Back to top

A kabasólyom a gyors röptű sarlósfecskét is elkapja

A kabasólyom a legészakibb területek kivételével Európában szinte mindenütt előfordul, de sehol sem gyakori. Magyarországon is elterjedt, költ a folyókat kísérő ártéri erdőkben éppen úgy, mint a kisebb erdőfoltokban, fasorokban, ligetekben, de fészkel a városokban is.

Budapesten például éveken át költött a Farkasréti temetőben, rendszeresen láttam és hallottam őket, a kirepülés után a fiatalokat is, de az utóbbi években sajnos már nem látom és nem hallom őket. Költött teljesen városi környezetben, például Zuglóban egy magányos nyárfán épült dolmányosvarjú-fészekben.

A felmérések, illetve becslések szerint hazánkban körülbelül 1500 pár él.

Afrikában telelő ragadozónk

A kabasólyom vércse nagyságú, hegyes szárnyú ragadozó, a tojó több más ragadozóhoz hasonlóan valamivel nagyobb a hímnél. Fejtetője, tarkója és barkója fekete, torka és a fej oldala fehér, háta és szárnyfedői kékes árnyalatú palaszürkék. Begye és melle fehér alapon fekete hosszanti foltokkal mintázott, gatyája és alsó farkfedői élénk rozsdavörösek. Farktollai a két középső kivételével harántsávosak, csüdje élénksárga. A repülő madáron a fej jellegzetes mintázata és a gatya, valamint az alsó farkfedők rozsdavörös színe tűnik fel. A fiatalok első tollruhája felül sötétebb, egyes tollak rozsdásan szegettek, a gatya és az alsó farkfedők szürkék.

A kabasólyomnak párzási időben és később a fészek körül gyakran hallatott hangja hangos és nagyon jellegzetes „ki-ki-ki-ki-ki”. Majd mindig röptében hallatja.

Vonuló madár, a telet Afrika déli felén tölti. Tavasszal április végén, május első napjaiban érkezik, de fiókái önállósodása után augusztus utolsó napjaiban, szeptemberben már újra dél felé repül. Tavasszal a hímek néha néhány nappal a tojók előtt érkeznek, máskor már párban bukkannak fel a költőhelyen. A még pár nélküli hímek sűrűn hallatják éles hangjukat, és magukat mutogatva repülnek választott territóriumuk felett. A már párba állt madarak gyakran nászrepülnek, de közben, a vörösvércsével ellentétben, nem adnak hangot, némán repülnek. A párok, hasonlóan más sólyomfélékhez, fészket nem építenek. Más madarak, leggyakrabban varjak és szarkák elhagyott otthonait foglalják el. Általában a magasan a koronában lévő fészkeket lakják, ahonnan mindenfelé jó kilátásuk nyílik. A párok évente csak egyszer költenek, de ha a fészekalj korán megsemmisül, pótköltés lehetséges. A tojások száma többnyire 3, de 2 és 4 is lehet, piszkosfehér alapon barnásan foltosak.

Sok rovart, apró madarat fog

A költés későn, csak júniusban kezdődik. Csak a tojó kotlik, párja látja el eleséggel – többnyire apró madarakkal, s a fészek szélén adja át a kotló tojónak. Az etetések szünetében a hím a közelben őrködik, és veszély esetén hangosan, kiáltva figyelmezteti párját. A közeledő szarkát, dolmányos varjút hevesen támadja, de elűzi akár az egerészölyvet is. Megfigyeltem, hogy még a teljesen ártalmatlan örvös galambot is heves támadással űzte el a fészek közeléből. A tojó néha rövid időre elhagyja a fészket, ilyenkor a hím is ráül a tojásokra. A fiókák 28-29 nap alatt kelnek ki, a pihés apróságokat anyjuk melengeti, a táplálékot a hím hordja a fészekhez.

A tojó apró darabkákat tép a zsákmányból, és úgy eteti a kicsinyeket. A fiatalok egy hónapig maradnak a fészekben. Amikor elhagyják, eleinte a közeli ágakon ülnek, de ha valamelyik öreg madár zsákmánnyal érkezik, nyomban visszatérnek a fészekbe.

Amikor repülni kezdenek, eleinte a közelben maradnak, de később akár több kilométernyire is eltávolodhatnak. Először nagyobb rovarokat fognak, a madarak vadászatára szüleik tanítják őket. A kabasólyom a levegőben vadászik. Sok rovart, például nagyobb szitakötőket fog, de rendszeresen zsákmányol apró madarakat is. A kései költés arra szolgál, hogy mivel a fiókaetetés idején nagyon sok fiatal, még tapasztalatlan fecske repül, ezeket könnyen el tudja kapni. De elfogja a rendkívül gyors sarlósfecskét is. A rovarokat még a levegőben elfogyasztja, a madarakkal egy faágra, néha a földre száll.

A kabasólyom védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyolcadik évadát kezdi meg a feketególya-fészek élő adása

Napokon belül elfoglalhatják a Gemenci erdőben bekamerázott fészküket az Afrikából visszatérő fekete gólyák. A Gemenc Zrt. február 18-án elindítja az internetes élő közvetítést. Az erdőgazdaság finanszírozásával a Duna-Dráva Nemzeti Park, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével folytatódhat a be nem avatkozás elvére épülő tudományos megfigyelés.

A kőbányák madara volt - A kövirigó

A kövirigó énekes rigó nagyságú, de rövidebb farkú madár. A kiszínezett nászruhás hím egyike a legszebb hazai madaraknak. Feje, nyaka és torka hamvas palakék, hátának felső része kékes árnyalatú szürkésfekete, alsó fele fehér. Faroktollai a két középsőt kivéve rozsdavörösek, hasonló színű a begye és egész alsóteste is.

Halat és vadat a mindennapokba

Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik kiemelt feladata a vad- és halhúsfogyasztás népszerűsítése. Ezeknek a húsoknak a gasztronómiáját kívánja konferenciasorozat keretében megismertetni a közönséggel az Egy a Természettel Nonprofit Kft. szervezőiroda. Az idei FeHoVa-n helyet kapó konferencia ezeknek a húsoknak a mindennapokba való beintegrálására hívja fel a figyelmet.

Ha durran és porzik vagy törik, az már találat II.

A koronglövészet többféle versenymódot foglal magába. A nemzetközi szabályok szerint a skeet és trap versenyszámokban a férfiak 125, a nők 75 korongot lőnek, míg a duplatrap versenyeken a férfiak 150-et, a nők pedig 120-at. A versenyek során a legjobb hat teljesítményt felmutató sportlövő jut be a döntőbe.

Kora tavaszi virágpompa a Kiskunságban

Az enyhe tél következtében számos növényfaj a megszokotthoz képest korábban borul virágba. Nincs ez másképp a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) területein sem, ahol a többi közt hazánk legnagyobb egyhajúvirág-állományát is megcsodálhatjuk.

Világkiállítást rendezünk

Ötven év után ismét vadászati világkiállítást rendezünk, azonban egészében más lesz a 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítástól. Jövőre elsősorban a természet értékei lesznek a fókuszban, a tradicionális magyar vadászati kultúra hátterével. A 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás kapcsán az Egy a Természettel Nonprofit Kft. szakmai igazgatójával, Bors Richárddal beszélgettem.

Kékfrankos babsterccel - gasztrotúra Sopronban

A természeti környezet legalább annyira lenyűgözi a Sopronba látogatót, mint maga a város. Az ország első, legfelszereltebb parkerdejét évente mintegy egymillió látogató keresi fel, színes programkínálatával egész évben meghatározó eleme a turizmusnak. A gasztronómia szerelmesei sem csalódnak, Sopronban izgalmas, multikulturális gasztronómiával és kiváló vörösborokkal várják őket.

A vadgazdálkodás aktuális kérdései

Az idei FeHoVa-n is teret biztosítottak a szakmai konferenciáknak, így ezúttal is lezajlott a kiállítás nyitónapján a Vadgazdálkodás aktuális kérdései című értekezés, ahol több perspektívából világítottak rá a szakma legfontosabb témaköreire. Az előadók igyekeztek megoldásokat vázolni ezen problémák kezelésére, azonban tisztázatlan kérdések továbbra is fennállnak.

Ösztönző támogatások, mintaprogramok

Három igen nagy és fontos feladat: az ország fával borított területének a növelése, az öntözés­fejlesztés, valamint az osztatlan közös tulajdonforma felszámolása egyaránt az Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkársághoz tartozik az Agrárminisztériumon belül, és mind a három területen komoly előrelépés várható a közeljövőben.

A gazdákon is múlik a nagy ragadozó madaraink sorsa

Felemelő látvány, mikor egy bő két méter szárnyfesztávolságú rétisas száll a magasban – ezzel nem mondunk újat. Ugyanakkor az is tény: volt idő, amikor a felelőtlen emberi tevékenység következményeképp csodaszámba ment, ha az ember megpillanthatott Magyarországon egy-egy példányt. Noha a ragadozó madaraink száma napjainkban lassan emelkedő tendenciát mutat, ez könnyen a visszájára fordulhat.