Back to top

Nem csapjuk be magunkat csapdázással

"A csapda az emberi beavatkozástól függetlenül működő öntevékeny szerkezet, emberi lelemény alkotta, automatikusan működő, önálló, külön kis mechanizmus, amely úgy van összeállítva, hogy minden részecskéje közreműködjék egyetlen célja elérésében: abban, hogy villámgyors mozdulattal a legmegfelelőbb pillanatban fogja meg a tőrbecsalt állatot." (Korompay Bertalan 1983)

Bölcsész és néprajzkutató tanár úr tökéletes helyességgel definiálta a csapda fogalmát. A tökéletes megfogalmazás önmagában nem elég, szükség van olyan szakemberekre is, akiknek a csapdák működtetéséről és alkalmazásáról hibátlan és megfelelő a rálátásuk. Az első feltörő kérdés: napjainkban csapdázik még valaki egyáltalán?

Az 1900-as években a csapdázásnak kiemelt szerepe volt a vadászati kultúrában.

A XX. században a csapdapiac számos vállalkozást tudott eltartani, majd az ’50-es évektől ez a jelentős tradíciókkal bíró vadászati mód lényegében teljesen eltűnt.

 Redukálódott az alkalmazható csapdatípusok száma is, illetve a prémpiac (prémvadászat) visszaesése miatt sem érik meg a csapdával történő vadászat fáradozásai. Majd később (ahogy napjainkban is) eluralkodott az intenzív állat- és fácántenyésztési szemlélet, vagyis nem baj, ha nincs ragadozókontroll és az apróvadat megeszi a dúvad, majd a fácántelepek, és más egyéb állattenyésztő telepek segítségével utánpótoljuk a megevett hiányt...

Tovább csökkenti a csapdázási lelkesedést a nagyvadállomány gyarapodása is, ami önmagában véve blődség, ugyanis, attól, hogy a nagyvadállomány növekedett, nem zárja ki annak a létjogosultságát, hogy az apróvadat óvni, védeni kell a ragadozókkal szemben.

Nem utolsó sorban fontos kiemelni, hogy sok vadászatra jogosult esetében az anyagi tőke vagy pusztán a garasoskodás miatt nem alkalmaznak egy adott méretű területre megfelelő számú hivatásos vadászt, aki így tetemes feladatait prioritásba állítva kénytelen elvégezni, de a túlterheltségnek köszönhetően nem biztos, hogy jut idő és energia, mondjuk csapdaparkok telepítésére és azoknak rendszeres ellenőrzésére.

A spórolásnak pedig ára lesz idővel. A ragadozógyérítés hiánya visszaköszön az apróvadállomány csökkenésével.

A Vadgazdálkodási Alap segítségével lehetőség van csapdaparkok pályázására, ami további alternatíva lehet a vadászatra jogosultaknak, orvosolva az eszközhiányt. Ellenben a csapdák kezeléséről, alkalmazásáról, elhelyezéséről, hatékonyságáról szóló iránymutatást, oktató tanfolyamon való részvételi lehetőséget elvétve, vagy egyáltalán nem kap a hivatásos vadász, amire pedig már hosszú távú befektetési szempontból is igen nagy szükség lenne.

Alapvetően a ragadozó-gazdálkodás lőfegyverrel, esetleg kotorékozással (mára kiment a „divatból”) történik, mivel a csapdázás önmagában nem elegendő a hatékony ragadozógyérítés megvalósítására.

Megkülönböztetünk ölő és élve-befogó csapdákat (jelen esetben a teljesség igénye nélkül).

Előbbi egyértelműen a vad életét veszi el, utóbbi pedig a vad befogását szolgálja (többségében hasznos vad esetébe), ami gazdasági hasznot eredményezhet, de kármegelőzés szempontjából is hasznos lehet.

A vadászati törvény 28. § (1) szerint “A vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a nem vadászható állatfajok, az élő szervezetek, valamint a vadászterületre meghatározott legkisebb vadlétszám fennmaradását.”, valamint a 29. §: (1) kimondja, hogy „Tilos a vad kínzása. A vad elejtése, elfogása nem járhat annak kínzásával.”

A csapdázás során ezen törvénykezéseket minden esetben szem előtt kell tartania a vadásznak.

Az 1979-ben elfogadott Berni Egyezmény, mely az európai flóra és fauna, valamint élőhelyei védelmét őrzi, felsorolja azokat a tiltott eszközöket, melyek az elpusztítás, befogás és az egyéb formában történő kihasználás eszközeinek és módszereinek számítanak.

Eszerint a hurkok; csaliállatként használt vak vagy megcsonkított élő állatok; magnetofonok; elpusztításra és elkábításra alkalmas elektromos eszközök; mesterséges fényforrások; tükrök és más fénylő eszközök; a cél megvilágítására szolgáló eszközök; hálók (ha széleskörű vagy nem szelektív befogásra vagy elpusztításra alkalmazzák); csapdák (ha széleskörű vagy nem szelektív befogásra vagy elpusztításra alkalmazzák); méreg és mérgezett vagy kábító csalétek; gázosítás és kifüstölés nem alkalmazható a csapdázás során.

Érdemes lenne visszatérni a gyökerekhez, és ismét alkalmazni a vadászatnak ezt a „műfaját”, amely igen hatékony tud lenni és alternatív megoldás lehet a jelenlegi apróvadállomány helyzetének javítására.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

A legjobb mezőgazdasági játékok #maradjotthon idejére

Vélhetően nincs olyan ember, aki legalább gyerekkorában egyszer ne próbált volna ki valamilyen farmos játékot. Elvégre mégiscsak emberek vagyunk, a földhöz való vonzódás valahol mélyen a génjeinkben kódolt. #maradjotthon idején előbb-utóbb valamennyien vágyunk kimenni a mezőre – itt vannak az illúziót kínáló legjobb farmos-mezőgazdálkodós játékok.

Tömött város, üres határ – hol a biodiverzitás?

Rovar- és madárfajok tűnnek el nyomtalanul, az élőhelyek alapvető feltételei szűnnek meg napról napra, ahol az állatok nem tudnak megmaradni és száműzötté válnak.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

Jelentős értékesítési problémák a nyúlágazatban

A magyarországi nyúltenyésztés legnagyobb felvevőpiaca Németország, Svájc és Olaszország, ahol a járványhelyzet hatására visszaesett a kereslet. A takarmányárak növekedtek, a felvásárlási árak csökkentek, a megmaradó húst hűtve be kell tárolni, ami komoly költségtöbbletet jelent. A magyar nyúl 96 százaléka exportra kerül, de jelen helyzetben a hazai fogyasztás emelkedése is segítheti az ágazatot.

Nébih: biztonságosak a húsvéti sonkák, de jelölési hibák előfordultak

Élelmiszerbiztonsági szempontból megfeleltek az előírásoknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) terméktesztje során ellenőrzött húsvéti sonkák, viszont kisebb mértékű minőségi és jelölési hibák ezúttal is előfordultak - közölte a Nébih pénteken az MTI-vel.

Ha görénynél működik, talán az embernél is

Megkezdődtek a Covid-19 elleni oltóanyag klinikai teszteléseinek első fázisai Ausztráliában. A CSIRO az ausztrál kormány tudományos ügynöksége januárban csatlakozott a CEPI vakcinafejlesztésre specializálódó globális szervezet munkájába, hogy segítsen a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésében.

Mit tegyen a sertéstartó a koronavírusos időkben?

A koronavírus elterjedése miatt világszerte olvashatunk praktikus tanácsokat arról, mit tehetünk a vírus terjedésének megakadályozása vagy lassítása érdekében. Ugyan a tudomány jelenlegi álláspontja szerint a Covid-19 nem terjedhet emberről állatra, a Minnesota Egyetem kutatói praktikus listát állítottak össze állattenyésztők számára arról, mit tegyenek, illetve ne tegyenek mostanság.

Milyen tojást keltessünk?

A koronavírus okozta új élethelyzetben sokan veszik elő a már feledésbe ment keltetőgépet a kamrából, mások kotlót ültetnek meg, némi nosztalgiával, hiszen vannak, akik ezzel legutóbb gyerekként, nagyszülők vezetésével próbálkoztak. A tojások kiválogatásánál máris szembesülhetünk a nagy kérdéssel, mekkora tojásból fog a megfelelő naposcsibe kibújni, mely a napjainkban megszokott méretűre nőhet.