Back to top

Házi kedvencből inváziós vadállat: meg lehet akadályozni?

A kedvtelésből tartott egzotikus állatok szabadon engedése első lépésben etikai problémákat vet fel, azonban könnyen biológiai invázióhoz is vezethet, ami komoly veszélyt jelent az ökoszisztémára nézve. A Biological Invasions című tudományos lapban megjelent cikk szerint hiába tiltják törvényben a veszélyesnek ítélt jószágok a tartását, az nem oldja meg a invázió problémáját.

Az impulzusvásárlástól az egzotikus fajok szabadon engedéséig

A kis cuki kedvenc pár év alatt óriásira nőhet
A kis cuki kedvenc pár év alatt óriásira nőhet
A Barcelonai Egyetem Biodiverzitási Kutatató Intézetétől Alberto Maceda Veiga vezette azt a kutatást, mely kimutatta, hogy 2009 és 2011 között több mint 60 ezer egzotikus állatfaj okozott problémát gazdáiknak Spanyolország észak-keleti részén. Ezek a számok azonban még mindig nem tükrözik teljesen azt, hogy mennyit engedtek belőlük szabadon.

„Az emberek főleg azért válnak meg a házi kedvenceiktől, mert hirtelen felindulásból vásárolnak, és ezeknek a fajoknak egy része szabadon engedve könnyen és gyorsan szaporodik” – mondta Maceda.

„Általában a kicsi és aranyos állatokat könnyen megveszik az emberek, majd amikor nagyra nő és már gondot jelent a tartása, megszabadulnak tőle. Nem minden emberben cselekszik a felelős állattartás jegyében, pedig egyes hosszú élettartamú fajok, mint például a teknősök esetében ez a felelősségvállalás több évig-évtizedig is tarthat.”

A törvények nem szabnak gátat az egzotikus állatok szabadon engedésének

Spanyolországban 2011 óta tilos az egzotikus fajok kereskedelme, birtoklása és szállítása. A szabályozás hatékonyan megszüntette a boltokban a jogszabály hatálya alá eső rák-, hal-, hüllő- és kétéltűfajok kereskedelmét. Az embereket azonban nem tartotta vissza attól, hogy az inváziós fajokat szabadon engedjék.

„A szabályozás alá eső fajokon kívül is számtalan másik van, melyeket folyamatosan dobnak ki a szabad természetben, vagy a különböző menhelyekre kerülnek” – teszi hozzá Maceda. „A legnagyobb probléma azonban azokban az egzotikus állatokban rejlik, melyeket óriási mennyiségben értékesítettek évekkel ezelőtt. Ez a jól ismert vörösfülű ékszerteknős tipikus esete, melyek eleinte aprók, majd óriásira nőnek, és akkor megszabadulnak tőlük gazdáik. A tanulmány rámutat arra, hogy

a törvényi szabályozásnak csak évekkel később mutatkozik meg a hatása a szabadon engedett egzotikus állatok számában, melyekkel korábban szabadon kereskedtek.

Ezek az intézkedések nem túl hatásosak akkor, ha egy inváziós faj már elterjedt egy adott területen.”

Ugyan a törvény megállította ezeknek a fajoknak a kereskedelmét, de „az állatok kidobása egy másik bűncselekmény, és erre a problémára jelenleg nincs törvényi szabályozás.”

„Nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy egy háziállat szabadon engedése rizikót hordoz magában, nem csak etikai oldalról, és éppen ezért meg kell akadályozni” – hangsúlyozta a kutató.

Küzdelem az állatjólétért és a felelős állattartás népszerűsítése

A biológiai biztonsági intézkedések javítása az állattartó telepeken, a fajokra vonatkozó kereskedelmi kritériumok változtatása, és a vásárlók felelős állattartásra való okítása mind olyan intézkedések lehetnek, melyek segítenének csökkenteni a kidobott állatok számát. „Szükséges lenne nyilvántartást vezetni az állattartókról, a felvilágosító kampányoktól függetlenül. Az egyik lehetőség, hogy a tulajdonosnak fel kell mutatnia egy bizonyítványt arról, hogy megkapta a felvilágosítást, illetve mikrocsippel és speciális tartási engedélyekkel lehetne szabályozni, hogy csak olyan fajokat tarthassanak házi kedvencként, melyek nem okoznak problémát.”

A kutatók szerint fontos lenne, hogy az egzotikus fajok behozatalát számon tartsák, hiszen manapság csak azokkal foglalkoznak, melyek bizonyítottan biológiai inváziós veszélyt jelentenek, vagy a kihalás szélén állnak.

Tehát kellene egy olyan lista is, amelyeken a potenciálisan házi kedvencként tartható fajok szerepelnek.

Nem minden a vadonba kikerülő egzotikus házi kedvencet dobtak ki

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy bizonyos fajok kereskedelmének tiltása más, ugyanolyan veszélyes fajok behozatalát eredményezheti. Erre példa a vörösfülű ékszerteknős, melyhez hasonló, a piacra behozott édesvízi teknősfajok is ugyanolyan problémákat okoznak az állattartóknak.

Emellett nem minden idegenhonos fajt dobnak ki, amely kikerül a természetbe. Egyes esetekben a biológiai biztonsági intézkedések hiányában – például kezeletlen szennyvíz – kerülnek ki olyan cégektől, melyek egzotikus fajokat tartanak. Emellett korábbi hatósági intézkedések is elsültek visszafelé:

a szúnyogirtó fogaspontyot szándékosan telepítették be – ahogy a nevéből sejthető – a szúnyogok ellen, mára azonban a világ egyik legveszélyesebb inváziós fajává vált.

„A környezetvédelmi problémákat tekintve inkább proaktívnak (megelőzőnek) kellene lennünk, mint reaktívnak, és általában inkább reaktívan vagyunk. A háziállatok – legyen inváziós vagy sem – nem engedhetők ki kontroll nélkül a szabad természetben, és főleg nem hagyhatók magukra. A számtalan negatív hatásuk mellett többek közt vadászhatnak az őshonos fajokra, megváltoztathatnak egy természetes élőhelyet, és olyan betegségeket terjeszthetnek, mely a helyi fauna eltűnését eredményezheti.” – foglalta össze Maceda.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Drogbáró "kis" házikedvenceiből inváziós vízilovak

Hatalmas károkat okoznak Escobar magán állatkertjének a vízilovai, ezért a sterilizálásuk mellett döntöttek. A szakértők szerint lehetséges, hogy így sem tudják majd kordában a populáció növekedését.

Engedélyezték a belterületi vaddisznó vadászatot a pécsi Mecsekoldalban

Február 24-től december végéig engedélyezte a rendőrség a belterületi vaddisznóvadászatot Pécsen, a Mecsekoldalban - közölte hétfőn a megyei főkapitányság a police.hu oldalon.

Újabb szín az ártéri erdőkben: nyílik a ligeti csillagvirág

A hóvirágokkal nagyjából egy időben kezd nyílni a kékes-lilás virágú, törékeny ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) a Duna-menti ártéri ligeterdőkben.

Nemespapagájok két évtizede hazánkban

Mintegy húsz ével ezelőtt igen nagy lendületet vett a hazai díszállattenyésztés: hónapról hónapra érkeztek addig nálunk szinte ismeretlennek számító madár- és kisemlősfajok hazánkba, melyek tartása, tenyésztése nagy és izgalmas kihívást jelentett, még a tapasztalt szakemberek számára is. Ekkor tűntek fel a nemespapagájok is.

Magyar részvétel a párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakvásáron

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese február 22-én Párizsban részt vett a nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítás (SIA) megnyitóünnepségén, majd a francia állattenyésztési ágazat kiállítási standjainak megtekintésére szervezett hivatalos vásárbejáráson. Előzőleg kétoldalú egyeztetést folytatott az állattenyésztési ágazat előtt álló kihívásokról, a mezőgazdasági generációváltás és az öntözéses gazdálkodás jelentőségéről.

Száz éves a magyar óriásnyúl

Egy évszázaddal ezelőtt kezdődött el hazánkban az első világháború és a forradalmak okozta összeomlás eredményeképpen az a folyamat, melynek során kialakulhatott a magyar óriásnyúl. Eleink minden bizonnyal szívesen lemondtak volna róla, hiszen a nélkülözés, a kényszer szülötte.

Kevesebb élelmiszerhulladék

A Countdown áruházlánc által 2017-ben bevezetett The Odd Bunch kezdeményezés elindítása óta az új-zélandiak 500 tonna szépséghibás terméket fogyasztottak. Emily King élelmiszer-fenntarthatóság szakértő szerint a fogyasztóban a szabálytalan vagy torz formájú gyümölcsök fölkínálásán keresztül tudatosítható, hogy az étel tökéletes külleme nem létszükséglet.

Klímaváltozás: halálra főtt félmillió kagyló

Az elpusztult kagylókra Új-Zéland partjainál, a sziklák között elterülve bukkantak rá, az emelkedő hőmérséklet miatt gyakorlatilag élve megfőttek. A szakértők szerint a jövőben hasonló jelenségekre lehet számítani a klímaváltozás miatt.

Az emberi test komposztálása lehet a temetkezés zöld alternatívája

A temetkezés után a balzsamozó folyadék, a lebomló fa szennyezheti az élő vizeket, a hamvasztás szén-dioxid kibocsátása egy repülőútéval vetekszik, így nem csoda, ha temetkezési szakemberek keresik a végső nyugalomra helyezés zöld alternatíváit. Ennek egyik módja lehet az emberi test komposztálása.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?