Back to top

A medveles mint erdélyi élményturizmus – gyerekcipőben jár, de van benne potenciál

Egy medveles ára Erdélyben fejenként 20 és 45 euró között változik, de van már a legmagasabb igényeket kielégítő, VIP-leshely is. A székelyföldi vendégek elsöprő többsége egyelőre Magyarországról érkezik.

Mi a közös a cápában és az erdélyi havasokban élő barnamedvében? Mindkettőnek szörnyen rossz a PR-ja. Utóbbi azonban, azon túl, hogy valóban sok gondot és kárt okoz a Székelyföldön, pénzt is hozhat a helyi közösségeknek, ha megfelelő szakértelemmel kiaknázzák a benne rejlő idegenforgalmi potenciált - írja a Maszol.ro portál.

A székelyföldi medveturizmus még gyerekcipőben jár, de van már néhány lelkes állatbarát-vállalkozó, aki felismerte, hogy a térség legnagyobb vadállata turistacsalogató, s mint ilyen, bevételi forrás lehet. Szín János 2017 óta szervez medveleseket, jelenleg három leshelyet üzemeltet, Tusnádfürdőn, a Szent Anna-tónál és Torja közelében. Ez utóbbi VIP-színvonalú, a látogatók színházi székből vagy akár az ágyból figyelhetik a nagyvadakat. Csak akkor kell fizetni, ha a medve megjelenik A leshelyek kapacitása lehetővé teszi, hogy akár buszos csoportokat is fogadjanak, de egyéni lest is tudnak szervezni olyan vendégeknek, akiknek a pénztárcája ezt megengedi.

Csoportos lesnél az ár 30 euró/fő, amit csak abban az esetben kell kifizetni, ha a medve megjelenik, illetve, ha a résztvevők elégedettek voltak a programmal.

Ezidáig nem volt rá példa, hogy valaki elégedetlenségre hivatkozva ne fizetett volna, állítja Szín János. A leshelyeket Máté Bence, a világ egyik legismertebb és legsikeresebb természetfotósa tervezte, ezért azok fényképezésre maximálisan alkalmasak. A program két-két és fél órás, melynek során a résztvevőknek szakemberek mesélnek a medvéről, annak életmódjáról.

A medvék megfigyelésére a napnyugta előtti időszak a legalkalmasabb, a március-október időszakban, az igazi szezont azonban július és augusztus jelenti. Szín János vendégeinek 90 százaléka magyarországi, ami nem véletlen, mivel anyaországiként célközönségét elsősorban az onnan érkező turisták jelentik. A medvelesek szervezésének természetesen üzleti vetülete is van, de más is motiválja.

„Küldetésemnek érzem, hogy megmutassam az embereknek a medve másik arcát is”

– mondja, arra utalva, hogy a sajtó tele van támadásokról, károkról szóló hírekkel. Kiaknázatlan potenciál Egy gyergyói vállalkozó – elmondása szerint – kényszerűségből kezdett medveleseket szervezni. Hargitai hétvégi házának környékén rendszeresen feltűntek a nagyvadak, ezért, hogy a károkozást megelőzzék, rendszeresen etetni kezdték őket. Innen már csak egy lépés volt a lesek szervezése, főleg abból a célból, hogy valami visszajöjjön a kihelyezett élelem, főleg kukorica árából. Elmondása szerint a szaldó még bőven a negatív tartományban van, ám az etetésnek köszönhetően a környéken megszűntek a medvék okozta károk. Tavaly augusztus volt a legjobb hónap, amikor 62 turista érkezett medvelesre, idén egyelőre jóval kevesebben jelentkeztek. Szín János szerint

a medvelesekben hatalmas kiaknázatlan potenciál van, s nagy előrelépés lenne, ha a szervezők közösen kommunikálnának, próbálnák megszólítani a célközönséget.

Székelyföldön vannak panziók is, amelyek szerveznek ilyen jellegű programokat a vendégeiknek, ezeken a részvételi díj fejenként 20 euró körül van. Brassó környékén szintén van lehetőség a nagyvadak megfigyelésére a természetes életterükben, szervezett körülmények között, amiért a szervezők fejenként 45 eurót is elkérnek.

Forrás: 
maszol.ro

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, sőt a juhokra is szemet vetett?

A mesében a bátor vadász megöli a gonosz farkast. Most azonban lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, de a juhokat és a kecskéket biztosan. Néhány hegyvidéki területről már ki is szorultak a pásztorok.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Életre szóló élményeket kínálnak a vándortáborok - érdemes gyorsan jelentkezni!

13 ezernél is több felső tagozatos és középiskolás gyermek jelentkezését várják a Vándortábor Programba, amely idén nyáron több mint húsz gyalogos, kerékpáros és vízi útvonallal igyekszik betekintést adni Magyarország táji és kulturális örökségébe. A kezdeményezés részeként idén először Zarándok Táborba is lehet jelentkezni.

Ausztrália: végre esik

Megérkezett a várva várt eső Ausztrália bozóttüzektől legjobban sújtott államába, Új-Dél-Walesbe csütörtökön, és a hétvégéig további esőzések várhatók.

Új vezérigazgató az EGERERDŐ Zrt. élén

Január 06-án Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár Dr. Jung László nyugdíjazása után, átadta a kinevezési okiratot Dobre-Kecsmár Csabának az EGERERDŐ Zrt. vezérigazgatójának. Az ünnepélyes alkalomra 2020.01.13-án került sor az erdőgazdaság Központjában, az EGERERDŐ Zrt. vezetői állományának jelenlétében.

Ritkább, mint a fehér holló? Albínó örvös légykapók a Pilisben

Rendkívül ritka jelenséggel szembesültek a Pilisi Parkerdő területén az örvös légykapók viselkedését kutató szakemberek: az 1982 óta tartó vizsgálataik során először találtak pigmenthiányos, albínó légykapófiókákat. A kutatás eredményeit a holland Ardea tudományos folyóiratban is megjelentetik.