Back to top

Intelligens fasoröntözés

Július elején átadták Budapesten az 1-es villamos Etele térig tartó mintegy 1,7 kilométeres új szakaszát. A közlekedésfejlesztéshez a zöldterületek megújítása is hozzátartozott, aminek egyik különlegessége, hogy a zöldfelületek kivitelezője itt alkalmazta először közterületen öntözőzsákos vízutánpótlást, ami egyedülálló az országban.

Az 1-es villamos pályájának új szakaszán, a sínpárok közti zöldsávban korszerű módon öntözőzsákkal pótolják a vizet
Az 1-es villamos pályájának új szakaszán, a sínpárok közti zöldsávban korszerű módon öntözőzsákkal pótolják a vizet
Fotó: Petrencs Krisztina
Az 1-es villamos vonalának egyes szakaszain a 21-dik század városi zöld közlekedésnek megfelelve füvesített sínpáron futnak a szerelvények. A villamossínpár között cserjesávot és formára nyírt koronájú gyertyánfasort telepített a kivitelező Garden Kft. Összesen 42 db fa, 4330 m2 gyepszőnyeg, 8000 cserje került eltelepítésre. A meglehetősen mostoha körülmények között tenyésző fiatal fák vízutánpótlását egyedülálló módon, öntözőzsákos módszerrel oldották meg, aminek több előnye is van.

A klímaváltozás hatása a városi épített környezetben sokkal erőteljesebb, ami új fasorfenntartási technikákat követel. Lukács Zoltán, a Garden Kft. ügyvezetője elmondta, hogy néhány éve az ausztriai Baden Badenban találkozott az öntözőzsákos vízutánpótlási módszerrel. Telephelyükön kipróbálták, majd az idén az Etele úti új telepítésű fasorban „ipari méretben” is alkalmazták a módszert.

Előnye, hogy a fa törzse köré helyezett, 60 liter űrméretű, kitett helyeken az erős napsugárzásnak jól ellenálló, UV-stabil polietilén zsákból folyamatosan szivárog a víz a fa tövéhez.

Folyamatos, mélyrétegű öntözést tesz lehetővé, ami csaknem megfelel a napjainkban oly ritkán hulló természetes esők által nyújtott vízellátásnak.

Az újonnan telepített vagy átültetett fák gyökérrendszere sérült vagy csökkent, így nagy szükségük van a gyakran alkalmazott mélyrétegű (legalább 30 cm) öntözésre.

A mélyöntözés csökkenti az átültetési sokkot, és lefelé kényszeríti a gyökereket a talajba.

A hagyományos felszíni öntözés, a fatányér rendszeres elárasztása a gyökereket a talajfelszín közelében tartja, a sekély gyökerezés pedig a fa állékonyságát, stabilitását rontja.

A fasorfenntartók örökös dilemmája az, hogy mennyi vizet is igényel egy-egy fa. Mivel a kiültetésre szánt fák a faiskolában a többszöri átiskolázás, illetve a kitermelés során elveszíthetik gyökérrendszerük nagy részét, kevésbé hatékonyan veszik föl a kijuttatott vizet, így egy-egy öntözés során sokkal több vizet igényelnek, mint a begyökeresedett fák.

Az öntözőzsákos vízutánpótlásról bővebben a Kertészet és Szőlészet 2019/32. számában olvashat

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaváltozás: halálra főtt félmillió kagyló

Az elpusztult kagylókra Új-Zéland partjainál, a sziklák között elterülve bukkantak rá, az emelkedő hőmérséklet miatt gyakorlatilag élve megfőttek. A szakértők szerint a jövőben hasonló jelenségekre lehet számítani a klímaváltozás miatt.

Jönnek a gólyák, már hallani a rigó énekét is

A rövid tél miatt jóval korábban érkeznek a költöző madarak. Éjszakánként azért többnyire még most is fagypont alá hűl a levegő hőmérséklete, igaz, nincsenek kemény mínuszok. Van-e a visszatérő madaraknak elegendő táplálékuk – kérdeztük Schmidt Egon ornitológust?

Elnézték a naptárt a növények?

Annyira enyhe volt a tél Olaszországban, hogy van olyan zöldség és gyümölcs, ami akár egy hónappal korábban teremhet a vártnál. A gazdák aggódnak, egyrészt mert nem múlt még el a kései fagyok veszélye, másrészt, mert lehetetlen így előre tervezni az értékesítési szezont.

A növénytermesztésben várhatóan idén is a jég okozza majd a legtöbb mezőgazdasági kárt

Az egyre gyakrabban előforduló, és egyre szélsőségesebbé váló időjárási jelenségek a tavalyi évben is komoly hatással voltak a mezőgazdasági tevékenységre, idén pedig már az év elején nagy károkat okozott a Ciara viharciklon a mezőgazdasági épületekben, vagyontárgyakban. Az egyik legnagyobb mezőgazdasági biztosító adatai szerint a legjellemzőbb kár 2019-ben a jégeső volt.

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázat

A klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatja be a Vajdahunyadvárban nyílt "Változó világunk kihívásai" című kiállítás.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Egyre pusztítóbb viharok jönnek

A héten ismét fákat döntött, cserepeket röpített, házakat veszélyeztetett, több százmillió forint kárt okozott a pusztító szél, holott alig egy hete, hogy megdőlt az országos szélrekord hazánkban: az orkán erejű, 124 km/h széllökést a fővárosban, a János-hegyen (527 m) regisztrálták. Az extrém időjárási anomáliák, gyakoribb és pusztítóbb viharok hátterében a globális klímaváltozás állhat.

EGERERDŐ Zrt.: szakmai partner az erdőtelepítésben és fásításban

Magyarország Kormánya, az Agrárminisztérium koordinálásával jelentős terveket fogalmazott meg hazánk fával borított területeinek növelése érdekében, azzal a céllal, hogy hatékony választ tudjunk adni a klímaváltozás által jelentett kihívásokra.

Kutató: a jövőben is számítani kell a Balaton algásodására

A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra – számolt be Istvánovics Vera a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről.

Szoftverrel az éghajlati kockázatok ellen

2020 januárjában még mindig bozóttüzek és porviharok sújtották az ausztrál kontinenst. Vajon a jövőben ez lesz a normális? Intelligens vállalkozások online eszközökhöz fordultak, hogy csökkentsék az éghajlatváltozás hatásainak való kitettségüket.