Back to top

A munkaerőhiány évi 358 milliárd eurójába kerül a közép- és kelet-európai vállalkozásoknak

A közép- és kelet-európai (KKE) magánvállalkozások számára a legnagyobb kihívást a szakképzett munkaerő fokozódó hiánya jelenti, amely akadályozza a növekedésüket is. A PwC 358 milliárd euróra becsüli a régióban a probléma miatt elmaradt bevételeket – csupán a magánvállalkozásokat vizsgálva. Viszonyításképp: ez több mint Horvátország, Magyarország és Szlovákia együttes GDP-je.

A KKE régió 15 országának 600 magánvállalkozásról készített felmérést a PwC - CEE Private Business Survey 2019 címmel.

A megkérdezett cégek negyedének elmondása alapján a szakképzett munkaerő hiánya évente több mint 5%-os bevételkieséssel jár.

„A szakképzett munkaerő hiánya korlátozza a vállalatokat a kibontakozásban: csökkenti a bevételeket és jelentős hatással van a gazdasági növekedésre a KKE régióban. Az EU-n kívülről érkező bevándorlás szigorodó korlátozása nehezíti a problémát, mint ahogy az is, hogy a beáramló képzett munkaerő Nyugat-Európában és Oroszországban keres jövedelmezőbb munkalehetőségeket. A régió magánvállalkozásai kiélezett versenyben állnak a munkavállalókért azokkal a multinacionális vállalatokkal, amelyek nagyobb költségvetéssel és erősebb munkaadói branddel rendelkeznek. A régió demográfiai jellemzői – alacsony születési ráta, öregedő népesség és a gazdasági migráció – szintén súlyosbítják a helyzetet” – mondta Juhász Gergely, a PwC Magyarország magánvállalkozásokért felelős cégtársa.

„A magánvállalkozások számára létfontosságú, hogy párbeszédet folytassanak az oktatásért felelős szervekkel,

hogy összhangot teremtsenek a vállalkozások igényei és a társadalmi elvárások között, figyelembe véve a szükséges felsőfokú képesítéseket” – tette hozzá Juhász Gergely.

„Az óvatos hozzáállás feltehetően a világszerte jellemző borúlátó hangulatot tükrözi. Sok közgazdász az amerikai-kínai kereskedelmi háború okozta bizonytalanságot látja a várhatóan 2019 után is folytatódó gazdasági lassulás hátterében. A KKE régióba vetett bizalmat tovább rombolják a Brexitet, az euróövezet stabilitását, valamint a nyugat-európai gazdaságok gyengeségét övező aggodalmak” – mondta Mészáros Balázs, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának cégtársa.

A felmérés szerint a cégvezetők 68%-a a digitalizációtól az üzleti folyamatok javítását várja, míg a megkérdezettek közel fele úgy tekint rá, mint egy adatelemzési eszközre, amellyel személyre szabhatók a termékek és szolgáltatások. Csupán 35%-uk viszonyul haladóbban a digitalizációhoz, amely lehetőséget nyújt az ügyfelek igényeit teljes körűen kiszolgáló digitális megoldások kifejlesztésére.

A KKE régióban a magánvállalkozásoknak csupán 23%-a tervezi, hogy befektetéseik több mint 5%-át fordítják a digitalizációra; összehasonlításképpen ez az arány Európa technológiailag fejlettebb részein – például Skandináviában – 35%.

„Egyre több kelet- és közép-európai magánvállalkozás felismeri annak jelentőségét, hogy rendelkezzen a digitális átalakulásra vonatkozó stratégiával, azonban közülük sokan még csak a digitalizáció kezdeti szakaszában járnak” – tette hozzá Juhász Gergely.

Forrás: 
PwC sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Brexit: a „kemény válás“ veszélyei

A konkrét kilépési tárgyalások megkezdése előtt az Európai Unió tagországaiban egyre nagyobb aggodalommal néznek az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő távozása, közelebbről egy kereskedelmi megállapodás nélküli távozás elé.

Jelentősen csökkent a bosznia-hercegovinai málnatermelés

Bosznia-Hercegovinában a málnatermelés 28,1%-kal csökkent 2019-ben, összehasonlítva az előző szezonnal, az ország statisztikai hivatala szerint.

A jelenlegi európai mézpolitika nem nyújt elegendő védelmet az európai méztermelők számára

Az európai mézpolitika teljességgel tarthatatlan, hiszen nem nyújt elegendő védelmet a laboratóriumi körülmények között létrehozott, főként Ázsiából érkező műmézekkel szemben, ezzel teljesen tönkreteszi az európai mézpiacot és a méztermelőket - jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, magyar és spanyol méztermelők tüntetésén elmondott nyilatkozatában hétfőn.

AM: nem késlekedhetünk a közös agrárpolitika 2021 utáni átmeneti időszakára vonatkozó szabályainak elfogadásával

A gazdáknak a jelenlegi közös agrárpolitika (KAP) ez év végi kifutása után is meg kell kapniuk az őket megillető támogatásokat - mondta a magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2020. január 27-i brüsszeli ülését követően az Agrárminisztérium (AM) hétfői közleménye szerint.

Nem kapott engedélyt a szőlővessző alapú növényvédő szer

Január közepén jelent meg egy uniós rendelet arról, hogy nem hagyták jóvá a szőlő szálvesszőiből származó tanninokat úgynevezett növényvédő hatású egyszerű anyagként (mint amilyen egyebek között a sör, a csalán, vagy a szódabikarbóna). Az indoklás szerint nem áll rendelkezésre megfelelő toxikológiai értékelés.

Ökológiai gazdálkodási konferencia

Március 18-án, Kecskeméten biogazdálkodási ágazat stratégiai konferenciát rendez az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. A fókuszban az új közös agrárpolitika áll, azon belül is az ökológiai ágazat kilátásai, a fenntartható gazdálkodás kihívásai és az azokra adható gyakorlati válaszok.

Jogszabályi labirintusban a traktorok és a munkagépek

Az AGROmashEXPO egyik szakmai programján a zsúfolásig megtelt konferenciaterem is igazolta, hogy igazán aktuális témát választott Dikán András munkavédelmi szakmérnök. „Mezőgazdasági járművek a paragrafusok útvesztőiben” című előadása sokakat érint, ugyanis valóban nagyon nehéz eligazodni a mezőgazdasági járművek műszaki és közigazgatási követelményei között.

A világ méztermelése és az uniós mézimport

A világ mézpiacának tavalyi alakulásáról még nincsenek pontos adatok, de a korábbi évek adatváltozásai is jól mutatják a nagyságrendeket és az irányokat, melyek nem feltétlenül kedveznek a hazai és más európai uniós méhészeknek. A méz százalékos pontosságú származásának, illetve minőségének feltüntetését célzó spanyol, francia és portugál törvénytervezeteket az Európai Bizottság elutasította.

A sertéshús globális termelésének 9 százalékos csökkenését várják

Az olyan afrikaisertéspestis-vírus által érintett régiókban, mint Ázsia, Kelet-Európa és Afrika, várhatóan csökkentik a termelést.

Vendég a tundrákról - A kis sólyom

A kis sólyom – vagy, ahogy korábban hívták, törpe sólyom – hegyes szárnyú, gyors röptű madár. A kiszínezett öreg hím nagyon szép, fejtetője sötét palaszürke finom fekete vonalkákkal, háta, felső farkfedői, valamint válltollai palakékek, faroktollai hamvas szürkék csúcsukon keskeny fehér végszalaggal, előtte széles, fekete harántsávval.