Back to top

Összehangolt kutatás a mezőgazdaságban

Több, mint 452 millió forint támogatást kap a Szent istván Egyetem (SZIE) három nyertes projektje a Tématerületi Kiválósági Program keretében. A szőlő- és borágazat változó környezethez való alkalmazkodását, a mikroszennyezők környezeti körforgásának feltárását, valamint az agráriumban megjelenő veszélyforrások azonosítását előmozdító kutatás-fejlesztésre összpontosít a SZIE.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) első ízben írt ki pályázatot a Tématerületi Kiválósági Program keretei között, melynek legfontosabb célja a felsőoktatási intézmények, állam által alapított kutatóintézetek és akadémiai kutatóintézetek hatékony és eredményes szakmai munkájának biztosításához szükséges támogatási rendszer kialakítása. További cél a rendelkezésre álló pénzügyi keret szakmai kiválóságra építő célzott forrásmegosztásának a biztosítása, az intézmények számára kiszámítható és fenntartható finanszírozási rendszer keretfeltételeinek a kialakítása. A program az „Innováció a versenyképességért”; „Tudomány a jövőnkért”; „Nemzedékek életkilátásai” kihívásokra keresi a választ.

A Szent István Egyetem 6 tématerületen adott be pályázatot, és végül 3 tématerülettel 452 millió Ft-os összeggel,

óriási szakmai és tudományos elismerésként bekerült a 26 nyertes egyetem és állami kutatóintézet közé, amelyek összesen 55 tématerületen mintegy 14,6 Mrd forint értékben kaptak támogatást. A program célja – folytatta –, hogy az intézmények olyan típusú innovációs tevékenységet végezzenek, amelyben összerendezhetik saját kapacitásukat egy-egy nagyobb tématerület mentén, továbbá minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki a vállalkozásokkal a kutatási eredmények gazdasági hasznosítása érdekében.

Szabó István és Palkovics László a kutatás társadalmi fontosságát hangsúlyozta
Fotó: viniczai

„Az agrárium a magyar gazdaság stratégiai fontosságú ágazata,

az agrárinformatikai fejlesztésekben pedig különösen nagy potenciál rejtőzik. Ezért nagy a valószínűsége, hogy a Szent István Egyetem támogatott projektjei nem csak társadalmi szempontból lesznek hasznosak, hanem piaci sikereket is elérnek”– magyarázta a csütörtöki sajtótájékoztatón Szabó István. Az NKFIH elnökhelyettese kiemelte, a három nyertes pályázat között található az „Antropogén eredetű mikroszennyezők körforgása az ökológiai hálózatban: a környezeti folyamatok feltárása és modellezése a Balaton vízgyűjtőjén” című program, a „Civilizációs eredetű veszélyek azonosítása és kezelése a létfontosságú rendszerek biztonságának növelése érdekében, különös tekintettel a dróntechnikai és szenzortechnológiai fejlesztésekre, valamint a vízbiztonsági és hidrotoxikológiai kutatásokra” kutatási terv, míg a harmadik a klímaváltozás hatására egyre kockázatosabbá váló szőlőtermesztés fenntarthatóságára fókuszál.

A program célja – hangsúlyozta Szabó István –, hogy az intézmények olyan típusú innovációs tevékenységet végezzenek, amelyben összerendezhetik saját kapacitásukat egy-egy nagyobb tématerület mentén, továbbá minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki a vállalkozásokkal a kutatási eredmények gazdasági hasznosítása érdekében.

Palkovics László, az egyetem rektora kiemelte:

három olyan tématerület kutatásához nyertek támogatást, amelyek az eddigieknél markánsabb válaszokat adnak a természeti, társadalmi kihívásokra, továbbá gazdasági hasznot is hozhatnak az országnak.

Az egyik ilyen a létfontosságú rendszerekre, a vízre leselkedő civilizációs eredetű veszélyek azonosítása a többi közt dróntechnikával és szenzortechnológiával, illetve ez utóbbiak fejlesztése. A másik téma a Balaton és a tó vízgyűjtő területének vizsgálata, a szennyezés élő szervezetekre, például a halakra gyakorolt hatása, a harmadik pedig a klímaváltozás hatása a szőlőtermesztésre. A megszokott termesztéstechnológia ugyanis nincs felkészülve a szélsőségessé váló időjárásra, az alkalmazott fajták pedig sokszor rosszul tolerálják az aszályos időszakokat, az extrém csapadékmennyiséget és az évről évre megjelenő új kórokozókat és kártevőket. A biztonságos társadalom és környezet számára a környezetterhelés csökkentése, az élelmiszerbiztonság kérdése, a peszticidek visszavonása és a fogyasztói igények változása új irányvonalak kialakítását sürgeti, melyhez a legkorszerűbb technológiákra, kiemelkedő szaktudásra és innovatív fajtaválasztásra van szükség.

A tájékoztatót az egyetem Borászati Tanszékénak bemutatása követte, melyen részt vett Palkovics László, Kovács István és Sárdy Diana tanszékvezető, rektor
Fotó: viniczai

A rektor hangsúlyozta, hogy az egyetemen elért kutatási eredmények rögtön beépülnek a tananyagba, illetve hasznosíthatók a nemzetgazdaságban.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

Húsmentes csirkeszárnyakkal kísérletezik a KFC

A Yum! Brands étteremhálózat bejelentette, hogy növényi alapú hústermékeket tesztel, melyekből csirke nuggets-et és csirkeszárnyakat készítenek majd.

A gabonák vad rokonai jelenthetik a megoldást a klímaváltozásra

Élelmiszernövényeink vadon termő rokonai óriási genetikai változatosságot hordoznak magukban. Ezek között a gének között pedig megoldást találhatunk arra, miképp tudjuk "klímaállóvá" tenni kultúrnövényeinket is.

Egy kihaltnak hitt orchidea bukkant fel újra a Kisalföldön

Az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) ritka, nyár végén, kora ősszel virágzó orchideafélénk. Hazánkban elsősorban a Zalai-dombságban, a Balaton-felvidéken és a Mezőföldön ismertek előfordulásai. A Kisalföldön kihaltként tartották számon, utolsó ismert előfordulása a Győrszentiván melletti Ujmajor volt, ahol Polgár Sándor gyűjtötte 1934-ben.

A sör és a tudásvágy hozta össze a NAK szakmai programjának résztvevőit

A sörkészítés témájával kezdte az őszi félévet a NAK Élelmiszeripari Igazgatóságának nagy sikerű „TANULJUNK EGYÜTT!” programsorozata 2019. szeptember 6-án, Budapesten. A résztvevők érkezését követő rövid bemutatkozás során kiderült, hogy bár mindenki különböző területről érkezett, egy néhány közös pont biztosan akadt: a sör szeretete, valamint az előállítása utáni érdeklődés, a tudásvágy.

Növényvédelmi előrejelzés – Sok az idén a beteg diófa

Az utóbbi időszakban lehullott bőséges csapadék egyrészt kedvezően hat az őszi érésű növények fejlődésére és minőségére, másrészt azonban növényvédelmi vonatkozása is van, hiszen a nedvesség és a tartós harmatképződés segíti a kórokozók egy részének fejlődését. Ugyanakkor számos kártevő is aktív még.

Jótékonysági borárverés Tiszaburáért

Nagy sikerrel zárult a Budapest Borfesztivál és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jótékonysági Borárverése, a tételekből befolyt több mint 6 millió forintot a tiszaburai varrodának ajánlották.

Ma kezdődik az Ifjú Kócsagőr Program országos döntője

Háromnapos programsorozat keretében mérkőznek meg egymással az Ifjú Kócsagőr Program országos döntőjének résztvevői szerdától péntekig. A cél az, hogy felkeltsék a 18-24 éves korosztály érdeklődését az értékteremtő programok iránt, betekintést nyújtson a természetvédelembe, valamint bemutassa és népszerűsítse a gyakorlati terepi természetvédelmi munkát.

A finnek szerint az EU-nak bojkottálni kéne a brazil marhahúst az Amazonasért

Mika Lintila finn pénzügyminiszter szerint az EU-nak meg kéne szüntetnie a brazil marhahús és szója importját az Amazonas erdőtüzek miatt.

A lepke, ami az embernek hála hódította meg a világot

A fehérlepkék ("káposztalepkék") közé tartozó répalepke az egyik legigénytelenebb inváziós faj a világon, mely mára szinte mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelést folytatnak. Egy friss tanulmány most arra igyekszik választ adni, hogyan segítette az emberi tevékenység a lepke világhódító útját az elmúlt pár ezer év alatt.