Back to top

Ilyen a rovarbarát város

Bécs város Környezetvédelmi Osztálya "Hét pont a rovarokért" címmel foglalta össze, mit tesznek a lepkék, a vadon élő méhek, a bogarak és még több ezer rovar sokféleségének megőrzése érdekében – közölte Bécs Város Külképviseleti Irodája.

Mint kifejtik, egy több milliós nagyvárosban a legkisebb élőlények, mint a pillangók vagy bogarak is nagyban hozzájárulnak az ökoszisztéma fenntartásához, amelyet Bécs is támogat.

A most megfogalmazott hét pont a tudatosság, a városvédelmi program, az élőhelyek védett területekként való besorolása, a fenntartható táplálkozás, a természetes zöldterületek folyamatos növelése, a növényvédőszerek használatának minimalizálása és az épületek zöldítése.

Ezekkel az emberek is sokat tehetnek környezetükért – olvasható a közleményben. A környezettudatosság a bécsi közlekedési vállalat, a Wiener Lokalbahnen legújabb projektjében is megmutatkozik. Négy méhkaptárat és mintegy 120.000 méhet telepítettek az Inzersdorf-i épületük tetőteraszára. Mivel a közelben számos zöldterület van, az állatok számára ez optimális kiindulási pont a napi gyűjtő- és felfedezőútjaikhoz.

Jó mézelő növény
Jó mézelő növény
Fotó: Détár Enikő

„A környezetvédelem nálunk nem a vonattal való utazással végződik.

Tisztában vagyunk a társadalommal és a környezettel szembeni felelősségünkkel. Örömünkre szolgál, hogy hozzájárulhatunk a méhfajok megőrzéséhez” - mondta Monika Unterholzner, a Wiener Lokalbahnen (WLB) ügyvezető igazgatója. A méhek az ökoszisztéma fontos részét képezik. Az európai haszon- és kultúrnövények több mint 75 százaléka támaszkodik a méhek beporzására.

Forrás: 
Bécs Város Külképviseleti Irodája

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Afrika válhat a méztermelés fellegvárává

Egy kanadai segélyszervezet révén három hetet töltöttem Etiópiában méhész szakértőként. Már az előkészületek során rá kellett döbbenjek, hogy abszolút félretájékozott vagyok erről a százmillió lakosú országról, ami tízszer akkora területű, mint Magyarország.

60 ezer méh és 50 kilogramm méz a plafonban

Hatalmas lépesméz mennyiségre bukkant Paul Wood ausztrál méhész egy brisbane-i nő otthonában, a mennyezet alatt.

"Védőoltás" méhbetegségek ellen - egy felfedezés lehetőségei

A méhek egymás etetése során ismerik meg a lehetséges korokozók génjeit, melyek ellen aztán küzdeni is képesek. A kérdés, hogy ennek alapján "oltóanyagok" is létrehozhatóak-e a méhek egészségének védelmében.

500 millió méh pusztult el Brazíliában

Csak Rio Grande do Sul szövetségi államban 400 millió méhtetemet találtak, a méhészek négy államból jelezték a kolóniák tömeges pusztulását.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

Csutkában az egészség

A Grazi Műszaki Egyetem kutatói az élelmiszerekben található, az emberi bélrendszer egészséges működése szempontjából hasznos baktériumoknak az emberi egészségre gyakorolt hatását keresték.

Az atka a méhek vérét szívja?

Az utóbbi 50 évben az a nézet uralkodott, hogy a varroa a méhek vérével, a hemolimfával táplálkozik, mint ahogy a kullancs vérrel. A legújabb kutatások szerint ez az álláspont nem igaz. Sőt, mára már az is igazolódott, hogy a varroa kártételében a legnagyobb kárt a vírusok okozzák, amelyeket az atka hordoz és visz át a méhekbe, illetve terjeszt és visz át más méhcsaládokba.

14 ezer négyzetméteres városi kertet álmodtak egy párizsi tetőre

Jövőre nyílik Párizs délnyugati részén a 14 ezer négyzetméteres kert, mely Európa legnagyobbja lesz. A tervek szerint 30 különböző növényt termesztenek majd, és csúcsszezonban napi 1000 kilónyi zöldség és gyümölcs kerülhet majd ki belőle.

Folytatódik a szúnyoggyérítés

Az elmúlt hetekben átlagos mértékű volt a szúnyogártalom, ezért kevesebb helyen kellett beavatkozniuk a szakembereknek.

Egy kis eső rekordtermést hozhat

Jól teremnek a gyümölcsfélék és sokat ígérnek a szántóföldi növények a Vajdaságban, vagyis mint általában, idén sem a terméseredmények jelentik a gondot a szerbiai gazdálkodók számára, hanem a többlettermelésből eredően alacsony felvásárlási árak. Ennek tudható be, hogy a kiadós gyümölcstermés nagy részéből pálinka készül, és hogy a júliusban tárolókba került búzát sem sietnek értékesíteni a termelők.