0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Egyre hangosabb lesz visításuk

Nem érhette meglepetésként a magyar vadásztársadalmat az afrikai sertéspestis (továbbiakban ASP) európai megjelenésének és terjedésének híre, amikor az európai sajtó már-már kajabálva figyelmeztetett, hogy a kontinensen észlelték a vírust. Magyarországon először 2018. április 19-én Gyöngyösön találtak olyan vaddisznót, ami ASP-vel volt fertőzött.

A 2-es genotípusú vírus Zambiából érkezett tengerjáró hajóval 2007-ben Grúziába, ahonnét elterjedt Európa jelentős részén. Tíz év sem kellett a kórnak és 2016. decemberében már a magyar határtól 30 kilométerre regisztrálták a betegséget. Az ASP meglehetősen agresszívan kezdte meg térhódítását, megesett, hogy két terület között, akár több száz kilométer megtétel után ütötte fel újra a fejét.

A behurcolt vírus élő sertéssel, az állat nyers termékeivel, de főképp az ember által gyorsan elterjedt, ami a nem megfelelő védekezésnek és hanyagságnak köszönhető.

Az ASP vírusrendszertani értelmezésben Asfarviridae család, Asfivirus nemzetségébe tartozó DNS vírus. A kórnak több, legalább huszonkettő genotípusa különböztethető meg. Jelenleg Kelet-Európában a II. genotípusú vírus a felelős a betegségért, melynek megbetegítő képessége kifejezetten virulens. Terjedését tekintve a sertés valamennyi váladékával (nyál, orrváladék, hullaték, vizelet, ondó, hüvelyváladék stb.) megfertőzheti társait, ezáltal az ellene való védekezés nem egyszerű. Különösen azért, mert állatgyógyászati készítménnyel (különféle kifejlesztési eredmények már adódnak) az ASP egyelőre nem kezelhető, ellenben a vaddisznó korától és nemétől függetlenül megbetegedhet a vírustól.

Az eddig ismert „közönséges” sertéspestis vírusára a vaddisznóállomány immunrendszere toleránssá vált, azonban afrikai rokonával eddig még nem találkozott.

Az állat megfertőződését követően először a mandulákban szaporodik el a vírus, ami később a lépbe, nyirokrendszerbe és csontvelőbe jut el a fehérvérsejtek közvetítésével. Ezt követően magas láz, csökkenő étvágy, a mozgásban koordinációs problémák, majd szem váladékozás, bőrvérzések, hányás, végül véres hasmenés jellemzi a kór tüneteit. A megbetegedett disznók többsége, mintegy 90 százaléka elpusztul a betegségben, a maradék 10 százalék testében viszont továbbra is kimutatható a vírus, vagyis fertőzőképesek, és a továbbiakban sem lesz immunis a vírusra. A zsigerelés során az egyik legjellegzetesebb tünet a lép megnagyobbodása és sötét színű elszíneződése, a burka alatt vérzések láthatók.

Fontos kiemelni, hogy az ASP vírus nem zoonózisos betegség, tehát emberre nem veszélyes. Hőkezeléssel valamennyi vaddisznóhús-termék emberi fogyasztásra alkalmas.

Hazánkban egyre több megyére kiterjedt elterjedése, jelenleg is újabb területeken találnak fertőzött egyedeket, ami aggodalomra ad okot. A területeknek különböző besorolású a fertőzöttségi státusza, szerencsére egyelőre Nyugat- Magyarországra nem terjedt át a betegség. Ezt a helyzetet mindenféleképpen fenn kell tartani a továbbterjedés megakadályozása érdekében, a fertőzött területeken pedig az előírt óvintézkedések betartására, és a vírus visszaszorítására kell törekedni.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu