Back to top

Intelligens fasoröntözés

Július elején átadták Budapesten az 1-es villamos Etele térig tartó mintegy 1,7 kilométeres új szakaszát. A közlekedésfejlesztéshez a zöldterületek megújítása is hozzátartozott, aminek egyik különlegessége, hogy a zöldfelületek kivitelezője itt alkalmazta először közterületen öntözőzsákos vízutánpótlást, ami egyedülálló az országban.

Az 1-es villamos pályájának új szakaszán, a sínpárok közti zöldsávban korszerű módon öntözőzsákkal pótolják a vizet
Az 1-es villamos pályájának új szakaszán, a sínpárok közti zöldsávban korszerű módon öntözőzsákkal pótolják a vizet
Fotó: Petrencs Krisztina
Az 1-es villamos vonalának egyes szakaszain a 21-dik század városi zöld közlekedésnek megfelelve füvesített sínpáron futnak a szerelvények. A villamossínpár között cserjesávot és formára nyírt koronájú gyertyánfasort telepített a kivitelező Garden Kft. Összesen 42 db fa, 4330 m2 gyepszőnyeg, 8000 cserje került eltelepítésre. A meglehetősen mostoha körülmények között tenyésző fiatal fák vízutánpótlását egyedülálló módon, öntözőzsákos módszerrel oldották meg, aminek több előnye is van.

A klímaváltozás hatása a városi épített környezetben sokkal erőteljesebb, ami új fasorfenntartási technikákat követel. Lukács Zoltán, a Garden Kft. ügyvezetője elmondta, hogy néhány éve az ausztriai Baden Badenban találkozott az öntözőzsákos vízutánpótlási módszerrel. Telephelyükön kipróbálták, majd az idén az Etele úti új telepítésű fasorban „ipari méretben” is alkalmazták a módszert.

Előnye, hogy a fa törzse köré helyezett, 60 liter űrméretű, kitett helyeken az erős napsugárzásnak jól ellenálló, UV-stabil polietilén zsákból folyamatosan szivárog a víz a fa tövéhez.

Folyamatos, mélyrétegű öntözést tesz lehetővé, ami csaknem megfelel a napjainkban oly ritkán hulló természetes esők által nyújtott vízellátásnak.

Az újonnan telepített vagy átültetett fák gyökérrendszere sérült vagy csökkent, így nagy szükségük van a gyakran alkalmazott mélyrétegű (legalább 30 cm) öntözésre.

A mélyöntözés csökkenti az átültetési sokkot, és lefelé kényszeríti a gyökereket a talajba.

A hagyományos felszíni öntözés, a fatányér rendszeres elárasztása a gyökereket a talajfelszín közelében tartja, a sekély gyökerezés pedig a fa állékonyságát, stabilitását rontja.

A fasorfenntartók örökös dilemmája az, hogy mennyi vizet is igényel egy-egy fa. Mivel a kiültetésre szánt fák a faiskolában a többszöri átiskolázás, illetve a kitermelés során elveszíthetik gyökérrendszerük nagy részét, kevésbé hatékonyan veszik föl a kijuttatott vizet, így egy-egy öntözés során sokkal több vizet igényelnek, mint a begyökeresedett fák.

Az öntözőzsákos vízutánpótlásról bővebben a Kertészet és Szőlészet 2019/32. számában olvashat

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felpörgő öntözési pályázatok

A fel nem használt, így „visszahulló” pénzek kihelyezése folyamatos, és még mindig vannak nyitott pályázatok, de a Vidékfejlesztési Program nagyobb része már a megvalósítás fázisában van, nyilatkozta lapunknak Viski József. Az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára szerint 2020-ban megélénkül az érdeklődés az öntözésfejlesztés iránt.

ENSZ: A Föld felszínének 30 százalékát kell védelembe venni

A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ hétfőn ismertetett javaslattervezete szerint.

Gondolná, hogy a londoni fák annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint az esőerdő?

A legtöbben nem úgy gondolnak Londonra, mint egy erdőre, pedig valójában több fa él a városban, mint ahány ember. A University College London (UCL) legújabb kutatási eredményei szerint az ilyen apró városi dzsungelek egy hektáron annyi szén-dioxidot tudnak megkötni, mint a trópusi esőerdők.

A talpadban az összes göröngy - Az Év Tájépítésze

Az Év Tájépítésze díjat 2019-ben Andor Anikó Ybl-díjas táj- és kertépítész, városrendezési szakmérnök, címzetes egyetemi tanár kapta. Az elismerést a szakmai zsűri minden évben az előző öt év alkotásai alapján ítéli oda egy alkotónak vagy alkotóközösségnek. Andor Anikót negyvenéves pályájáról és a szakmáról kérdeztük.

Éghajlatváltozás: Szicíliában már megéri trópusi gyümölcsöt termelni

A szüret vége előtt egy hónappal kiváló mangótermést várt Vincenzo Amata, a szicíliai PapaMango márka bevezetője. A helyi gyümölcs minősége nem különbözik az eredeti, trópusi termőhelyekről származó mangóétól. A Bianco Rosalia agrárvállalat fiatal ültetvényei Szicília északi partvidékén, a Nebrodi hegy lábánál, különleges klímájú területen találhatók.

Szőlőtermesztés az Alföldön 2019-ben

A klímaváltozás egyesek szerint lerágott csont, mások szerint igen fontos kérdés, amivel foglalkozni kell. Nem akarok állást foglalni, csak röviden bemutatni a 2019. év meteorológiai eseményeit, amit a vegetációs időszakban az alföldi szőlőtermesztésben tapasztaltunk.

2019 lett a legmelegebb év 1901 óta Magyarországon

A tavalyi volt a legmelegebb év 1901 óta Magyarországon - állapította meg az MTI-hez szerdán eljuttatott elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Döntött a kormány Magyarország közép- és hosszútávú energia- és klímapolitikai prioritásairól

A kormány szerdai ülésén megtárgyalta az energia- és klímapolitika aktuális, közép- és hosszútávú stratégiai kérdéseit, elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait, 2040-es kitekintéssel - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-t.

Erre a sorsra jut a kidobott karácsonyfák többsége

Vízkereszt beköszöntével elkezdték országszerte begyűjteni a kidobott karácsonyfákat, melyek különféle módokon "élhetnek tovább" az ünnepek után. Akadnak városok, ahol főleg tüzelőanyagként, máshol javarészt közparkokban, mulcsként hasznosítják a fákat. Lássuk, milyen sors vár, illetve várhat a funkciójukat vesztett karácsonyfákra.

Nem éri meg sárgadinnyét termeszteni

A szűkülő termőterület és a kiszámíthatatlan időjárás miatt kevesebb sárgadinnye termett tavaly Franciaországban. A fogyasztás szintén mérséklődött, és a nyári nagy kereskedelmi árversenynek áldozatai is vannak. Év végén a harmadik generáció óta sárgadinnyét termelő Le Rouge Gorge családi vállalkozás jelentette be, hogy fölhagy a termeléssel, adta hírül a Le Parisen és a reussirfl.com.