcióztak ki, majd ezeket alkalmazták az atkákon a Garedew és munkatársai által alkalmazott módon. A kísérleti állatokat a Mar del Plata Egyetem méhészetében gyűjtötték. A kifejlett nőstény atkákhoz a zárt fias sejtek megnyitásával jutottak hozzá. Ennél a kísérletnél is kizárták a gyengébb, illetve rendellenes mozgású, alakú egyedeket. Minden kezelést szobahőmérsékleten, 22-24 °C-on végeztek. A kísérleti állatokat 28 ± 1°C-on és 60%-os páratartalmon inkubálták.

Vizsgálati módszer

Minden egyes vizsgálathoz 200 μl meghatározott koncentrációjú propoliszextraktummal áztatott szűrőpapírra (3x3 cm) hat darab atkát helyeztek, melyek 30 másodpercig érintkeztek a propolisszal, majd eltávolították őket. Ezután a parazitákat áttették egy tiszta Petri-csészébe. A kísérletet elvégezték különböző koncentrációkkal, kontrollnak pedig az 55%-os eta­nolt használták. Az atkákat mikroszkóp alatt figyelték az eltávolítást követő 8 órában, s ha egy atka a kezelést követő nyolc órában inaktívnak bizonyult, halottnak tekintették.

A kísérletek során szintén megfigyelték, hogy az extraktumok varroacid hatása arányosan nő a koncentrációval.

Továbbá kimutatták, hogy a 10%-os koncentrációjú propoliszkivonattal kezelt atkák 72,74%-a elpusztult, valamint megállapították, hogy a halálozási hatások mellett a propoliszos kezelés narkotikus következménnyel is bír a V. destructorra. A kontrollcsoportban a narkózis és halálozás hatásai nem voltak szignifikánsan kimutathatóak.

A tanulmányok egyaránt arra engednek következtetni, hogy a varroa atkák rendkívül érzékenyek a propoliszextraktumos kezelésre. Láthattuk, hogy a német minták 70%-os etanolban oldott 10%-os koncentrációja 100%-os mortalitást eredményezett, új lehetőséget nyitva ezzel a V. destructor elleni védekezésben. Garedew és munkatársai abban is látnak lehetőséget, hogy a propolisz már fentebb említett aktív varroacid összetevőit izolálják, s azokat önmagukban használják a kezelésre. Az eredmények azt sugallják, hogy a propoliszkivonat alkalmazását a méhészetekben permetezéssel lehetne beépíteni a kezelések sorába, ugyanakkor az ígéretes eredmények ellenére a koncentráció, a dózisok, a propolisz működési mechanizmusa, valamint hatása a méhekre, további vizsgálatokat tesz indokolttá.

Páprádi Anna Bíborka

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, hallgató

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szimbiózisban élő vírusok segítenek a rovaroknak

Rengeteg rovarban találhatók velük szimbiózisban élő vírusok, azzal viszont nem vagyunk tisztában, hogy milyen funkciót töltenek be. Nemrég kínai kutatók felfedezték, hogy az Acyrthosiphon Pisum-vírus (APV) milyen szerepet tölt be gazdaállata, az Acyrthosiphon pisum levéltetű és a növények kölcsönhatásában.

Permeteződrónokkal a koronavírus ellen

A világ egyik vezető ipari­drón-gyártója, a pekingi TTA ezer fürge és sokoldalú légi járműből álló flottával küzd a Kínában terjedő koronavírus ellen. A TTA M6E-1 típusú, 10 literes tartállyal rendelkező permeteződrónok klórtartalmú fertőtlenítőszer és víz keverékét szórják ki a vírus által érintett falvak fölött.

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Kutyákkal a kórokozók ellen

Az Amerikai Mezőgazdasági Kutatószolgálat (ARS) tudósai által speciálisan kiképzett kutyák bizonyultak a leghatékonyabbnak a huanglongbing, más néven a citruszöldítő baktérium kimutatására.

Alig volt tél, de már jön a pollenszezon

A kora tavasszal virágzó fák pollenjei mellett már megjelentek a fűpollenek is - mondta Nékám Kristóf allergológus az M1-en.

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázat

A klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatja be a Vajdahunyadvárban nyílt "Változó világunk kihívásai" című kiállítás.

Házi patika, hogy ne ess pánikba - kiskérődzős elsősegély

Az utóbbi hónapokban több fórumon is felvetődött, hogy mi tenyésztők, állattartók tegyünk javaslatot arra, hogy mi szerepeljen a kiskérődzős elsősegély csomagban. Az alábbiakban felsorolom, nekem mi vált be, és miért. Tudom, a már évek óta állattartással foglalkozóknak szintén megvannak a saját praktikáik, ez az én javaslatom.

Meztelencsiga-irtó robot

A kasseli egyetem két fiatal kutatójának ötlete alapján a braunschweigi Julius Kühn Institut (JKI) növényvédelmi kutató intézete és a KomTek vállalkozás egy autonóm robotot készített, amely képes a földön és a növényeken található meztelen csigák felismerésére és megsemmisítésére.

Bioracionális hagyma

A hazai hagymatermesztők dolgát is megnehezíti, hogy a növényvédelemben engedélyezett hatóanyagok listája folyamatosan szűkül, miközben újabb károsítók jelennek meg, a szermaradékok határértékeit pedig fokozatosan szigorítják a fogyasztóknak kínált termékekben.

A hamisítások miatt bajban vannak a termelők

A Német Méhészújság kisebb csokorba szedte a méz hamisításának és a mézzel kapcsolatos csalásoknak a legkirívóbb eseteit. Egyértelmű, hogy ez ellen nagyon komolyan fel kellene lépniük a hatóságoknak. Döbbenetes, hogy bár évek óta tudnak ezekről, és a nemzeti méhész egyesületek folyamatosan keresik meg az illetékeseket, mégis nagyon lassan érhető el érdemi változás az EU-s szabályozásban.