Back to top

Összehangolt kutatás a mezőgazdaságban

Több, mint 452 millió forint támogatást kap a Szent istván Egyetem (SZIE) három nyertes projektje a Tématerületi Kiválósági Program keretében. A szőlő- és borágazat változó környezethez való alkalmazkodását, a mikroszennyezők környezeti körforgásának feltárását, valamint az agráriumban megjelenő veszélyforrások azonosítását előmozdító kutatás-fejlesztésre összpontosít a SZIE.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) első ízben írt ki pályázatot a Tématerületi Kiválósági Program keretei között, melynek legfontosabb célja a felsőoktatási intézmények, állam által alapított kutatóintézetek és akadémiai kutatóintézetek hatékony és eredményes szakmai munkájának biztosításához szükséges támogatási rendszer kialakítása. További cél a rendelkezésre álló pénzügyi keret szakmai kiválóságra építő célzott forrásmegosztásának a biztosítása, az intézmények számára kiszámítható és fenntartható finanszírozási rendszer keretfeltételeinek a kialakítása. A program az „Innováció a versenyképességért”; „Tudomány a jövőnkért”; „Nemzedékek életkilátásai” kihívásokra keresi a választ.

A Szent István Egyetem 6 tématerületen adott be pályázatot, és végül 3 tématerülettel 452 millió Ft-os összeggel,

óriási szakmai és tudományos elismerésként bekerült a 26 nyertes egyetem és állami kutatóintézet közé, amelyek összesen 55 tématerületen mintegy 14,6 Mrd forint értékben kaptak támogatást. A program célja – folytatta –, hogy az intézmények olyan típusú innovációs tevékenységet végezzenek, amelyben összerendezhetik saját kapacitásukat egy-egy nagyobb tématerület mentén, továbbá minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki a vállalkozásokkal a kutatási eredmények gazdasági hasznosítása érdekében.

Szabó István és Palkovics László a kutatás társadalmi fontosságát hangsúlyozta
Fotó: viniczai

„Az agrárium a magyar gazdaság stratégiai fontosságú ágazata,

az agrárinformatikai fejlesztésekben pedig különösen nagy potenciál rejtőzik. Ezért nagy a valószínűsége, hogy a Szent István Egyetem támogatott projektjei nem csak társadalmi szempontból lesznek hasznosak, hanem piaci sikereket is elérnek”– magyarázta a csütörtöki sajtótájékoztatón Szabó István. Az NKFIH elnökhelyettese kiemelte, a három nyertes pályázat között található az „Antropogén eredetű mikroszennyezők körforgása az ökológiai hálózatban: a környezeti folyamatok feltárása és modellezése a Balaton vízgyűjtőjén” című program, a „Civilizációs eredetű veszélyek azonosítása és kezelése a létfontosságú rendszerek biztonságának növelése érdekében, különös tekintettel a dróntechnikai és szenzortechnológiai fejlesztésekre, valamint a vízbiztonsági és hidrotoxikológiai kutatásokra” kutatási terv, míg a harmadik a klímaváltozás hatására egyre kockázatosabbá váló szőlőtermesztés fenntarthatóságára fókuszál.

A program célja – hangsúlyozta Szabó István –, hogy az intézmények olyan típusú innovációs tevékenységet végezzenek, amelyben összerendezhetik saját kapacitásukat egy-egy nagyobb tématerület mentén, továbbá minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki a vállalkozásokkal a kutatási eredmények gazdasági hasznosítása érdekében.

Palkovics László, az egyetem rektora kiemelte:

három olyan tématerület kutatásához nyertek támogatást, amelyek az eddigieknél markánsabb válaszokat adnak a természeti, társadalmi kihívásokra, továbbá gazdasági hasznot is hozhatnak az országnak.

Az egyik ilyen a létfontosságú rendszerekre, a vízre leselkedő civilizációs eredetű veszélyek azonosítása a többi közt dróntechnikával és szenzortechnológiával, illetve ez utóbbiak fejlesztése. A másik téma a Balaton és a tó vízgyűjtő területének vizsgálata, a szennyezés élő szervezetekre, például a halakra gyakorolt hatása, a harmadik pedig a klímaváltozás hatása a szőlőtermesztésre. A megszokott termesztéstechnológia ugyanis nincs felkészülve a szélsőségessé váló időjárásra, az alkalmazott fajták pedig sokszor rosszul tolerálják az aszályos időszakokat, az extrém csapadékmennyiséget és az évről évre megjelenő új kórokozókat és kártevőket. A biztonságos társadalom és környezet számára a környezetterhelés csökkentése, az élelmiszerbiztonság kérdése, a peszticidek visszavonása és a fogyasztói igények változása új irányvonalak kialakítását sürgeti, melyhez a legkorszerűbb technológiákra, kiemelkedő szaktudásra és innovatív fajtaválasztásra van szükség.

A tájékoztatót az egyetem Borászati Tanszékénak bemutatása követte, melyen részt vett Palkovics László, Kovács István és Sárdy Diana tanszékvezető, rektor
Fotó: viniczai

A rektor hangsúlyozta, hogy az egyetemen elért kutatási eredmények rögtön beépülnek a tananyagba, illetve hasznosíthatók a nemzetgazdaságban.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kornistárnics is nyílt a Visegrádi-hegységben

A Pilisi Parkerdő Zrt. sorozatban mutatja be a Visegrádi-hegység különleges, védett növény- és állatfajait.

Elsőként térképezték föl a batátavírusokat hazánkban

A korábban alig ismert meleg igényes édesburgonya fokozatosan beépül a hazai szántóföldi kultúrák közé. Emellett rohamosan terjed a dísz batátaváltozatok felhasználása is. A növényt leginkább a vírusok betegítik, és a gyakori látens fertőzések miatt feltételezhető, hogy a szaporítóanyagok fertőzöttsége sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Ezért is nagy jelentőségűek a hazai virológiai vizsgálatok.

"Vészkiáltást" adnak le a növények, ha megtámadják őket

Ugyan a növényeknek az állatokkal ellentétben nincsenek izmaik és reflexeik, ez nem jelenti azt, hogy passzívan „üldögélnek”, amikor valami elkezdi dézsmálni őket. A Cornell Egyetem új kutatása szerint nagyon is védekeznek, amikor támadás fenyegeti őket.

Férfi meddőség: segíthet a paradicsom?

Az eddigiek mellett egy újabb érv is szól a paradicsom fogyasztása mellett. A nagy-britanniai Sheffield Egyetemen végzett kutatások szerint a benne található likopin színanyag számottevően javítja a sperma minőségét, így növeli a meddő párok esélyeit a gyermekfogantatásra.

Az idő mindig őt igazolta

Mőcsényi Mihály tájépítész, professzor emeritus, az MTA doktora 2019. november 9-én lett volna 100 éves. A Szent István Egyetem Budai Campus Felső kertjében pénteken avatták föl ünnepélyes keretek közt bronz mellszobrát.

Felkészülés a klímaváltozásra a szőlőtermesztésben

A 2016 decemberében a HNT által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzésként fogalmazta meg a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztését és megőrzését. Bár a génmegőrzés és a genetikai alapok fejlesztése alapvetően állami feladat lenne, a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a borszőlő-kutatások személyi és tárgyi feltételei folyamatosan szűkülnek.

Szintetikus hormon állítja le a vízvesztést a haszonnövényekben

A növények által termelt abszcizinsav hormon felelős a transzspiráció általi vízvesztést korálozó pórusok (gázcserenyílások) lezárásának szabályozásáért, ezzel segítve a víz visszatartását.

Szabó István: Repülni jó!

Szabó István erdész családba született, és már kisgyermekként tudta, hogy ő is ezt a pályát szeretné választani. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészeténél állt munkába Kiskunhalason, ahol kerületvezető erdészként dolgozott egészen a nyugdíjazásáig.

Ufóméretű drón Hannoverben

Sci-fibe illő méretű drónnal készül a John Deere a hannoveri Agritechnica kiállításra. A 9,2 méter átmérőjű repülő szerkezetet a dróntaxik fejlesztésében úttörő Volocopter céggel közösen tervezték, és egyedülálló újítás a mezőgazdaságban, ahol eddig még csak lényegesen kisebb drónokkal jelentek meg a gyártók. Számos feladatra lesz alkalmas, egyelőre a permetezéshez való kiegészítőkkel szerelték fel.

A kókuszvíz az új csapvíz?

Az utóbbi években a kókuszvíz népszerűsége jelentősen megnövekedett, nem meglepő, hiszen úgy emlegetik, hogy a „természetes, egészséges" ital. De vajon valóban egészséges, vagy inkább maradjunk csak a jól bevált csapvíznél? Öt szakértő adott választ a kérdésre.