Back to top

A kabasólyom a gyors röptű sarlósfecskét is elkapja

A kabasólyom a legészakibb területek kivételével Európában szinte mindenütt előfordul, de sehol sem gyakori. Magyarországon is elterjedt, költ a folyókat kísérő ártéri erdőkben éppen úgy, mint a kisebb erdőfoltokban, fasorokban, ligetekben, de fészkel a városokban is.

Budapesten például éveken át költött a Farkasréti temetőben, rendszeresen láttam és hallottam őket, a kirepülés után a fiatalokat is, de az utóbbi években sajnos már nem látom és nem hallom őket. Költött teljesen városi környezetben, például Zuglóban egy magányos nyárfán épült dolmányosvarjú-fészekben.

A felmérések, illetve becslések szerint hazánkban körülbelül 1500 pár él.

Afrikában telelő ragadozónk

A kabasólyom vércse nagyságú, hegyes szárnyú ragadozó, a tojó több más ragadozóhoz hasonlóan valamivel nagyobb a hímnél. Fejtetője, tarkója és barkója fekete, torka és a fej oldala fehér, háta és szárnyfedői kékes árnyalatú palaszürkék. Begye és melle fehér alapon fekete hosszanti foltokkal mintázott, gatyája és alsó farkfedői élénk rozsdavörösek. Farktollai a két középső kivételével harántsávosak, csüdje élénksárga. A repülő madáron a fej jellegzetes mintázata és a gatya, valamint az alsó farkfedők rozsdavörös színe tűnik fel. A fiatalok első tollruhája felül sötétebb, egyes tollak rozsdásan szegettek, a gatya és az alsó farkfedők szürkék.

A kabasólyomnak párzási időben és később a fészek körül gyakran hallatott hangja hangos és nagyon jellegzetes „ki-ki-ki-ki-ki”. Majd mindig röptében hallatja.

Vonuló madár, a telet Afrika déli felén tölti. Tavasszal április végén, május első napjaiban érkezik, de fiókái önállósodása után augusztus utolsó napjaiban, szeptemberben már újra dél felé repül. Tavasszal a hímek néha néhány nappal a tojók előtt érkeznek, máskor már párban bukkannak fel a költőhelyen. A még pár nélküli hímek sűrűn hallatják éles hangjukat, és magukat mutogatva repülnek választott territóriumuk felett. A már párba állt madarak gyakran nászrepülnek, de közben, a vörösvércsével ellentétben, nem adnak hangot, némán repülnek. A párok, hasonlóan más sólyomfélékhez, fészket nem építenek. Más madarak, leggyakrabban varjak és szarkák elhagyott otthonait foglalják el. Általában a magasan a koronában lévő fészkeket lakják, ahonnan mindenfelé jó kilátásuk nyílik. A párok évente csak egyszer költenek, de ha a fészekalj korán megsemmisül, pótköltés lehetséges. A tojások száma többnyire 3, de 2 és 4 is lehet, piszkosfehér alapon barnásan foltosak.

Sok rovart, apró madarat fog

A költés későn, csak júniusban kezdődik. Csak a tojó kotlik, párja látja el eleséggel – többnyire apró madarakkal, s a fészek szélén adja át a kotló tojónak. Az etetések szünetében a hím a közelben őrködik, és veszély esetén hangosan, kiáltva figyelmezteti párját. A közeledő szarkát, dolmányos varjút hevesen támadja, de elűzi akár az egerészölyvet is. Megfigyeltem, hogy még a teljesen ártalmatlan örvös galambot is heves támadással űzte el a fészek közeléből. A tojó néha rövid időre elhagyja a fészket, ilyenkor a hím is ráül a tojásokra. A fiókák 28-29 nap alatt kelnek ki, a pihés apróságokat anyjuk melengeti, a táplálékot a hím hordja a fészekhez.

A tojó apró darabkákat tép a zsákmányból, és úgy eteti a kicsinyeket. A fiatalok egy hónapig maradnak a fészekben. Amikor elhagyják, eleinte a közeli ágakon ülnek, de ha valamelyik öreg madár zsákmánnyal érkezik, nyomban visszatérnek a fészekbe.

Amikor repülni kezdenek, eleinte a közelben maradnak, de később akár több kilométernyire is eltávolodhatnak. Először nagyobb rovarokat fognak, a madarak vadászatára szüleik tanítják őket. A kabasólyom a levegőben vadászik. Sok rovart, például nagyobb szitakötőket fog, de rendszeresen zsákmányol apró madarakat is. A kései költés arra szolgál, hogy mivel a fiókaetetés idején nagyon sok fiatal, még tapasztalatlan fecske repül, ezeket könnyen el tudja kapni. De elfogja a rendkívül gyors sarlósfecskét is. A rovarokat még a levegőben elfogyasztja, a madarakkal egy faágra, néha a földre száll.

A kabasólyom védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pórul járnak, akik szarvast szelídítenek

Gyönyörűek a szarvasok, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy vadon élő állatok. Ha finom étellel szelídítjük őket, nekik és magunknak is árthatunk.

Avítt szavak, dohos kifejezések

A magyar nyelv gyönyörű, egyben nehéz. Tömören ezekkel a jelzőkkel illethető. Szókincsünk gazdagsága az olvasottságon, a nyelv iránti szereteten és érdeklődésen múlik, és kevés ékes gondolatot lehet akképp kifejezni, mint nyelvünk választékosságával. Sorra lehetne itt venni a szlenget, a köznyelvet, a szépirodalmi esztétikumot vagy éppen a szaknyelvet, melyeknek igen sajátságos elemei vannak.

A füles sün tartásának mesterfogásai

A füles sün a múlt század utolsó évtizedeiben lett társállat, ekkor jutott el a volt Szovjetunió tagállamaiból hazánkba is. Akkoriban még keveset tudtak arról, hogyan kell mesterségesen körülmények közt gondozni, ráadásul kereskedéseinkben vadon fogott, gyakran legyengült állatokat lehetett kapni, így sajnos nagy volt a sünhalandóság, szaporulat pedig – ha volt is egyáltalán – elenyésző lehetett.

A tölgy a kulcs az élethez

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában rejtőzik a homoki erdőssztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Elnevezése ellenére nem csak változatos erdőállományok alkotják, azokhoz homoki gyepek, valamint mocsár- és láprétek is kapcsolódnak.

Elhagyott otthonunk

A vadászatba vagy beleszületik valaki, vagy nem. Ritka kivétel, ha nincs semmilyen kötödése az illetőnek a vadászathoz (rokoni szál, baráti, ismerősi kapcsolat), mégis ambíciót és érdeklődést érez a vadászat iránt. De ugye a kivétel erősíti a szabályt! Aki vadászcsaládban nő fel, annak egyenes út vezet az erdőbe, anyatejjel szívja magába a természet, a vad szeretetét és tiszteletét.

Védett lesz a zerge Romániában

A román Környezetvédelmi Minisztérium februári sajtótájékoztatóján a mezei pacsirta és a zerge védetté nyilvánításáról volt szó. Eddig Románia mindkét emblematikus faját korlátozás nélkül lehetett vadászni (mezei pacsirta Románia nemzeti szimbóluma), azonban mostantól életbe lépő védettsége közvetve a magyar vadászokat is érintheti.

Napsütésből hóesésbe Soholláron

Míg előző délután plusz 18 fokban sétáltunk a Zalaerdő Zrt. Sohollári Vadászházának parkjában, másnap már nehéz hópelyhek zuhogtak a a vidékre. A sűrű hóesés pillanatok alatt téli tájjá varázsolta a február végi tavaszt.

Fuss, Forest! - jótékonysági futás a vadmacskákért

Nem akármilyen terepfutóversenyt rendez a Budakeszi Vadaspark április 5-én, vasárnap. A Fuss, Forest! elnevezésű verseny egyszerre jótékonysági és családi futás, amelyen a néhány száz méterestől a félmaratonig hat táv közül választhatnak az indulók. A versenyre benevezők aznap ingyenesen látogathatják a Vadasparkot. A bevételt a vadmacskák védelmére, életmódjuk tanulmányozására fordítják.

Különleges programokkal népszerűsítik a barlangokat márciusban

Idén is megrendezik a barlangok hónapját márciusban, a kampány ideje alatt kedvezményes jegyárakkal, különleges programokkal várják az érdeklődőket a nemzeti parkok - mondta el Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Baranya megyei Abaligeten, a programsorozat szerdai megnyitóján.

Góliát a gekkók között: a harcias tokee

A tokee gekkó kivételes esetben akár 35 cm-re is megnőhet, és ezzel a gekkók között az egyik legnagyobb termetű fajnak számít. Kültakarójának alapszíne a sötétszürkétől az élénk világoskékig változhat, melyet feltűnő, narancssárga pettyek díszítenek. Ujjaikon a karmok mellett tapadólemezeket is viselnek, ennek köszönhetően kiválóan mozognak a függőleges felületeken, akár az üvegen is.