0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Robotos fejés a csömöri tanyán

Huszonegy évvel ezelőtt 2 hektáron és két sportlóval kezdődött Csömörön Koronczai Gábor farmjának története. Folyamatos fejlesztéssel ma már 70 magyartarka szarvasmarha, a 10 bokszos istállóban lakó lovak, sertések és ház körüli baromfifélék takarmányát állítja elő a farm körül fekvő 7,5 hektár saját és 80 hektár bérelt földön, a település egyetlen állattenyésztő családi gazdaságaként.

A 70 szarvasmarhából most éppen 18 a fejt állat, a többi bika vagy üsző. A 18 tehén reggel-este elvben 1–1 óra alatt megfejhető lenne, de most már a kárpátaljai és erdélyi magyar vendégmunkások is elmaradoztak.

– A munkaerőhiány vitt rá, hogy 10 hónapja, Magyarországon harmadikként rászánjam magam a Lely A5 típusú fejőrobot beállítására – mondta el a június első napjaiban munkára fogott szerkezetről a gazda, Koronczai Gábor. – Egy automata 50–70 fejőstehén kiszolgálására alkalmas, vagyis ha a technológiával,

a robottal és a járulékos építési költségekkel számolva 40 millió forintos beruházás egy állatra eső fajlagos költségét nézem, akkor az én 18–20 egyedes állományomnak luxus a fejőautomata.

Viszont ha nem költök rá, akkor gyorsan fel kellett volna adnom mindazt, amit 21 év alatt önerőből felépítettem, illetve így lehetőségem van a további fejlesztésre, nevezetesen még tíz jól tejelő tehén beállítását tervezem.

– Önerőből, azaz hitel és pályázati támogatás nélkül?

– Most először, a fejőrobot miatt gondolkodtam a hi­telen, de végül sikerült családi segítséggel máshogy megoldanom. Egyszer, még 2010 előtt akartam állami támogatást igényelni, de nem fogadták be a pályázatomat. Az uniós forrásokat igyekszem mind kihasználni. Észnél kell lenni, mert sokféle jogcímen lehet pénzhez jutni.

A másik fő támaszom a biojellegű gazdálkodás. Az általam használt 85 hektárból csak a ház körül 5 hektár a legelő, vagyis nem erre építem az állatok takarmányozását.

A magam termelte gabonának viszont nem kell étkezési minőségűnek lennie, vagyis minimalizálható a vegyszerköltség. Az országban Csömörön a legnagyobb a „lósűrűség”. Az egymást érő lovardáknak köszönhetően folyamatosan trágyázni tudom a földjeimet, a saját tehéntrágyámat pedig eladom. Így tudtam elérni, hogy 11 éve változatlan áron, 210 forintért viszem házhoz a tejem literjét.

– Kik a vevői?

– 2002 óta főleg Csömörre, Árpádföldre, Cinkotára, napi 20–25 címre, magam hordom szét a tejet esténként. Nagyobb tételekért például Zuglóból is jönnek hozzám. Ami megmarad a napi 200 liternyi, 3,5–4 százalékos zsírtartalmú tejből, abból különféle ízesítésű sajtok, zsíros túró, tejszín lesz. A lágy jellegű sajtom 1 kilójához 10 liter tejet használok. Be kell valljam, amikor elkezdtem a sajtkészítést, még nem ízlett a saját portékám. Most már kibékültem vele.

– Nem lenne egyszerűbb egy-egy fuvarral az Auchan vagy a környékbeli kisebb üzletek polcait megcéloznia?

– Egyszer kacérkodtam a csömöri Auchannal, de olyan mennyiségben nem tudnék folyamatosan szállítani.

– Az eltelt 21 évben a farm szempontjából mikor volt a legjobb a gazdasági környezet?

– A munkaerőhiányon túlmenően sajátos módon úgy érzékelem, hogy mostanában több pénz van a családok kasszájában. A megrendelőim köréből egyre többen megtehetik, hogy nyáron vakációzzanak, és akkor lemondják a tejet. Amikor pedig visszatérnek, eltelik egy kis idő, mire újra hívnak, vagy szájhagyomány útján mások keresnek meg. Mintha a nyaralás alatt hozzászoknának a kényelemhez, hogy – az én nyers tejemmel ellentétben – a jóval soványabb boltit nem kell forralni.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság