Back to top

Házi kedvencből inváziós vadállat: meg lehet akadályozni?

A kedvtelésből tartott egzotikus állatok szabadon engedése első lépésben etikai problémákat vet fel, azonban könnyen biológiai invázióhoz is vezethet, ami komoly veszélyt jelent az ökoszisztémára nézve. A Biological Invasions című tudományos lapban megjelent cikk szerint hiába tiltják törvényben a veszélyesnek ítélt jószágok a tartását, az nem oldja meg a invázió problémáját.

Az impulzusvásárlástól az egzotikus fajok szabadon engedéséig

A kis cuki kedvenc pár év alatt óriásira nőhet
A kis cuki kedvenc pár év alatt óriásira nőhet
A Barcelonai Egyetem Biodiverzitási Kutatató Intézetétől Alberto Maceda Veiga vezette azt a kutatást, mely kimutatta, hogy 2009 és 2011 között több mint 60 ezer egzotikus állatfaj okozott problémát gazdáiknak Spanyolország észak-keleti részén. Ezek a számok azonban még mindig nem tükrözik teljesen azt, hogy mennyit engedtek belőlük szabadon.

„Az emberek főleg azért válnak meg a házi kedvenceiktől, mert hirtelen felindulásból vásárolnak, és ezeknek a fajoknak egy része szabadon engedve könnyen és gyorsan szaporodik” – mondta Maceda.

„Általában a kicsi és aranyos állatokat könnyen megveszik az emberek, majd amikor nagyra nő és már gondot jelent a tartása, megszabadulnak tőle. Nem minden emberben cselekszik a felelős állattartás jegyében, pedig egyes hosszú élettartamú fajok, mint például a teknősök esetében ez a felelősségvállalás több évig-évtizedig is tarthat.”

A törvények nem szabnak gátat az egzotikus állatok szabadon engedésének

Spanyolországban 2011 óta tilos az egzotikus fajok kereskedelme, birtoklása és szállítása. A szabályozás hatékonyan megszüntette a boltokban a jogszabály hatálya alá eső rák-, hal-, hüllő- és kétéltűfajok kereskedelmét. Az embereket azonban nem tartotta vissza attól, hogy az inváziós fajokat szabadon engedjék.

„A szabályozás alá eső fajokon kívül is számtalan másik van, melyeket folyamatosan dobnak ki a szabad természetben, vagy a különböző menhelyekre kerülnek” – teszi hozzá Maceda. „A legnagyobb probléma azonban azokban az egzotikus állatokban rejlik, melyeket óriási mennyiségben értékesítettek évekkel ezelőtt. Ez a jól ismert vörösfülű ékszerteknős tipikus esete, melyek eleinte aprók, majd óriásira nőnek, és akkor megszabadulnak tőlük gazdáik. A tanulmány rámutat arra, hogy

a törvényi szabályozásnak csak évekkel később mutatkozik meg a hatása a szabadon engedett egzotikus állatok számában, melyekkel korábban szabadon kereskedtek.

Ezek az intézkedések nem túl hatásosak akkor, ha egy inváziós faj már elterjedt egy adott területen.”

Ugyan a törvény megállította ezeknek a fajoknak a kereskedelmét, de „az állatok kidobása egy másik bűncselekmény, és erre a problémára jelenleg nincs törvényi szabályozás.”

„Nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy egy háziállat szabadon engedése rizikót hordoz magában, nem csak etikai oldalról, és éppen ezért meg kell akadályozni” – hangsúlyozta a kutató.

Küzdelem az állatjólétért és a felelős állattartás népszerűsítése

A biológiai biztonsági intézkedések javítása az állattartó telepeken, a fajokra vonatkozó kereskedelmi kritériumok változtatása, és a vásárlók felelős állattartásra való okítása mind olyan intézkedések lehetnek, melyek segítenének csökkenteni a kidobott állatok számát. „Szükséges lenne nyilvántartást vezetni az állattartókról, a felvilágosító kampányoktól függetlenül. Az egyik lehetőség, hogy a tulajdonosnak fel kell mutatnia egy bizonyítványt arról, hogy megkapta a felvilágosítást, illetve mikrocsippel és speciális tartási engedélyekkel lehetne szabályozni, hogy csak olyan fajokat tarthassanak házi kedvencként, melyek nem okoznak problémát.”

A kutatók szerint fontos lenne, hogy az egzotikus fajok behozatalát számon tartsák, hiszen manapság csak azokkal foglalkoznak, melyek bizonyítottan biológiai inváziós veszélyt jelentenek, vagy a kihalás szélén állnak.

Tehát kellene egy olyan lista is, amelyeken a potenciálisan házi kedvencként tartható fajok szerepelnek.

Nem minden a vadonba kikerülő egzotikus házi kedvencet dobtak ki

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy bizonyos fajok kereskedelmének tiltása más, ugyanolyan veszélyes fajok behozatalát eredményezheti. Erre példa a vörösfülű ékszerteknős, melyhez hasonló, a piacra behozott édesvízi teknősfajok is ugyanolyan problémákat okoznak az állattartóknak.

Emellett nem minden idegenhonos fajt dobnak ki, amely kikerül a természetbe. Egyes esetekben a biológiai biztonsági intézkedések hiányában – például kezeletlen szennyvíz – kerülnek ki olyan cégektől, melyek egzotikus fajokat tartanak. Emellett korábbi hatósági intézkedések is elsültek visszafelé:

a szúnyogirtó fogaspontyot szándékosan telepítették be – ahogy a nevéből sejthető – a szúnyogok ellen, mára azonban a világ egyik legveszélyesebb inváziós fajává vált.

„A környezetvédelmi problémákat tekintve inkább proaktívnak (megelőzőnek) kellene lennünk, mint reaktívnak, és általában inkább reaktívan vagyunk. A háziállatok – legyen inváziós vagy sem – nem engedhetők ki kontroll nélkül a szabad természetben, és főleg nem hagyhatók magukra. A számtalan negatív hatásuk mellett többek közt vadászhatnak az őshonos fajokra, megváltoztathatnak egy természetes élőhelyet, és olyan betegségeket terjeszthetnek, mely a helyi fauna eltűnését eredményezheti.” – foglalta össze Maceda.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

A legjobb mezőgazdasági játékok #maradjotthon idejére

Vélhetően nincs olyan ember, aki legalább gyerekkorában egyszer ne próbált volna ki valamilyen farmos játékot. Elvégre mégiscsak emberek vagyunk, a földhöz való vonzódás valahol mélyen a génjeinkben kódolt. #maradjotthon idején előbb-utóbb valamennyien vágyunk kimenni a mezőre – itt vannak az illúziót kínáló legjobb farmos-mezőgazdálkodós játékok.

Tömött város, üres határ – hol a biodiverzitás?

Rovar- és madárfajok tűnnek el nyomtalanul, az élőhelyek alapvető feltételei szűnnek meg napról napra, ahol az állatok nem tudnak megmaradni és száműzötté válnak.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

Patagondok

Jön a tavasz, évszakváltás. Milyen kihívásokkal kell megküzdeniük a lovasoknak lovaik patáját illetően, hogyan lehet zökkenőmentessé tenni az átmenetet? Milyen veszélyek leselkednek lovaink patájára?

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

Jelentős értékesítési problémák a nyúlágazatban

A magyarországi nyúltenyésztés legnagyobb felvevőpiaca Németország, Svájc és Olaszország, ahol a járványhelyzet hatására visszaesett a kereslet. A takarmányárak növekedtek, a felvásárlási árak csökkentek, a megmaradó húst hűtve be kell tárolni, ami komoly költségtöbbletet jelent. A magyar nyúl 96 százaléka exportra kerül, de jelen helyzetben a hazai fogyasztás emelkedése is segítheti az ágazatot.

Nébih: biztonságosak a húsvéti sonkák, de jelölési hibák előfordultak

Élelmiszerbiztonsági szempontból megfeleltek az előírásoknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) terméktesztje során ellenőrzött húsvéti sonkák, viszont kisebb mértékű minőségi és jelölési hibák ezúttal is előfordultak - közölte a Nébih pénteken az MTI-vel.

Ha görénynél működik, talán az embernél is

Megkezdődtek a Covid-19 elleni oltóanyag klinikai teszteléseinek első fázisai Ausztráliában. A CSIRO az ausztrál kormány tudományos ügynöksége januárban csatlakozott a CEPI vakcinafejlesztésre specializálódó globális szervezet munkájába, hogy segítsen a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésében.

Mit tegyen a sertéstartó a koronavírusos időkben?

A koronavírus elterjedése miatt világszerte olvashatunk praktikus tanácsokat arról, mit tehetünk a vírus terjedésének megakadályozása vagy lassítása érdekében. Ugyan a tudomány jelenlegi álláspontja szerint a Covid-19 nem terjedhet emberről állatra, a Minnesota Egyetem kutatói praktikus listát állítottak össze állattenyésztők számára arról, mit tegyenek, illetve ne tegyenek mostanság.