Back to top

Őszi búza: pozitívan csalódtunk

Szinte hihetetlen, amit ebben az évben az őszi kalászosok műveltek. A több hónapos szárazság dacára, a végelszámolásnál kiderült, hogy valóságos csoda történt. Előbb nem kelt ki, vagy csak nagyon foltosan, volt, ahol márciusban kezdett el csírázni a búza, és az első igazi esőt április végén - május elején kapta az ország.

Emiatt bokrosodásról álmodni sem lehetett. Végül mégsem ajakbiggyesztve, leszegett fejjel kell beszámolnunk az eredményről. Ebben vastagon benne van a májusban lehullott, több mint 100 mm csapadék. Ezúttal olyanokat kerestünk meg, akik inkább a felvásárlásban és a feldolgozásban érdekeltek.

Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.

Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mg. Zrt. elnök-igazgatója az aratás befejeztével több meglepő, a gazdák számára is kedvező jelenségről tudott beszámolni.

– A saját területünk 1000 hektár szántó, amihez a kistérségünkben még 2800 hektárt művelünk integrációban. Ezen mi adjuk az inputanyagokat, ahol kell, az eszközöket, és jellemzően a megtermett termést is felvásároljuk. Erre azért van szükségünk, mert az állattenyésztésünkben 600 tehenet tartunk, évente 7 millió liter tejet értékesítünk, és a napi fejési átlag még a júliusi hőségben is 38 kilogramm felett alakul.

A sertéstenyésztésünkben pedig a 26 ezer hízó mellett még 6–6,5 ezer malacot nevelünk és értékesítünk. A sertés­ágazatunkban teljes rekonstrukciót és állománycserét hajtottunk végre. Azóta a 48 órára számított élve születés kocánként 13,9 malacot mutat. Ehhez 3 éve új fehérjeprogramba kezdtünk, amellett a gazdasági abrakot igyekszünk magunk előállítani, az integrációban megtermelni, vagy egyéb úton felvásárolni.

A fehérje miatt kiemelten foglalkozunk az őszi borsóval, mert a tavaszi vetésű nálunk nagyon kockázatos volna.

Idén 103 hektáron vetettük az őszi fajtákat, de a tartós aszály és a váltakozó fagy csupán 11 hektárt hagyott meg belőle. Ezen a 11 hektáron is mindössze 2 tonna lett az átlagtermés. Erre mondhatjuk, hogy gyalázatos, főleg, mert a korábbi években rendre 4 tonna felett arattunk borsót, hektáronként. Integrációban is megkíséreltük az őszi borsó termesztését, de ott az elvetett 300 hektárból mindössze 4 hektárt lehetett betakarítani. Azon az átlagtermés 3,5 tonna lett. Ez egyértelműen a kedvezőtlen időjárásnak tudható be.

Ha a csapadékot nézzük, idén már 220 milliméter esett, és ez így nem kevés. Ugyanakkor a Rábaközben, a mi térségünkben 27 év átlagos csapadékmennyisége 560–570 milliméter. Visszatérve erre az évre, januárban 0 millimétert mértünk, tehát se hó, se eső nem esett. Amikor ősszel vetettük a növényeket, nem volt ugyan hideg, a csírázás megindulhatott volna, de a szárazság miatt késedelmet szenvedett.

Amikor pedig kaptunk egy kis esőt, akkor -4–5 fokot mutatott a hőmérő éjjel, nappal és télen pedig plusz 15 fokot regisztráltunk. Ezt nem nagyon kedvelik a csírázó növények.

Abban az időszakban 1–2 milliméter volt naponta a legtöbb csapadék, de ehhez hozzá kell tenni, hogy a mi vidékünk eléggé szeles, vagyis ezt a minimális nedvességet azonnal kisöpri a szél. Májusban aztán jött 105 milliméter, de ez annyira kellett, hogy még véletlenül sem találkozhattunk belvízfoltokkal. Ám azt követően, júniusban és júliusban, 23-áig összesen 23 milliméter eső jött le. Ott tartunk, hogy a kukorica kényszersilózását meg kell kezdenünk, mert az alsó 2–4 levél már fölszáradt.

Az őszi kalászosaink vetésszerkezete is azt bizonyítja, hogy nekünk szemes takarmányra van szükségünk. A saját területünkön 210 hektár őszi árpát, 260 őszi búzát, 20 hektár rozsot, és 175 hektár őszi káposztarepcét vetettünk és takarítottunk be. Ez utóbbi, tehát az őszi káposztarepce ősszel még nagyon szép volt, jó tőállománnyal és fejlettséggel ment a télbe, akkoriban 5 tonnás átlagban reménykedtünk hektáronként. A végén a termésbecslés 3,8 tonnát mutatott átlagosan, a gyakorlatban pedig 3,41 tonnát vittünk be minden hektárról a raktárba. A legnagyobb csalódást a legszebben mutató repcetáblák okozták. A becőkben, bár szépen termékenyültek, de a megszokotthoz képest jóval kevesebb mag volt található.

Az őszi árpa ebben az évben jobb lett, mint vártuk, hektáronként 7,77 tonna, ami pozitív meglepetés. Ezzel kezdtük az aratást. Nagyobb károkra számítottunk, de szerencsére nem így történt.

Igaz, a megszokottól 1–1,2 tonnával kevesebb lett az őszi árpánk átlagtermése. A búzáknál a bőtermő takarmánybúzákat favorizáljuk, javító minőséggel mi nem foglalkozunk. Termésbecsléskor még 7 tonnát prognosztizáltunk, de a végén meg kellett elégednünk 6,15 tonnával hektáronként. Viszont ez mind malmi és javító minőségű lett. Még ennél is örömtelibb hír, hogy nálunk fuzárium és toxin egyáltalán nincs. Ez érvényes az integrációnkra is, ami 1000–1100 hektár lehetett.

A megszokott hozam őszi búzából nálunk 8–8,5 tonna, de amikor láttuk, hogy nehezen csírázik és a bokrosodás elmaradt, akkor a tápanyagellátást kicsit visszább fogtuk. De még mindig többet adtunk, mint amennyi kellett volna, és a kisebb termés miatt így nem lett rentábilis a búzánk, ahhoz minimum 6,5 tonna kellett volna hektáronként.

Az idén összesen 8,6 ezer tonna búzát vásároltunk fel, amiben benne van a sajátunk is. Ennek az egyharmada lett takarmány minőségű, de még itt is 11 százaléknál több nyersfehérjéről és 25–26 százalékos sikértartalomról beszélhetünk.

Malmi minőségű búzát hoztak be a legtöbbet, ezeknek 13–13,5 a nyersfehérjéje, a sikértartalma pedig 28–30 százalék fölötti. Javító búzából mintegy 1400 tonna van a raktárunkban, ezeknek a nyersfehérjéje meghaladja a 14 százalékot, a sikértartalmuk pedig felülmúlja a 35–36 százalékot. A hektolitertömeggel sincs gondunk, ez eléri a 77–78-as értéket, a malmi búzáknál pedig 80 felettieket mértünk.

Az árak a mi térségünkben – főleg Ausztria közelsége miatt – másként alakulnak, mint az ország többi részén. A takarmánybúzáért most még 46 ezer forintot kínálnak tonnánként, az euróbúzáért 48 ezer forintot, a malmi búzáért 50 ezer forintot adnak tonnánként. Javító minőségű búzára egyelőre nincs kereslet, úgy látszik, azzal mindenki kivár. Azt viszont tapasztaljuk, hogy a takarmánybúza iránt igencsak megnőtt az igény, ezt sokan vásárolnák, főleg az osztrákokat érdekli az ilyen búza.

Hajdú Gabona Zrt., Debrecen

Lakatos Zoltán lelkiismereti kérdés csinál abból, hogy tisztességesen tájékoztassa a termelőket. Mint a Gabonaszövetség alelnökével, a malmos tagozat elnökével és a vállalat elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk vele a mostani helyzetről.

– Ezen a tavaszon nagy várakozás előzte meg a búza betakarítását, sajnos negatív értelemben. Ilyen hosszú aszályra nem emlékszem a búza tenyészidőszakában, pedig már régóta dolgozom ebben a szakmában. Az első tisztességes csapadékot április utolsó napjaiban kapta az idei búza, akkor ázott meg rendesen. Sajnos akkorra már sok minden eldőlt, a bokrosodás, a kalászok differenciálódása már megtörtént. Májusban aztán megjött az aranyat érő eső, rég nem tapasztalt bőségben, ami a terméskilátásokat kedvező irányba változtatta meg. Ugyanakkor emiatt az ország több részén melegágyat teremtett a búza betegségeinek, különösen a fuzáriumnak.

Fotó: Zsoldos Alexandra

Gondjainkat tetézi, hogy harmadik éve nem érjük el az 1 millió hektáros területnagyságot, most is 950 ezer hektárról arattunk búzát. Ez a búza is csak nagyon vontatottan kelt most, aztán pedig nem tudott bokrosodni. Roppant kis tőszám hozott még elfogadható hektáronkénti termést.

Mindenesetre tény, hogy a kalászok rövidebbek lettek, és mifelénk a kalász felső része nem nagyon termékenyült meg.

Minden gond dacára mégis kijelenthető, hogy 2019-ben kalászos gabonából, főként őszi búzából, közepes termést sikerült betakarítani az országban, már ami a mennyiséget illeti. Az én információim szerint 4,7–4,8 millió tonna búzát tehettünk raktárakba.

A betegségek az ország különböző részein eltérő módon jelentkeztek. Ahol volt fertőzés, abban közrejátszott a folyamatos májusi esőzés, és az, hogy a gazdák minden jó szándék ellenére sem tudtak gépekkel rámenni az átnedvesedett területre, holott ők is tisztában voltak a védekezés fontosságával. A fuzárium pedig fertőzött, különösen az ország keleti és délkeleti részén, Berettyóújfalutól egész Csongrád megyéig. A Partiumban, a román oldalon Nagyváradtól délre hasonlókat észleltek az ottani gazdák.

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján ki tudom jelenteni, hogy nálunk mindig a korai, középkorai fajták szerepelnek jobban, és ezek magyar búzák.

A hosszabb tenyészidejű, kései érésű őszi búzák valahogy mindig csorbát szenvednek, amire learatják őket. Ezeknél előfordul, hogy teljes érésben még egy-két esőt is kapnak, ami tovább rondít a helyzeten. Az ilyen búzának minden paramétere gyengül, romlik, veszít az értékéből.

Az elmúlt évtizedben nagyon hozzászoktunk, hogy júniusban már javában aratunk. Ugye, Péter-Pálkor szakad fel a gyökere, és azt 1 héttel követve indul meg a betakarítása. Máskor már június 24-én szállítottak be búzát a Hajdú Gabonához. Számomra ez azért érdekes mindig, mert akkor tartom a születésnapomat. Idén a búza betakarítása 1,5–2 hetet csúszott az előző évekhez képest. Emiatt viszont megindult a gyomosodás, aminek következtében rendkívül sok szemetes terményt hoznak be hozzánk. Ezeket nem győzzük kirostálni. A korábbi 1–2 százalék veszteség helyett ma 7–8 százalék, amit el kell dobnunk. Arra pedig külön ügyelünk, hogy

a túlzottan fertőzött búzatételeket be se engedjük a malomba, sőt még a tárolóba sem kerítünk helyet az ilyennek.

Egy-egy fertőzött tétel tönkre tudja tenni a mellette tárolt összes búzát. Éppen ezért a Gabonaszövetséggel kezdeményeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál, hogy szervezzünk tanfolyamot ez ügyben a búzatermelő gazdáknak. Nagyon fontos, hogy tisztában legyenek vele, a jó és a rossz búzát nem szabad összekeverni, mert akkor mindkettő hasznavehetetlenné válik.

Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy érdemes volna elismerni: a raktározás is ugyanolyan fontos szakma, mint bármi más. Régebben ehhez nagyon jól értettek a futurások meg a kereskedők, de ma leginkább csak legyintenek rá. Ezt is érdemes volna újra oktatni, elegendő lenne rá egy hétvége. Mert a frissen betárolt búzát forgatni kell, mégpedig idejében és többször is, aztán szükség van a fertőtlenítésre, hogy megvédjük a raktári kártevőktől. Az sem volna túlzottan nagy követelmény, ha valakinek van egy szép tétel búzája, azt ne tegye tönkre a keveréssel, hanem szerezzen rá minél előbb certifikátot. Erre szükség van az értékesítésnél, és nem egy drága dolog. Más a tárgyalási, az eladási pozíciója annak a termelőnek, akinek van ilyen hatósági papírja, és más azé, akinek nincs.

Továbbá, jó volna rendet vágni végre fajtakérdésben. Semmi értelme 150–160 búzafajtával erőlködni, mert a másik oldalon meg képtelenek vagyunk kiállítani egy 3000 tonnás fajtaazonos tételt.

Az idei aratás kezdésekor kicsit megijedtünk, mert a hektolitertömeg eleinte 73-as értéket mutatott, de aztán nagyon gyorsan megjelentek a 77–78-as hektolitertömegű tételek. Találunk a piacon 82-es hektolitertömegű búzát is. Abból az én cégem egyelőre keveset vásárol. A fehérjetartalommal szerintem sehol nincs gond az országban, nem ritka a 15–16 százalékos. Ami furcsa, hogy erre hirtelen a takarmányipar is rámozdult. Az ilyen búza már szóba jöhet a szója részbeni helyettesítésére. A sikértartalom is nagyon jó, a felajánlott tételek mindegyike a legelejétől kezdve meghaladta a 30 százalékos értéket.

Ugyanakkor egyetlen gondunk van, de az elég nagy, ez pedig a fuzárium az ország keleti és a Dunántúl nyugati-délnyugati részén. Emiatt a felvásárlásra mindenkinek roppantul oda kell figyelnie. Eddig 0,5 százalékos fuzáriumtartalomnál 1100–1300 mikrogrammos toxinértékeket mutattunk ki, de most

már találkoztunk olyannal, hogy a fuzáriumfertőzöttség csak 0,1 százalék volt, de a toxintartalom 2000 mikrogramm feletti.

A fuzáriumot még el lehetne távolítani valahogy, de erre alkalmas gépből összesen 10–12 darab működik az országban, ebből kettő a Hajdú Gabonánál. Viszont megoldhatatlan, hogy mit kezdjenek a gazdák a minden elképzelhetőt felülmúló toxintartalmú búzával.

Ugyanakkor búzaügyben én most mindenkit higgadtságra, nyugalomra intek. Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a kenyérgabonánál semmi ok a pánikra, még gondolni sem szabad rá. Ugyanis a megtermett 4,7–4,8 millió tonnából a malomiparnak összesen 1,1–1,2 millió tonnára van szüksége, ebből készül liszt, abból különféle termékek. Amikor ennyit megőrölünk, abból még 200 ezer tonna lisztet exportálunk; igaz, 50 ezer tonnát pedig behozunk.

Nálunk most az 1 főre jutó lisztigény évente körülbelül 80 kilogramm, amiből 55 kilogrammot kenyérként eszünk meg, ugyancsak fejenként.

A Hajdú Gabona idén 100 ezer tonna őrölni való búzát vásárol fel. Hogy ez meglegyen, kétszer ennyi tételt kell megvizsgálnunk. Mi csak jó minőséget tudunk elfogadni – amit igyekszünk tisztességesen megfizetni. Az idei induló búzaár az étkezési esetében 48 ezer forint, ami a tavalyihoz képest 15 százalékkal drágább. Tehát itt történt előrelépés. A világpiacon nem vagyunk meghatározók, de ez az árszínvonal a világpiaci hazai megfelelője.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csemegekukoricában is gyorsan megtérül a csepegtetőöntözés

A FruitVeB a dunaföldvári Somos Kft.-nél tartotta öntözéstechnikai bemutatóját. Az egyik házigazda, Lajkó Péter megerősítette, hogy a víz- és tápanyag-takarékos csepegtetőöntözéssel gyenge talajon is kiváló csemegekukorica-hozamok érhetők el.

Egyelőre maradnak a hideg hajnalok

Csak kevés helyen öntözte számottevő csapadék a talajt a hét elején átvonult, és jelentős lehűlést hozó hidegfronthoz kötődően. A hét legvégéig is száraz, jellemzően napos idő segíti a kapás növények betakarítását, és a repce vetését. Ugyanakkor hideg hajnalokkal, többfelé talajmenti fagyokkal is számolni kell. Változékony, csapadékosabb, de enyhébb idő a jövő hét elejétől várható.

Mennyi pénzt ér a precíziós gazdálkodás?

Európai uniós elemzések alapján a szántóföldi növénytermesztésben az auto­matikus kormányzás, illetve a munkagépek nyomon követésének bevezetésével hektáronként 2 euró takarítható meg.

A gabonák vad rokonai jelenthetik a megoldást a klímaváltozásra

Élelmiszernövényeink vadon termő rokonai óriási genetikai változatosságot hordoznak magukban. Ezek között a gének között pedig megoldást találhatunk arra, miképp tudjuk "klímaállóvá" tenni kultúrnövényeinket is.

Bálázók új generációja

Tömörebb bálák, nagyobb hatékonyság: a francia- svájci KUHN piacra dobta a nagy szögletes bálázók új generációját.

Jó termésre számítanak a gazdák Zalában

Zala megyében az őszi időszakban 6500 hektár napraforgó, 29 551 hektár kukorica, 5354 hektár szója és 140 hektár cukorrépa vár betakarításra, a zalai gazdák az időjárási károkat szenvedett területeket kivéve jó termésre számítanak - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke az MTI-vel.

A szélsőséges időjárás rosszul érintette a zöldségágazatot

Az idei szélsőséges időjárás nem volt jó hatással a zöldségfélék hozamára, és termelésük jövedelmezőségét is csökkentette - idézte a Világgazdaság csütörtöki számában a FruitVeb - Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács helyzetértékelését.

Mi történik? Tömegesen jelölik meg zöld keresztekkel a földeket

A német gazdák tömegesen jelölik meg zöldre festett keresztekkel a földjeiket, hogy így hívják fel a figyelmet a kormány által szeptember elején elfogadott agrárkörnyezetvédelmi törvénycsomag lehetséges negatív következményeire – számol be az Agrarheute és a Die Welt.

Nőttek az árupiaci árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéseiről.

Áremelkedést várnak a kukoricatermelők

Áremelkedést várnak a kukoricatermelők a hamarosan felpörgő aratás után - értesült szerdai számában a Világgazdaság.