Back to top

Helyzetkép a nyári mezőgazdasági munkákról

A kalászosok teljes termőterületének 55,7 százalékáról 4 millió tonna gabonát takarítottak be 2019. július 16-ig. Az őszibarack csaknem 9 tonna hektáronkénti termésátlaga háromszorosa volt a tavalyinak, míg a meggyé 15 százalékkal maradt el a 2018-as termésátlagtól - derül ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK)-Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) honlapján közzétett adatokból.

CLAAS TUCANO 450 kombájn
CLAAS TUCANO 450 kombájn
Az összeállítás a július 16-i állapot alapján ad képet a nyári mezőgazdasági munkák állásáról.

A kalászosok teljes termőterületének 55,7 százalékáról, 779 ezer hektárról 4 millió tonna gabonát takarítottak be 2019. július 16-ig. Az őszi búza betakarítása Közép-Magyarországon és az Észak-Alföldön 70 százalék fölött, Közép-Dunántúlon, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon 50 százalék körül alakult, Dél-Alföldön 44 százalék, Nyugat-Dunántúlon pedig 28 százalékon állt a jelentés napjáig.

Az őszi búza összes területe 952 ezer hektár, amelyből a betakarított terület 485 ezer hektár, az összterület 51 százaléka volt július 16-ig, és eddig közel 2,5 millió tonna őszi búzát takarítottak be.

A tavalyihoz hasonlóan alakult a termésátlag, országosan 5,1 tonna volt hektáronként, a legalacsonyabb Csongrád megyében (4,2 tonna/hektár), a legmagasabb Tolna megyében volt (6,3 tonna/hektár).

A durumbúza aratása Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben befejeződött, de országosan a termőterület 66 százalékán történt meg a betakarítás. A termésátlag a július 16-ig betakarított területeken 5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, átlagosan 4,4 tonna volt hektáronként. Az őszi árpa aratása a végéhez közeledik, a tavaszi árpa aratása a termőterület 43 százalékán történt meg a jelentés napjáig. Az őszi árpa termésátlaga országos szinten 5,5 tonna hektáronként, ami 12,3 százalékkal több, mint 2018- ban. A tavaszi árpa termésátlaga 4,1 tonna/hektár volt, 29 százalékkal több, mint az előző évben. A rozs területének 31 százalékát, a tritikálé területének 35 százalékát aratták le 2019. július 16-ig.

A rozs termésátlaga 3,5 tonna volt, 3 százalékkal kevesebb, mint egy éve, míg a tritikálé hektáronkénti 3,8 tonna eredménye 4 százalékkal több, mint 2018-ban.

A zab betakarítása 12 százalékon állt, termésátlaga 3 tonna/hektár.

Az őszi káposztarepce betakarítása 80 százalékon állt a jelentés napján. A termésátlagok megyénként 2,1 tonna és 3,5 tonna között alakultak hektáronként, az országos átlag 2,9 tonna/hektár volt. A tavaszi takarmányborsó betakarítása 89 százalékos készültségen állt és 2,6 tonna/hektár volt a termésátlag. Termésátlaga Bács-Kiskun megyében volt a legalacsonyabb (1,7 tonna/hektár), Tolna megyében a legmagasabb (3,3 tonna/hektár). A tarlóhántást a tervezett terület egyötödén már elvégezték a gazdák. A másodvetést a tervezett 69,7 ezer hektárnyi terület harmadán, 22,4 ezer hektáron fejezték be a jelentés napjáig.

A zöldborsó betakarítása a terület 83 százalékán, 16 ezer hektáron fejeződött be, a termésátlag 4,1 tonna volt, ami közel 6 százalékkal több, mint 2018-ban.

A csemegekukorica betakarítása éppen csak elkezdődött, országosan 5 százaléknál tart. A zöldbab esetében 38 százalékos a készültség, a termésátlag 10,2 tonna/ha körül alakult, 32 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A burgonya betakarítása két megyében már befejeződött (Békés, Csongrád megye), országosan viszont a burgonyatermő terület 37 százalékát takarították be, a termésátlag 28,2 tonna/hektár volt.

A gyümölcsfélék közül a meggy szedése a végéhez közeledett július 16-án. Az országos átlag a tavalyihoz képest 15 százalékkal kevesebb, 7,1 tonna volt.

Nógrád megyében mindössze 2,7 tonna, Komárom-Esztergom megyében is alacsony, 3 tonna/ha, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 13 tonna volt az egy hektárra jutó termésmennyiség.

A kajszitermés idén sokkal kedvezőbben alakult a tavalyi évhez képest, Somogy (18,5 tonna/hektár) és Zala megyében (16 tonna/hektár) volt tapasztalható a legnagyobb termésátlag. Ugyanakkor néhány megyében igen alacsony termésátlag volt jellemző, Nógrád megyében 1,1 tonna/ha, Jász-NagykunSzolnok megyében 1,8 tonna/hektár, Vas megyében pedig 2,5 tonna/hektár termésátlagot jelentettek. A kajszi szedése a termőterület közel 60 százalékán fejeződött be a jelentés időpontjáig, és az országos termésátlag 8,8 tonna volt hektáronként a jelentés napján.

Az őszibarack szedése július 16-án 32 százalékon állt, a termésátlag 8,9 tonna/hektár körül alakult, ami háromszorosa a tavalyinak.

Forrás: 
NAIK-AKI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Poloska ellen még mindig a hagyományos módszer a legjobb?

Egész Olaszországban gondot okoz az ázsiai márványospoloska megjelenése a kertészeti kultúrákban. A telelőre vonuló rovarok ellen hagyományos védekezési módszert is javasolnak. Szerte a világon próbálkoznak ennek az ellenálló és szapora kártevőnek a leküzdésével, a természetes ellenségek bevetésétől kezdve a különböző rovarölő szerekig mindent bevetnek, hogy megvédjék a termést.

Kártevőroham már nem lesz - Növényvédelmi előrejelzés

Akár már az őszi lemosó permetezésen is gondolkozhatunk, ahol lehullott a lomb körülbelül fele. A „klasszikus” kártevőkből már nem kell rohamra számítani – legföljebb a meztelen csigákat érdemes gyéríteni –, azonban meglehetősen aktívak még a poloskák és a harlekinkaticák.

A magyarok után a francia gazdák is az olcsó lengyel alma miatt panaszkodnak

Európa legnagyobb agrárgazdaságában sem tudják lassan felvenni a versenyt az almatermesztők Lengyelországgal, mely immár a világ második legnagyobb almatermesztő ország lett. Már csak Kína előzi meg, az Egyesült Államokat leszorította a harmadik helyre.

Még több marokkói paradicsom

Az Euroestacom (Icex-Eurostat) statisztikai szolgálat adatai szerint az elmúlt nyolc évet figyelembe véve Hollandia és Spanyolország is kevesebb paradicsomot értékesített az EU-n belül, ugyanakkor a marokkói import folyamatosan nőtt.

Többet dolgoztak idén az alkalmi munkaerőként felvettek, mint a korábbi években

Sokkal többet dolgoztak idén az alkalmi munkaerőként felvettek, mint a korábbi években - írta keddi számában a Magyar Nemzet a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) származó adatsorra hivatkozva.

343 milliárd forint támogatást fizettek ki 2019 első félévében

A NAIK AKI közzétette az agár- és vidékfejlesztési támogatások 2019. első félévi összegzését. Az első félévben az agrárium és a vidék fejlesztését célzó támogatási összeg 84 -16 százalékban oszlott meg az uniós és a nemzeti forrás között.

Veszélyben a banán

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO vészhelyzeti intézkedéseket vezetett be, hogy segítse a latin-amerikai és karibi országok termelőit megküzdeni a banánültetvényeket pusztító fuzáriumos betegséggel. A köznapi néven Panama-betegségnek hívott kórt augusztus elején azonosították Kolumbiában, ahol a banántermelés sok millió ember egyetlen megélhetési forrása.

Nagy termés helyett jobb eredményt

Szeptember 24-én tartották a szokásos kukorica-, cirok- és napraforgófajta-, valamint technológiai bemutatót és tanácskozást Gyulatanyán. Mint a kísérleti telep gazdája, Augusztinyi András röviden utalt rá, ilyenfajta ismertetőre és szakmai konzultációra napjainkban is van igény, mert sokaknak ez a hely jelenti a lehetőséget, hogy valós információkhoz jussanak.

Körbeutazza Európát egy üvegház

Európában biztonságosan, fenntarthatóan, a környezetet tiszteletben tartva, és nyomon követhetően termesztik a zöldséget – így szól az üzenet, és bár nem folytatódik azzal, hogy „nem úgy, mint…”, mégis mintha benne lenne a mondatban, hogy mindenki gondolja tovább tetszése szerint.

Az aktív termelési módozatoké a jövő

Az időjárási anomáliák, a mind meglepőbb kihívások ébresztik rá a gazdákat arra, hogy tudatosan és aktívan be kell avatkozniuk a jó terméseredmények érdekében – véli Éber Csaba. A Malagrow kereskedelmi vezetője szerint a változékony helyzetből kell kihozni a legtöbbet, ehhez pedig profi termékek és magabiztos szaktudás kell.