Back to top

Egyre hangosabb lesz visításuk

Nem érhette meglepetésként a magyar vadásztársadalmat az afrikai sertéspestis (továbbiakban ASP) európai megjelenésének és terjedésének híre, amikor az európai sajtó már-már kajabálva figyelmeztetett, hogy a kontinensen észlelték a vírust. Magyarországon először 2018. április 19-én Gyöngyösön találtak olyan vaddisznót, ami ASP-vel volt fertőzött.

A 2-es genotípusú vírus Zambiából érkezett tengerjáró hajóval 2007-ben Grúziába, ahonnét elterjedt Európa jelentős részén. Tíz év sem kellett a kórnak és 2016. decemberében már a magyar határtól 30 kilométerre regisztrálták a betegséget. Az ASP meglehetősen agresszívan kezdte meg térhódítását, megesett, hogy két terület között, akár több száz kilométer megtétel után ütötte fel újra a fejét.

A behurcolt vírus élő sertéssel, az állat nyers termékeivel, de főképp az ember által gyorsan elterjedt, ami a nem megfelelő védekezésnek és hanyagságnak köszönhető.

Az ASP vírusrendszertani értelmezésben Asfarviridae család, Asfivirus nemzetségébe tartozó DNS vírus. A kórnak több, legalább huszonkettő genotípusa különböztethető meg. Jelenleg Kelet-Európában a II. genotípusú vírus a felelős a betegségért, melynek megbetegítő képessége kifejezetten virulens. Terjedését tekintve a sertés valamennyi váladékával (nyál, orrváladék, hullaték, vizelet, ondó, hüvelyváladék stb.) megfertőzheti társait, ezáltal az ellene való védekezés nem egyszerű. Különösen azért, mert állatgyógyászati készítménnyel (különféle kifejlesztési eredmények már adódnak) az ASP egyelőre nem kezelhető, ellenben a vaddisznó korától és nemétől függetlenül megbetegedhet a vírustól.

Az eddig ismert „közönséges” sertéspestis vírusára a vaddisznóállomány immunrendszere toleránssá vált, azonban afrikai rokonával eddig még nem találkozott.

Az állat megfertőződését követően először a mandulákban szaporodik el a vírus, ami később a lépbe, nyirokrendszerbe és csontvelőbe jut el a fehérvérsejtek közvetítésével. Ezt követően magas láz, csökkenő étvágy, a mozgásban koordinációs problémák, majd szem váladékozás, bőrvérzések, hányás, végül véres hasmenés jellemzi a kór tüneteit. A megbetegedett disznók többsége, mintegy 90 százaléka elpusztul a betegségben, a maradék 10 százalék testében viszont továbbra is kimutatható a vírus, vagyis fertőzőképesek, és a továbbiakban sem lesz immunis a vírusra. A zsigerelés során az egyik legjellegzetesebb tünet a lép megnagyobbodása és sötét színű elszíneződése, a burka alatt vérzések láthatók.

Fontos kiemelni, hogy az ASP vírus nem zoonózisos betegség, tehát emberre nem veszélyes. Hőkezeléssel valamennyi vaddisznóhús-termék emberi fogyasztásra alkalmas.

Hazánkban egyre több megyére kiterjedt elterjedése, jelenleg is újabb területeken találnak fertőzött egyedeket, ami aggodalomra ad okot. A területeknek különböző besorolású a fertőzöttségi státusza, szerencsére egyelőre Nyugat- Magyarországra nem terjedt át a betegség. Ezt a helyzetet mindenféleképpen fenn kell tartani a továbbterjedés megakadályozása érdekében, a fertőzött területeken pedig az előírt óvintézkedések betartására, és a vírus visszaszorítására kell törekedni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Disznók a kertben

Aktuális probléma a vaddisznó belterületi megjelenése, különösen a Balaton térségében. Egyre sűrűbb az erdőgazdaságok és vadásztársaságok megkeresése a lakosok részéről, a probléma elhárítása viszont közel sem egyszerű. A Bakonyerdő Zrt. is érintett az ügyben, megkeresésünkre a vadgazdálkodási osztályvezető, Pölöskei Balázsnak átfogó véleményét osztanám meg a témával kapcsolatban olvasóinkkal.

Szüret vagy zöldszüret?

Sokan meglepődtek, hogy idén a túltermelés levezetését igazolt szüreti mennyiség nélkül támogatják. Illetve az utolsó két év termésátlaga alapján hektáronként 800-900 ezer forintot is bezsebelhetnek a gazdák. Érthető a fokozott érdeklődés, hiszen az alacsony szőlőárak komoly csáberővel hatnak. Bár még elfogadott eredmények nem láttak napvilágot, a beérkezett igények nagysága magért beszél.

A magyar erdők királya

Nem feledkezhetünk meg a zalai, somogyi, valamint a gemenci gímszarvas állományunkról, amely hungarikummá vált. A híres gímszarvas állomány megőrzéséhez azonban továbbra is elengedhetetlen a megfelelő szakmai ismeret és a szarvassal való gazdálkodás.

Egyre hosszabbak lesznek a hőhullámok

Egyre hosszabbra nyúlnak a nyári hőhullámok és velük együtt az extrém szárazság által sújtott időszakok is egyre hosszabbak lesznek, ami az emberi egészség mellett a mezőgazdaságra is negatívan hat majd – állapították meg kutatók a Berlini Humboldt Egyetem és az ugyancsak a német fővárosban található Éghajlatelemző Központ közös tanulmányában.

Brexit: jegyrendszer azért nem fenyeget...

Az Egyesült Királyság megállapodás nélküli távozása az Európai Unióból súlyos, egyes szakértők szerint „válságidőkre emlékeztető” fennakadásokat okozhat a szigetország élelmiszer-ellátásában.

Közelebb kerültek a sertéspestis elleni oltóanyag előállításához

Az afrikai sertéspestis (ASP) megállításán dolgoznak a kutatók világszerte. Nagy lépést tettek ennek érdekében az USA-ban, ahol a kormány megállapodást kötött egy oltóanyaggyártó céggel. Noha a vakcina még nem készült el, a tudósok közelebb kerültek a megoldáshoz.

Az ősz a KAP-ról szól majd

Kétségkívül a Közös Agrárpolitika lesz a legfontosabb agrártéma az Európai Unióban ősszel, és várhatóan még a jövő év jelentős részében is. A vita érthetően tartja lázban a termelői szervezeteket és a tagállamokat: mindenekelőtt jelentős mennyiségű pénz elosztásáról van szó, amelyben egyelőre több a kérdőjel, mint a biztos pont.

Mi igaz a „banángeddonból”?

Évek óta tudott, hogy baj van banánügyben, de eddig sikerült elhessegetni a gondolatot azzal, hogy „másvalaki problémája”. Most viszont bizonyítottan felbukkant a komplett ültetvényeket kipusztító gombabetegség abban a térségben is, ahonnan gyakorlatilag egész Európát ellátják banánnal. Mennyire súlyos a helyzet? A német zöldség-gyümölcs kereskedők szövetsége azon felbuzdulva tett közzé egy banánpusztulás-kisokost, hogy már a helyi bulvármédia is felkapta a témát.

Nem tiltja be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon a CITES

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről Genfben folyó tanácskozás résztvevői egyetértettek arról, hogy egyelőre nem tiltják be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon, köztük a sokat bírált Japánban.

Vírusokkal a Xylella ellen

A hollandiai Wageningen Egyetem és Kutatóközpont diákjai korunk legveszélyesebb növénykórokozója, a Xylella fastidiosa baktérium elleni szintetikus biológiai védekezés lehetőségét keresik. A témával nemzetközi kutatói versenyen is részt vesznek.