Back to top

Házi kedvencből inváziós vadállat: meg lehet akadályozni?

A kedvtelésből tartott egzotikus állatok szabadon engedése első lépésben etikai problémákat vet fel, azonban könnyen biológiai invázióhoz is vezethet, ami komoly veszélyt jelent az ökoszisztémára nézve. A Biological Invasions című tudományos lapban megjelent cikk szerint hiába tiltják törvényben a veszélyesnek ítélt jószágok a tartását, az nem oldja meg a invázió problémáját.

Az impulzusvásárlástól az egzotikus fajok szabadon engedéséig

A kis cuki kedvenc pár év alatt óriásira nőhet
A kis cuki kedvenc pár év alatt óriásira nőhet
A Barcelonai Egyetem Biodiverzitási Kutatató Intézetétől Alberto Maceda Veiga vezette azt a kutatást, mely kimutatta, hogy 2009 és 2011 között több mint 60 ezer egzotikus állatfaj okozott problémát gazdáiknak Spanyolország észak-keleti részén. Ezek a számok azonban még mindig nem tükrözik teljesen azt, hogy mennyit engedtek belőlük szabadon.

„Az emberek főleg azért válnak meg a házi kedvenceiktől, mert hirtelen felindulásból vásárolnak, és ezeknek a fajoknak egy része szabadon engedve könnyen és gyorsan szaporodik” – mondta Maceda.

„Általában a kicsi és aranyos állatokat könnyen megveszik az emberek, majd amikor nagyra nő és már gondot jelent a tartása, megszabadulnak tőle. Nem minden emberben cselekszik a felelős állattartás jegyében, pedig egyes hosszú élettartamú fajok, mint például a teknősök esetében ez a felelősségvállalás több évig-évtizedig is tarthat.”

A törvények nem szabnak gátat az egzotikus állatok szabadon engedésének

Spanyolországban 2011 óta tilos az egzotikus fajok kereskedelme, birtoklása és szállítása. A szabályozás hatékonyan megszüntette a boltokban a jogszabály hatálya alá eső rák-, hal-, hüllő- és kétéltűfajok kereskedelmét. Az embereket azonban nem tartotta vissza attól, hogy az inváziós fajokat szabadon engedjék.

„A szabályozás alá eső fajokon kívül is számtalan másik van, melyeket folyamatosan dobnak ki a szabad természetben, vagy a különböző menhelyekre kerülnek” – teszi hozzá Maceda. „A legnagyobb probléma azonban azokban az egzotikus állatokban rejlik, melyeket óriási mennyiségben értékesítettek évekkel ezelőtt. Ez a jól ismert vörösfülű ékszerteknős tipikus esete, melyek eleinte aprók, majd óriásira nőnek, és akkor megszabadulnak tőlük gazdáik. A tanulmány rámutat arra, hogy

a törvényi szabályozásnak csak évekkel később mutatkozik meg a hatása a szabadon engedett egzotikus állatok számában, melyekkel korábban szabadon kereskedtek.

Ezek az intézkedések nem túl hatásosak akkor, ha egy inváziós faj már elterjedt egy adott területen.”

Ugyan a törvény megállította ezeknek a fajoknak a kereskedelmét, de „az állatok kidobása egy másik bűncselekmény, és erre a problémára jelenleg nincs törvényi szabályozás.”

„Nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy egy háziállat szabadon engedése rizikót hordoz magában, nem csak etikai oldalról, és éppen ezért meg kell akadályozni” – hangsúlyozta a kutató.

Küzdelem az állatjólétért és a felelős állattartás népszerűsítése

A biológiai biztonsági intézkedések javítása az állattartó telepeken, a fajokra vonatkozó kereskedelmi kritériumok változtatása, és a vásárlók felelős állattartásra való okítása mind olyan intézkedések lehetnek, melyek segítenének csökkenteni a kidobott állatok számát. „Szükséges lenne nyilvántartást vezetni az állattartókról, a felvilágosító kampányoktól függetlenül. Az egyik lehetőség, hogy a tulajdonosnak fel kell mutatnia egy bizonyítványt arról, hogy megkapta a felvilágosítást, illetve mikrocsippel és speciális tartási engedélyekkel lehetne szabályozni, hogy csak olyan fajokat tarthassanak házi kedvencként, melyek nem okoznak problémát.”

A kutatók szerint fontos lenne, hogy az egzotikus fajok behozatalát számon tartsák, hiszen manapság csak azokkal foglalkoznak, melyek bizonyítottan biológiai inváziós veszélyt jelentenek, vagy a kihalás szélén állnak.

Tehát kellene egy olyan lista is, amelyeken a potenciálisan házi kedvencként tartható fajok szerepelnek.

Nem minden a vadonba kikerülő egzotikus házi kedvencet dobtak ki

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy bizonyos fajok kereskedelmének tiltása más, ugyanolyan veszélyes fajok behozatalát eredményezheti. Erre példa a vörösfülű ékszerteknős, melyhez hasonló, a piacra behozott édesvízi teknősfajok is ugyanolyan problémákat okoznak az állattartóknak.

Emellett nem minden idegenhonos fajt dobnak ki, amely kikerül a természetbe. Egyes esetekben a biológiai biztonsági intézkedések hiányában – például kezeletlen szennyvíz – kerülnek ki olyan cégektől, melyek egzotikus fajokat tartanak. Emellett korábbi hatósági intézkedések is elsültek visszafelé:

a szúnyogirtó fogaspontyot szándékosan telepítették be – ahogy a nevéből sejthető – a szúnyogok ellen, mára azonban a világ egyik legveszélyesebb inváziós fajává vált.

„A környezetvédelmi problémákat tekintve inkább proaktívnak (megelőzőnek) kellene lennünk, mint reaktívnak, és általában inkább reaktívan vagyunk. A háziállatok – legyen inváziós vagy sem – nem engedhetők ki kontroll nélkül a szabad természetben, és főleg nem hagyhatók magukra. A számtalan negatív hatásuk mellett többek közt vadászhatnak az őshonos fajokra, megváltoztathatnak egy természetes élőhelyet, és olyan betegségeket terjeszthetnek, mely a helyi fauna eltűnését eredményezheti.” – foglalta össze Maceda.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kígyót használt maszk helyett – a frászt hozta az utasokra ez a brit férfi

Új funkciót kapott egy termetes hüllő a Manchester melletti Salfordban.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.

Eldőlt: mégsem jöhetnek a külföldi vadászok!

Miután szeptember 1-jével hazánk határai lezárásra kerültek, a külföldi vendégvadászok nem juthattak be az ország területére. Ez nagy érvágás a vadgazdálkodási ágazat, a vadásztársaságok szempontjából, különösen mert a gímbika vadászati idénye szeptemberrel vette kezdetét, ami jelentős financiális bevételt jelentene az érintettek részére.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Az ágazat távlati elképzelései és tisztújítás a MÁSz-nál

Európában másodikként hazánkban alakult meg elismert juh- és kecskeágazati szakmaközi szervezet. Várhatóan jövő decemberig a sertés-és a húsmarha ágazatban is összefognak az ágazat szereplői termelőktől a feldolgozókig és megalakítják a szakmaközi szervezetet – hangzott el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége tisztújító küldöttközgyűlésén, amelyen részt vett Nagy István agrárminiszter is.

A nagy durranás után

Mindenki számára természetes, hogy a Bábolnai Gazdanapokon a ménesbirtok is bemutatja tevékenységét, illetve lovait. Idén a Shagya arab fogatok és ugrólovasok mellé vendégként huszárokat hívtak, illetve bemutatkoztak két másik lovas „szakma” képviselői is: a szabad idomítók, illetve a lovas kaszkadőrök.

Lovaskocsival az arborétumban

A Bábolnai Arborétumot még 1965-ben létesítették. A 60-as évek elején, dr. Burgert Róbert kezdeményezésére kezdték meg az ültetést e gyűjteményes kertben, aminek helyén egykor szántóföld volt. Az állomány mára igen látványos méretű lett korából adódóan. A 33. Bábolnai Gazdanapok ideje alatt is látogatható volt az arborétum, méghozzá lovaskocsival.

Él és virul az iskolakert-mozgalom

A leányfalui Móricz Zsigmond Általános Iskola és Tündérkert Óvoda közös udvarán számolt be az Iskolakert-fejlesztési Programról Nagy István agrárminiszter. Ez a két intézmény is sikerrel pályázott a programra, és ennek köszönhetően támogatást kapott eszközök beszerzéséhez, illetve szakmai segítséget a kert kialakításához.

Nem tudja a fák nevét? A fajok beazonosításában segít az ingyenes alkalmazás

350 képpel és csaknem 20 erdőtársulással bővítette fahatározó mobilalkalmazását az Országos Erdészeti Egyesület. Az ingyenes applikációban tovább finomodott a felhasználói élmény, teljesen megújult a megszerzett tudást ellenőrző beépített kvízjáték, és jelentősen kibővült a fényképek adatbázisa. Az az új verzió kiadása alkalmából nyereményjátékot is hirdetett az egyesület.

A természet és környezetvédelem randevúzott Gödöllőn

Összesodorta a koronavírus járvány a 2020-ra hatodszor meghirdetett gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált és a 2007-ben elindított Magyar Nemzeti Parkok Hetét. Mindkét program a tavaszhoz kötődik, de az idén a szeptemberi nyárutó verőfényes napjaira került át.