Back to top

Robotos fejés a csömöri tanyán

Huszonegy évvel ezelőtt 2 hektáron és két sportlóval kezdődött Csömörön Koronczai Gábor farmjának története. Folyamatos fejlesztéssel ma már 70 magyartarka szarvasmarha, a 10 bokszos istállóban lakó lovak, sertések és ház körüli baromfifélék takarmányát állítja elő a farm körül fekvő 7,5 hektár saját és 80 hektár bérelt földön, a település egyetlen állattenyésztő családi gazdaságaként.

A másfél éve kifejlesztett holland csúcsrobotot forgalmazó veresegyházi Dairy Ép Kft. számítása szerint év végére harminc Lely A5 fejőautomata lesz Magyarországon
A másfél éve kifejlesztett holland csúcsrobotot forgalmazó veresegyházi Dairy Ép Kft. számítása szerint év végére harminc Lely A5 fejőautomata lesz Magyarországon
A 70 szarvasmarhából most éppen 18 a fejt állat, a többi bika vagy üsző. A 18 tehén reggel-este elvben 1–1 óra alatt megfejhető lenne, de most már a kárpátaljai és erdélyi magyar vendégmunkások is elmaradoztak.

– A munkaerőhiány vitt rá, hogy 10 hónapja, Magyarországon harmadikként rászánjam magam a Lely A5 típusú fejőrobot beállítására – mondta el a június első napjaiban munkára fogott szerkezetről a gazda, Koronczai Gábor. – Egy automata 50–70 fejőstehén kiszolgálására alkalmas, vagyis ha a technológiával,

a robottal és a járulékos építési költségekkel számolva 40 millió forintos beruházás egy állatra eső fajlagos költségét nézem, akkor az én 18–20 egyedes állományomnak luxus a fejőautomata.

Viszont ha nem költök rá, akkor gyorsan fel kellett volna adnom mindazt, amit 21 év alatt önerőből felépítettem, illetve így lehetőségem van a további fejlesztésre, nevezetesen még tíz jól tejelő tehén beállítását tervezem.

Koronczai Gábor a tejkonyhában zacskózza a nyers, forralás után fogyasztható tejet. Az állomány további bővítésének a robot beszerzése volt az előfeltétele
Koronczai Gábor a tejkonyhában zacskózza a nyers, forralás után fogyasztható tejet. Az állomány további bővítésének a robot beszerzése volt az előfeltétele
– Önerőből, azaz hitel és pályázati támogatás nélkül?

– Most először, a fejőrobot miatt gondolkodtam a hi­telen, de végül sikerült családi segítséggel máshogy megoldanom. Egyszer, még 2010 előtt akartam állami támogatást igényelni, de nem fogadták be a pályázatomat. Az uniós forrásokat igyekszem mind kihasználni. Észnél kell lenni, mert sokféle jogcímen lehet pénzhez jutni.

A másik fő támaszom a biojellegű gazdálkodás. Az általam használt 85 hektárból csak a ház körül 5 hektár a legelő, vagyis nem erre építem az állatok takarmányozását.

A magam termelte gabonának viszont nem kell étkezési minőségűnek lennie, vagyis minimalizálható a vegyszerköltség. Az országban Csömörön a legnagyobb a „lósűrűség”. Az egymást érő lovardáknak köszönhetően folyamatosan trágyázni tudom a földjeimet, a saját tehéntrágyámat pedig eladom. Így tudtam elérni, hogy 11 éve változatlan áron, 210 forintért viszem házhoz a tejem literjét.

– Kik a vevői?

– 2002 óta főleg Csömörre, Árpádföldre, Cinkotára, napi 20–25 címre, magam hordom szét a tejet esténként. Nagyobb tételekért például Zuglóból is jönnek hozzám. Ami megmarad a napi 200 liternyi, 3,5–4 százalékos zsírtartalmú tejből, abból különféle ízesítésű sajtok, zsíros túró, tejszín lesz. A lágy jellegű sajtom 1 kilójához 10 liter tejet használok. Be kell valljam, amikor elkezdtem a sajtkészítést, még nem ízlett a saját portékám. Most már kibékültem vele.

– Nem lenne egyszerűbb egy-egy fuvarral az Auchan vagy a környékbeli kisebb üzletek polcait megcéloznia?

– Egyszer kacérkodtam a csömöri Auchannal, de olyan mennyiségben nem tudnék folyamatosan szállítani.

(illusztráció)
(illusztráció)

– Az eltelt 21 évben a farm szempontjából mikor volt a legjobb a gazdasági környezet?

– A munkaerőhiányon túlmenően sajátos módon úgy érzékelem, hogy mostanában több pénz van a családok kasszájában. A megrendelőim köréből egyre többen megtehetik, hogy nyáron vakációzzanak, és akkor lemondják a tejet. Amikor pedig visszatérnek, eltelik egy kis idő, mire újra hívnak, vagy szájhagyomány útján mások keresnek meg. Mintha a nyaralás alatt hozzászoknának a kényelemhez, hogy – az én nyers tejemmel ellentétben – a jóval soványabb boltit nem kell forralni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kevesebb mesterséges szelekcióval tenyésztett kutyafajták viselkedése közelebb áll a farkasokéhoz

Azok a kutyafajták, melyek tenyésztésében régóta szerepet játszik a mesterséges szelekció, kevésbé bírnak a farkasokéhoz hasonló viselkedési formákkal, mint a többi fajta - jöttek rá a Milánói és Pisai Egyetem tudósai. Ehhez három fajtával végeztek kísérleteket, melynek eredményei a A Royal Society Open Science című lapban jelent meg.

Szarvasvarjú – nem mindenkinek!

Hazánkra az elmúlt évtizedben jellemző, hogy rendkívül sok olyan díszmadár érkezett, melyet korábban még soha nem tartottak magángyűjteményekben. Ilyen faj például a kaffer szarvasvarjú, mely nagy termete és magas takarmányozási költségei miatt csak kevesek számára elérhető.

Csemegekukoricában is gyorsan megtérül a csepegtetőöntözés

A FruitVeB a dunaföldvári Somos Kft.-nél tartotta öntözéstechnikai bemutatóját. Az egyik házigazda, Lajkó Péter megerősítette, hogy a víz- és tápanyag-takarékos csepegtetőöntözéssel gyenge talajon is kiváló csemegekukorica-hozamok érhetők el.

Egyelőre maradnak a hideg hajnalok

Csak kevés helyen öntözte számottevő csapadék a talajt a hét elején átvonult, és jelentős lehűlést hozó hidegfronthoz kötődően. A hét legvégéig is száraz, jellemzően napos idő segíti a kapás növények betakarítását, és a repce vetését. Ugyanakkor hideg hajnalokkal, többfelé talajmenti fagyokkal is számolni kell. Változékony, csapadékosabb, de enyhébb idő a jövő hét elejétől várható.

Szövetség a malacok fokozottabb védelméért

Ebben az évben a World Animal Protection nonprofit állatvédő egyesülete megalapította a 3T szövetséget, mely azzal a céllal jött létre, hogy feltárja a malacokat érő fájdalmas kezelései eljárások megszüntetésének gyakorlati lehetőségeit.

A gabonák vad rokonai jelenthetik a megoldást a klímaváltozásra

Élelmiszernövényeink vadon termő rokonai óriási genetikai változatosságot hordoznak magukban. Ezek között a gének között pedig megoldást találhatunk arra, miképp tudjuk "klímaállóvá" tenni kultúrnövényeinket is.

Nem kell levágni a marhákat a Föld megmentése érdekében

A Nemzeti Termelők Uniója (National Farmers’ Union – NFU) szerint 2040-re anélkül is klímasemlegessé tehető a brit mezőgazdaság, hogy a marhahústermelést vissza kellene vágni vagy a termőterületeken erdőt kellene telepíteni.

Bálázók új generációja

Tömörebb bálák, nagyobb hatékonyság: a francia- svájci KUHN piacra dobta a nagy szögletes bálázók új generációját.

Több, mint 5000 sertést öltek le ASP gyanú miatt

Magyarországon házisertésekben eddig nem mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát, ennek ellenére eddig mintegy 5300 háztáji állományban lévő sertést kellett levágni - mondta egy rádióinterjúban az országos főállatorvos. Bognár Lajos kiemelte, hogy ha kell, a legdrasztikusabb intézkedéseket is bevezetik.

Jó termésre számítanak a gazdák Zalában

Zala megyében az őszi időszakban 6500 hektár napraforgó, 29 551 hektár kukorica, 5354 hektár szója és 140 hektár cukorrépa vár betakarításra, a zalai gazdák az időjárási károkat szenvedett területeket kivéve jó termésre számítanak - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke az MTI-vel.