Back to top

Házi kedvencből inváziós vadállat: meg lehet akadályozni?

A kedvtelésből tartott egzotikus állatok szabadon engedése első lépésben etikai problémákat vet fel, azonban könnyen biológiai invázióhoz is vezethet, ami komoly veszélyt jelent az ökoszisztémára nézve. A Biological Invasions című tudományos lapban megjelent cikk szerint hiába tiltják törvényben a veszélyesnek ítélt jószágok a tartását, az nem oldja meg a invázió problémáját.

Az impulzusvásárlástól az egzotikus fajok szabadon engedéséig

A kis cuki kedvenc pár év alatt óriásira nőhet
A kis cuki kedvenc pár év alatt óriásira nőhet
A Barcelonai Egyetem Biodiverzitási Kutatató Intézetétől Alberto Maceda Veiga vezette azt a kutatást, mely kimutatta, hogy 2009 és 2011 között több mint 60 ezer egzotikus állatfaj okozott problémát gazdáiknak Spanyolország észak-keleti részén. Ezek a számok azonban még mindig nem tükrözik teljesen azt, hogy mennyit engedtek belőlük szabadon.

„Az emberek főleg azért válnak meg a házi kedvenceiktől, mert hirtelen felindulásból vásárolnak, és ezeknek a fajoknak egy része szabadon engedve könnyen és gyorsan szaporodik” – mondta Maceda.

„Általában a kicsi és aranyos állatokat könnyen megveszik az emberek, majd amikor nagyra nő és már gondot jelent a tartása, megszabadulnak tőle. Nem minden emberben cselekszik a felelős állattartás jegyében, pedig egyes hosszú élettartamú fajok, mint például a teknősök esetében ez a felelősségvállalás több évig-évtizedig is tarthat.”

A törvények nem szabnak gátat az egzotikus állatok szabadon engedésének

Spanyolországban 2011 óta tilos az egzotikus fajok kereskedelme, birtoklása és szállítása. A szabályozás hatékonyan megszüntette a boltokban a jogszabály hatálya alá eső rák-, hal-, hüllő- és kétéltűfajok kereskedelmét. Az embereket azonban nem tartotta vissza attól, hogy az inváziós fajokat szabadon engedjék.

„A szabályozás alá eső fajokon kívül is számtalan másik van, melyeket folyamatosan dobnak ki a szabad természetben, vagy a különböző menhelyekre kerülnek” – teszi hozzá Maceda. „A legnagyobb probléma azonban azokban az egzotikus állatokban rejlik, melyeket óriási mennyiségben értékesítettek évekkel ezelőtt. Ez a jól ismert vörösfülű ékszerteknős tipikus esete, melyek eleinte aprók, majd óriásira nőnek, és akkor megszabadulnak tőlük gazdáik. A tanulmány rámutat arra, hogy

a törvényi szabályozásnak csak évekkel később mutatkozik meg a hatása a szabadon engedett egzotikus állatok számában, melyekkel korábban szabadon kereskedtek.

Ezek az intézkedések nem túl hatásosak akkor, ha egy inváziós faj már elterjedt egy adott területen.”

Ugyan a törvény megállította ezeknek a fajoknak a kereskedelmét, de „az állatok kidobása egy másik bűncselekmény, és erre a problémára jelenleg nincs törvényi szabályozás.”

„Nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy egy háziállat szabadon engedése rizikót hordoz magában, nem csak etikai oldalról, és éppen ezért meg kell akadályozni” – hangsúlyozta a kutató.

Küzdelem az állatjólétért és a felelős állattartás népszerűsítése

A biológiai biztonsági intézkedések javítása az állattartó telepeken, a fajokra vonatkozó kereskedelmi kritériumok változtatása, és a vásárlók felelős állattartásra való okítása mind olyan intézkedések lehetnek, melyek segítenének csökkenteni a kidobott állatok számát. „Szükséges lenne nyilvántartást vezetni az állattartókról, a felvilágosító kampányoktól függetlenül. Az egyik lehetőség, hogy a tulajdonosnak fel kell mutatnia egy bizonyítványt arról, hogy megkapta a felvilágosítást, illetve mikrocsippel és speciális tartási engedélyekkel lehetne szabályozni, hogy csak olyan fajokat tarthassanak házi kedvencként, melyek nem okoznak problémát.”

A kutatók szerint fontos lenne, hogy az egzotikus fajok behozatalát számon tartsák, hiszen manapság csak azokkal foglalkoznak, melyek bizonyítottan biológiai inváziós veszélyt jelentenek, vagy a kihalás szélén állnak.

Tehát kellene egy olyan lista is, amelyeken a potenciálisan házi kedvencként tartható fajok szerepelnek.

Nem minden a vadonba kikerülő egzotikus házi kedvencet dobtak ki

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy bizonyos fajok kereskedelmének tiltása más, ugyanolyan veszélyes fajok behozatalát eredményezheti. Erre példa a vörösfülű ékszerteknős, melyhez hasonló, a piacra behozott édesvízi teknősfajok is ugyanolyan problémákat okoznak az állattartóknak.

Emellett nem minden idegenhonos fajt dobnak ki, amely kikerül a természetbe. Egyes esetekben a biológiai biztonsági intézkedések hiányában – például kezeletlen szennyvíz – kerülnek ki olyan cégektől, melyek egzotikus fajokat tartanak. Emellett korábbi hatósági intézkedések is elsültek visszafelé:

a szúnyogirtó fogaspontyot szándékosan telepítették be – ahogy a nevéből sejthető – a szúnyogok ellen, mára azonban a világ egyik legveszélyesebb inváziós fajává vált.

„A környezetvédelmi problémákat tekintve inkább proaktívnak (megelőzőnek) kellene lennünk, mint reaktívnak, és általában inkább reaktívan vagyunk. A háziállatok – legyen inváziós vagy sem – nem engedhetők ki kontroll nélkül a szabad természetben, és főleg nem hagyhatók magukra. A számtalan negatív hatásuk mellett többek közt vadászhatnak az őshonos fajokra, megváltoztathatnak egy természetes élőhelyet, és olyan betegségeket terjeszthetnek, mely a helyi fauna eltűnését eredményezheti.” – foglalta össze Maceda.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Disznók a kertben

Aktuális probléma a vaddisznó belterületi megjelenése, különösen a Balaton térségében. Egyre sűrűbb az erdőgazdaságok és vadásztársaságok megkeresése a lakosok részéről, a probléma elhárítása viszont közel sem egyszerű. A Bakonyerdő Zrt. is érintett az ügyben, megkeresésünkre a vadgazdálkodási osztályvezető, Pölöskei Balázsnak átfogó véleményét osztanám meg a témával kapcsolatban olvasóinkkal.

Felvették a kesztyűt az esztelen pazarlás ellen

Törvényt hoztak az élelmiszerpazarlás ellen Lengyelországban, amelyet a napokban írt alá a köztársasági elnök. Aki megszegi, komoly pénzbüntetésre számíthat az elpazarolt élelmiszer mennyiségének függvényében.

Nem vitték el a gólyák a nyarat

A néphagyomány úgy tartja, a gólyákkal érkezik a tavasz, és amikor útra kelnek elviszik magukkal a nyarat. Ám az idén úgy tűnik, a nyár még legalább egy hónapig marad. Ez jó hír az aratásra készülőknek, a borászoknak, az utószezonban nyaralóknak, ám ellentmond a több száz éves megfigyeléseknek. Kezdhetünk hozzászokni, hogy az időjárást figyelve nem jön be az évszázados forgatókönyv?

Öreg kecske nem vén kecske - Nem kell elkapkodni a selejtezést!

Valamelyik nap a legnagyobb közösségi oldal feldobott egy hét évvel ezelőtti képet egy előhasi szánentáli keverék anyámról. Már hét éve fejem, döbbentem rá, és remélhetőleg egy darabig még fogom is. - Pallagi Zsuzsanna írása.

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

Magyartarkákkal tartják fenn a Böddi-szék szikes vízi élőhelyeit

Magyartarka üsző gulya érkezett a Böddi-székre, ahol a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság legelőterületeit vehették birtokba. Az állatok legelésükkel hozzájárulnak a szikes élőhelyek természetességének javulásához, a szikes tavakra jellemző változatos élővilág megőrzéséhez.

Nem tiltja be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon a CITES

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről Genfben folyó tanácskozás résztvevői egyetértettek arról, hogy egyelőre nem tiltják be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon, köztük a sokat bírált Japánban.

A Clematis Little Lemons a Plantarium legjobb újdonsága

37. alkalommal nyitott meg Hollandia legnagyobb múltú dísznövény szakkiállítása, a Plantarium Boskoopban, amely a következő évek újdonságainak legnagyobb bemutatója. Az idén 63 növényújdonság versenyzett a fődíjért, amit az apró, bokros termetű, sárga virágú Clematis Little Lemons nyert el.

Jogszerű faanyag-kereskedelemmel a magyar erdők védelméért

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a magyar erdő- és favagyon, valamint a jogkövető faanyagkereskedők védelme érdekében a hazai faanyagkereskedelmi lánc egészét felügyeli. A hatóság az eddigi ellenőrzések tapasztalatai alapján összegezte a fatermékek jogszerű kereskedelmének alapvető követelményeit. Az összefoglaló tájékoztató ezentúl minden érdeklődő számára elérhető a Nébih honlapján.

Ukrajnában bezárt az utolsó hízott libamájat előállító üzem

Az egyik weboldalon áprilisban megjelent egy rejtett kamerás videófelvétel Ukrajna egyetlen, hízott libamájat előállító telepéről. Az Egyesült Királyságban több étterem is úgy reagált erre, hogy étlapjáról levette a hízott libamájat.