Back to top

A propolisz szerepe a varroa elleni védekezésben

A Varroa destructort az Apis mellifera parazitájaként tartjuk számon. nemzetközi szakirodalomban több olyan kutatást is publikáltak, ami a propolisz atka elleni hatásának vizsgálatával foglalkozik.

A kártevő csak a méhcsaládban képes szaporodni. A méhek testfelületén megtapadva és felsértve azt, a szövetnedveiből táplálkoznak, s a keletkezett sérülést fertőzik az általuk terjesztett kórokozókkal. Az atka által terjesztett betegség hatására a méhcsalád legyengül, ekkor beszélhetünk varroózisról. A nemzetközi szakirodalomban több olyan kutatást is publikáltak, ami a propolisz atka elleni hatásának vizsgálatával foglalkozik. A továbbiakban ezek közül kettőt ismertetünk.

A varroózis számtalan negatív hatása ismert a méhekre, a fertőzöttség negatívan befolyásolja a méhek immunitását.

Nagyobb valószínűséggel terjednek el a különböző vírusfertőzések, például a heveny méhbénulás (APV), idült méhbénulás (CPV), szárnytorzulás, homályos-szárny vírus. Megjelenhetnek egyéb betegségek is, mint a nosema, de számtalan deformitással is járhat a varroózis. Ezek közül kiemelendőek a deformált szárnyak és potroh, a csökevényes állkapocs alatti mirigyek, valamint a kisebb testsúly. Megfigyelhető továbbá, hogy a hordás intenzitása és a dolgozók, herék élettartama is csökken, ahogyan a növényvédő és atkairtó szerekkel szembeni tolerancia is. Látva a tüneteket és az atka okozta károkat a méhészetekben, jogos és kiemelt fontosságú a védekezés, kezelés.

Az első kutatást Garedew A. és munkatársai végezték, akik a propolisz varroacid hatását vizsgálták Németországban. A kísérletükben használt propoliszmintákat a Berlini Szabadegyetem Zoológiai Intézetének kertjében lévő méhkaptárokból nyerték, majd daráló segítségével homogenizálták. Ezt követően 40 és 70%-os etanolban keverték el a propoliszt 1:9 (w/v) arányban. A tökéletes feloldódás érdekében a kapott szuszpenziót 60°C-on inkubálták két órán át, majd megszűrték. A szűrletet 40°C-on két héten keresztül szárították egészen tömegállandóságig. Ezt követően a 40%-os etanolos extraktumot (továbbiakban A oldat) és a 70%-os etanolos extraktumot (továbbiakban B oldat) is 55%-os etanollal hígították úgy, hogy a szuszpenziók végkoncentrációja az A oldat esetében 20; 15; 10; 7,5; 5%-os, a B oldat esetében 10; 7,5; 5; 2, 1, 0,5%-os lett.

A nőstény atkákat a fertőzött családok fedett fiasításaiból gyűjtötték, szintén a Berlini Szabadegyetem Zoológiai Intézetének kertjéből.

A méhcsaládokat a kutatás megkezdése előtti év elején kezelték utoljára hangyasavval, a mintákat pedig a következő év nyarán vették.

A gyűjtési folyamat során kizárták a halványabb színű, kisebb, vagy gyengébb mozgású egyedeket.

Vizsgálati módszer

Az atkák kezeléséhez 3x3 cm-es szűrőpapírokat itattak át koncentrációnként 400 μl propolisz extraktummal, majd ezekre helyeztek 6-6 atkát. 60, 90 másodpercet töltöttek a propolisszal áztatott papírokon, majd a kezelést követően eltávolították őket és áthelyezték egy papírtörlőre, ami biztosította a felesleges folyadékok távozását róluk. Egy perc elteltével tiszta Petri-csészékbe helyezték az atkákat, majd 5 percenként vizsgálták életfunkcióikat az első órában, 10 percenként az azt követő órában és 30 percenként a következő két órában. A kezeléseket 30°C-on, míg az inkubálást 34 ± 0,5°C-on végezték. Kontrollként az 55%-os etanol oldatot, valamint desztillált vizet használtak.

A parazitákat inaktívnak tekintették abban az esetben, ha nem mutattak láb, illetve testmozgást.

Ha az inaktivitás a kezelés után négy órával is fennállt, az atkákat halottnak nyilvánították. Minden egyes kísérletet öt alkalommal ismételtek meg. Kaloriméteres és biokaloriméteres vizsgálatokat is végeztek az atkák hőtermelésének és anyagcseréje változásának regisztrálására. Ehhez 20-25 kezeletlen atkát vizsgáltak és 4 órán keresztül regisztrálták a hőtermelési tevékenységüket, s a továbbiakban a tapasztalt változásokat ehhez viszonyították. A kártevőket ezután 30 másodpercig kezelték a B oldattal és 60 másodpercig az A oldattal, majd visszahelyezték a kalorimetriás edénybe és adataikat 8-11 órán át rögzítették. A kísérleteket a korábbiakhoz hasonlóan öt alkalommal ismételték.

Eredmények

Mind az A oldat, mind a B oldat etanolos kontrolljaival, azaz a tisztán etanollal kezelt atkák rövid ideig tartó narkotikus állapotba kerültek kezelés után, azonban a kábító hatás mindkét esetben kevesebb, mint 5 percig tartott. A desztillált vizes kontroll ugyanakkor semmilyen hatással sem bírt rájuk.

A B oldatos kezeléssel koncentrációtól és érintkezési időtől függetlenül 100%-os narkotikus hatást értek el. Az alacsonyabb koncentrációjú B oldat (0,5%, 2%) esetén a kábító hatás az atkák többségénél csak rövid ideig tartott és 30 perccel a kezelés után helyreálltak. A nagyobb koncentrációk (5%, 7,5%) esetében 60 perc volt szükséges az atkák helyreállásához. Az A oldat 45-65%-uknál eredményezett narkózist, ami lényegesen alacsonyabb, mint a B oldat narkózisa.

A kutatás során kimutatták, hogy a propolisz varroacid hatása a növekvő koncentrációval nő.

Tapasztalható, hogy a 10 térfogatszázalékos B oldattal 100%-os mortalitást tudtak kimutatni, azaz az ilyen koncentrációval kezelt atkák még a kezelést követően 4 órával is inaktívak voltak, tehát halottnak tekinthetők. Az A oldattal kezelt atkáknál a 20 térfogatszázalékos koncentráció 33,3%-os halandóságot eredményezett.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a B oldatos kezelés hatékonyabb volt a 70%-os etanolos extrahálásának köszönhetően, ugyanis így lehetővé vált, hogy a lehető legtöbb biológiailag aktív hidrofób komponenst is kinyerjék. Ez azt jelenti, hogy a B oldat minőségileg és mennyiségileg is jobbnak bizonyult.

A kezelés előtti és utáni hőtermelési arányok összehasonlítása az A és B oldatos kezelés esetében is azt mutatta, hogy még azok a koncentrációk is, amelyek nem rendelkeztek jelentős mértékben a halálozási arányra gyakorolt hatással, nagymértékben befolyásolták az atkák hőtermelését. A 20 térfogatszázalékos, A oldatos propoliszkezelés, 60 másodperces érintkezési idővel 75%-osan csökkentette a hőtermelési rátát.

Kutatás argentin propolisszal

A másik kutatásban, a német kutatócsoport munkájához hasonló eljárásokkal vizsgálták az Argentínából származó propolisz varroacid hatását Damiani és munkatársai. A biológiai munkához a szuszpenziót a propolisz és a 70%-os etanol 1:9 (w/v) arányú oldatából nyerték ki. Ezt követően a szuszpenziót 60°C-on extrahálták két órán keresztül, majd szobahőmérsékleten szűrték. A szűrést követően a viasz- és szennyeződésmentes oldatot 40°C-on párologtatták, hogy lágy extraktumot kapjanak. A lágy extraktumot 55%-os etanolban oldták, majd 2,5; 5; 7,5; 10%-os kezelési koncentrációkat porcióztak ki, majd ezeket alkalmazták az atkákon a Garedew és munkatársai által alkalmazott módon. A kísérleti állatokat a Mar del Plata Egyetem méhészetében gyűjtötték. A kifejlett nőstény atkákhoz a zárt fias sejtek megnyitásával jutottak hozzá. Ennél a kísérletnél is kizárták a gyengébb, illetve rendellenes mozgású, alakú egyedeket. Minden kezelést szobahőmérsékleten, 22-24 °C-on végeztek. A kísérleti állatokat 28 ± 1°C-on és 60%-os páratartalmon inkubálták.

Vizsgálati módszer

Minden egyes vizsgálathoz 200 μl meghatározott koncentrációjú propoliszextraktummal áztatott szűrőpapírra (3x3 cm) hat darab atkát helyeztek, melyek 30 másodpercig érintkeztek a propolisszal, majd eltávolították őket. Ezután a parazitákat áttették egy tiszta Petri-csészébe. A kísérletet elvégezték különböző koncentrációkkal, kontrollnak pedig az 55%-os eta­nolt használták. Az atkákat mikroszkóp alatt figyelték az eltávolítást követő 8 órában, s ha egy atka a kezelést követő nyolc órában inaktívnak bizonyult, halottnak tekintették.

A kísérletek során szintén megfigyelték, hogy az extraktumok varroacid hatása arányosan nő a koncentrációval.

Továbbá kimutatták, hogy a 10%-os koncentrációjú propoliszkivonattal kezelt atkák 72,74%-a elpusztult, valamint megállapították, hogy a halálozási hatások mellett a propoliszos kezelés narkotikus következménnyel is bír a V. destructorra. A kontrollcsoportban a narkózis és halálozás hatásai nem voltak szignifikánsan kimutathatóak.

A tanulmányok egyaránt arra engednek következtetni, hogy a varroa atkák rendkívül érzékenyek a propoliszextraktumos kezelésre. Láthattuk, hogy a német minták 70%-os etanolban oldott 10%-os koncentrációja 100%-os mortalitást eredményezett, új lehetőséget nyitva ezzel a V. destructor elleni védekezésben. Garedew és munkatársai abban is látnak lehetőséget, hogy a propolisz már fentebb említett aktív varroacid összetevőit izolálják, s azokat önmagukban használják a kezelésre. Az eredmények azt sugallják, hogy a propoliszkivonat alkalmazását a méhészetekben permetezéssel lehetne beépíteni a kezelések sorába, ugyanakkor az ígéretes eredmények ellenére a koncentráció, a dózisok, a propolisz működési mechanizmusa, valamint hatása a méhekre, további vizsgálatokat tesz indokolttá.

Páprádi Anna Bíborka

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, hallgató

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A lepke, ami az embernek hála hódította meg a világot

A fehérlepkék ("káposztalepkék") közé tartozó répalepke az egyik legigénytelenebb inváziós faj a világon, mely mára szinte mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelést folytatnak. Egy friss tanulmány most arra igyekszik választ adni, hogyan segítette az emberi tevékenység a lepke világhódító útját az elmúlt pár ezer év alatt.

Elérhető az őszi búza fajtakísérletek teljes eredménysora

Az őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlet teljes eredménysora immár elérhető. A termőhelyek terméseredményei hasznos információval szolgálnak a gazdálkodóknak a jövő évi gabonatermelésük megtervezéséhez.

Magyarországon egyelőre nincs nyoma a Norvégiában pusztító kutya-betegségnek

A norvég élelmiszerlánc-biztonsági hatóság arról tájékoztatta az EU tagállamait, hogy az elmúlt hetekben Norvégiában súlyos bélrendszeri tünetekkel kezeltek jelentős számú kutyát. Magyarországon eddig nem észlelték a betegség megjelenését.

Németország: Aggasztóan magas a baromfihúsban található antibiotikumok aránya

A Német Szövetségi Kormány aggodalmát fejezte ki a baromfihúsban található antibiotikumok mennyisége miatt, miután egy jelentés kimutatta, hogy a csirkehúsban egyre több az antibiotikumnak ellenálló szuperbaktérium.

A Fülöp-szigeteken is megjelent az afrikai sertéspestis

Az első jelentések szerint 7500 sertést öltek le a szigetvilágban, miután először mutatták ki a rettegett vírust házisertés állományokból. A kényszervágásokat két farmon kellett végrehajtani, Manilától nem messze.

Meddig hat? - Új ismeretterjesztő program és honlap az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelem jegyében

Az antibiotikum-rezisztencia világszerte egyre nagyobb gondot okoz a humán és az állategészségügy területén egyaránt. A probléma súlyosságát felismerve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Agrárminisztériummal közösen elindította a „Meddig hat?” című ismeretterjesztő és szemléletformáló programot, valamint az ahhoz kapcsolódó tematikus honlapot.

A medvék fosztogatásából kovácsolt előnyt a méhész

Egy törökországi méhésznek egy csapatnyi szemtelen medve okozott gondot: betörtek a méhesbe, és nemcsak felfalták a mézet, de tönkretették a kaptárakat és a méhcsaládokat is. Több kísérletet is tett a fosztogatások megakadályozására, azonban nem járt sikerrel, így más módszerhez folyamodott.

Kertbarát rovarok

A leggyakrabban előforduló hasznos rovarok (katicabogarak, fátyolkák, fürkészdarazsak, fürkészlegyek) mellett a házikertekben sok más hasznos élő szervezet segítségére is számíthatunk. Csak örülhetünk, ha felbukkannak a kertünkben!

Növényvédelmi előrejelzés – Bagolylepkék a láthatáron

Növényvédelmi szempontból egyelőre a száraz időre jellemző rovarkártevő-aktivitás a fő kihívás, hiszen a hamisítatlan nyári idő egészen szeptember első néhány napjáig kitartott, a Kárpát-medencébe betörő hidegfront csak néhány napja vetett véget a kánikulai időnek.

Áttörést jelentő génfelfedezés az árpában

Az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem kutatói egy, a szárazságtűrésért felelős gént fedeztek fel az árpában, amely a tudósok reményei szerint segíthet majd ellenállóvá tenni a növényeket az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben.