Back to top

Házi kedvencből inváziós vadállat: meg lehet akadályozni?

A kedvtelésből tartott egzotikus állatok szabadon engedése első lépésben etikai problémákat vet fel, azonban könnyen biológiai invázióhoz is vezethet, ami komoly veszélyt jelent az ökoszisztémára nézve. A Biological Invasions című tudományos lapban megjelent cikk szerint hiába tiltják törvényben a veszélyesnek ítélt jószágok a tartását, az nem oldja meg a invázió problémáját.

Az impulzusvásárlástól az egzotikus fajok szabadon engedéséig

A kis cuki kedvenc pár év alatt óriásira nőhet
A kis cuki kedvenc pár év alatt óriásira nőhet
A Barcelonai Egyetem Biodiverzitási Kutatató Intézetétől Alberto Maceda Veiga vezette azt a kutatást, mely kimutatta, hogy 2009 és 2011 között több mint 60 ezer egzotikus állatfaj okozott problémát gazdáiknak Spanyolország észak-keleti részén. Ezek a számok azonban még mindig nem tükrözik teljesen azt, hogy mennyit engedtek belőlük szabadon.

„Az emberek főleg azért válnak meg a házi kedvenceiktől, mert hirtelen felindulásból vásárolnak, és ezeknek a fajoknak egy része szabadon engedve könnyen és gyorsan szaporodik” – mondta Maceda.

„Általában a kicsi és aranyos állatokat könnyen megveszik az emberek, majd amikor nagyra nő és már gondot jelent a tartása, megszabadulnak tőle. Nem minden emberben cselekszik a felelős állattartás jegyében, pedig egyes hosszú élettartamú fajok, mint például a teknősök esetében ez a felelősségvállalás több évig-évtizedig is tarthat.”

A törvények nem szabnak gátat az egzotikus állatok szabadon engedésének

Spanyolországban 2011 óta tilos az egzotikus fajok kereskedelme, birtoklása és szállítása. A szabályozás hatékonyan megszüntette a boltokban a jogszabály hatálya alá eső rák-, hal-, hüllő- és kétéltűfajok kereskedelmét. Az embereket azonban nem tartotta vissza attól, hogy az inváziós fajokat szabadon engedjék.

„A szabályozás alá eső fajokon kívül is számtalan másik van, melyeket folyamatosan dobnak ki a szabad természetben, vagy a különböző menhelyekre kerülnek” – teszi hozzá Maceda. „A legnagyobb probléma azonban azokban az egzotikus állatokban rejlik, melyeket óriási mennyiségben értékesítettek évekkel ezelőtt. Ez a jól ismert vörösfülű ékszerteknős tipikus esete, melyek eleinte aprók, majd óriásira nőnek, és akkor megszabadulnak tőlük gazdáik. A tanulmány rámutat arra, hogy

a törvényi szabályozásnak csak évekkel később mutatkozik meg a hatása a szabadon engedett egzotikus állatok számában, melyekkel korábban szabadon kereskedtek.

Ezek az intézkedések nem túl hatásosak akkor, ha egy inváziós faj már elterjedt egy adott területen.”

Ugyan a törvény megállította ezeknek a fajoknak a kereskedelmét, de „az állatok kidobása egy másik bűncselekmény, és erre a problémára jelenleg nincs törvényi szabályozás.”

„Nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy egy háziállat szabadon engedése rizikót hordoz magában, nem csak etikai oldalról, és éppen ezért meg kell akadályozni” – hangsúlyozta a kutató.

Küzdelem az állatjólétért és a felelős állattartás népszerűsítése

A biológiai biztonsági intézkedések javítása az állattartó telepeken, a fajokra vonatkozó kereskedelmi kritériumok változtatása, és a vásárlók felelős állattartásra való okítása mind olyan intézkedések lehetnek, melyek segítenének csökkenteni a kidobott állatok számát. „Szükséges lenne nyilvántartást vezetni az állattartókról, a felvilágosító kampányoktól függetlenül. Az egyik lehetőség, hogy a tulajdonosnak fel kell mutatnia egy bizonyítványt arról, hogy megkapta a felvilágosítást, illetve mikrocsippel és speciális tartási engedélyekkel lehetne szabályozni, hogy csak olyan fajokat tarthassanak házi kedvencként, melyek nem okoznak problémát.”

A kutatók szerint fontos lenne, hogy az egzotikus fajok behozatalát számon tartsák, hiszen manapság csak azokkal foglalkoznak, melyek bizonyítottan biológiai inváziós veszélyt jelentenek, vagy a kihalás szélén állnak.

Tehát kellene egy olyan lista is, amelyeken a potenciálisan házi kedvencként tartható fajok szerepelnek.

Nem minden a vadonba kikerülő egzotikus házi kedvencet dobtak ki

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy bizonyos fajok kereskedelmének tiltása más, ugyanolyan veszélyes fajok behozatalát eredményezheti. Erre példa a vörösfülű ékszerteknős, melyhez hasonló, a piacra behozott édesvízi teknősfajok is ugyanolyan problémákat okoznak az állattartóknak.

Emellett nem minden idegenhonos fajt dobnak ki, amely kikerül a természetbe. Egyes esetekben a biológiai biztonsági intézkedések hiányában – például kezeletlen szennyvíz – kerülnek ki olyan cégektől, melyek egzotikus fajokat tartanak. Emellett korábbi hatósági intézkedések is elsültek visszafelé:

a szúnyogirtó fogaspontyot szándékosan telepítették be – ahogy a nevéből sejthető – a szúnyogok ellen, mára azonban a világ egyik legveszélyesebb inváziós fajává vált.

„A környezetvédelmi problémákat tekintve inkább proaktívnak (megelőzőnek) kellene lennünk, mint reaktívnak, és általában inkább reaktívan vagyunk. A háziállatok – legyen inváziós vagy sem – nem engedhetők ki kontroll nélkül a szabad természetben, és főleg nem hagyhatók magukra. A számtalan negatív hatásuk mellett többek közt vadászhatnak az őshonos fajokra, megváltoztathatnak egy természetes élőhelyet, és olyan betegségeket terjeszthetnek, mely a helyi fauna eltűnését eredményezheti.” – foglalta össze Maceda.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Egyre pusztítóbb viharok jönnek

A héten ismét fákat döntött, cserepeket röpített, házakat veszélyeztetett, több százmillió forint kárt okozott a pusztító szél, holott alig egy hete, hogy megdőlt az országos szélrekord hazánkban: az orkán erejű, 124 km/h széllökést a fővárosban, a János-hegyen (527 m) regisztrálták. Az extrém időjárási anomáliák, gyakoribb és pusztítóbb viharok hátterében a globális klímaváltozás állhat.

Ösztönző támogatások, mintaprogramok

Három igen nagy és fontos feladat: az ország fával borított területének a növelése, az öntözés­fejlesztés, valamint az osztatlan közös tulajdonforma felszámolása egyaránt az Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkársághoz tartozik az Agrárminisztériumon belül, és mind a három területen komoly előrelépés várható a közeljövőben.

A gazdákon is múlik a nagy ragadozó madaraink sorsa

Felemelő látvány, mikor egy bő két méter szárnyfesztávolságú rétisas száll a magasban – ezzel nem mondunk újat. Ugyanakkor az is tény: volt idő, amikor a felelőtlen emberi tevékenység következményeképp csodaszámba ment, ha az ember megpillanthatott Magyarországon egy-egy példányt. Noha a ragadozó madaraink száma napjainkban lassan emelkedő tendenciát mutat, ez könnyen a visszájára fordulhat.

Szuperétel, rendkívül egészséges, mégis gond van vele

Ez a szuperételként is emlegetett gyümölcs rengeteg jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Évről évre nagyobb az igény rá, ezzel viszont egyre komolyabb gondokat okoz.

Egyedi ízek a Kárpát-medencéből

Ki merné elvitatni, hogy földműves és állattenyésztő eleinknek a sertés feldolgozása terén igazán maradandót sikerült alkotniuk?! Az elmúlt évszázadok során a dolgok természetes rendje szerint kialakult, hogy a levágott állat egyes részei igazából mire valók, mi az, amiből a legízletesebb étel készíthető.

AM: gyarapodott a hazai túzokállomány

Sikeresek a túzokvédelmi programok, a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is növekedett.

EGERERDŐ Zrt.: szakmai partner az erdőtelepítésben és fásításban

Magyarország Kormánya, az Agrárminisztérium koordinálásával jelentős terveket fogalmazott meg hazánk fával borított területeinek növelése érdekében, azzal a céllal, hogy hatékony választ tudjunk adni a klímaváltozás által jelentett kihívásokra.

Kutató: a jövőben is számítani kell a Balaton algásodására

A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra – számolt be Istvánovics Vera a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről.

Tizenhárom százalékkal csökkentette az alumínium italdobozok súlyát a Coca-Cola Magyarország

Tizenhárom százalékkal csökkentette az alumínium italdobozok súlyát a Coca-Cola Magyarország, az országban gyártott és 19 országban forgalmazott dobozos üdítőitalok csomagolásához a cég 2020-tól éves szinten mintegy 170 tonnával kevesebb alumíniumot használ fel, csökkentve a gyártás és a szállítás során fellépő környezeti terhelést - közölte az MTI-vel a társaság.