Back to top

Intelligens fasoröntözés

Július elején átadták Budapesten az 1-es villamos Etele térig tartó mintegy 1,7 kilométeres új szakaszát. A közlekedésfejlesztéshez a zöldterületek megújítása is hozzátartozott, aminek egyik különlegessége, hogy a zöldfelületek kivitelezője itt alkalmazta először közterületen öntözőzsákos vízutánpótlást, ami egyedülálló az országban.

Az 1-es villamos pályájának új szakaszán, a sínpárok közti zöldsávban korszerű módon öntözőzsákkal pótolják a vizet
Az 1-es villamos pályájának új szakaszán, a sínpárok közti zöldsávban korszerű módon öntözőzsákkal pótolják a vizet
Fotó: Petrencs Krisztina
Az 1-es villamos vonalának egyes szakaszain a 21-dik század városi zöld közlekedésnek megfelelve füvesített sínpáron futnak a szerelvények. A villamossínpár között cserjesávot és formára nyírt koronájú gyertyánfasort telepített a kivitelező Garden Kft. Összesen 42 db fa, 4330 m2 gyepszőnyeg, 8000 cserje került eltelepítésre. A meglehetősen mostoha körülmények között tenyésző fiatal fák vízutánpótlását egyedülálló módon, öntözőzsákos módszerrel oldották meg, aminek több előnye is van.

A klímaváltozás hatása a városi épített környezetben sokkal erőteljesebb, ami új fasorfenntartási technikákat követel. Lukács Zoltán, a Garden Kft. ügyvezetője elmondta, hogy néhány éve az ausztriai Baden Badenban találkozott az öntözőzsákos vízutánpótlási módszerrel. Telephelyükön kipróbálták, majd az idén az Etele úti új telepítésű fasorban „ipari méretben” is alkalmazták a módszert.

Előnye, hogy a fa törzse köré helyezett, 60 liter űrméretű, kitett helyeken az erős napsugárzásnak jól ellenálló, UV-stabil polietilén zsákból folyamatosan szivárog a víz a fa tövéhez.

Folyamatos, mélyrétegű öntözést tesz lehetővé, ami csaknem megfelel a napjainkban oly ritkán hulló természetes esők által nyújtott vízellátásnak.

Az újonnan telepített vagy átültetett fák gyökérrendszere sérült vagy csökkent, így nagy szükségük van a gyakran alkalmazott mélyrétegű (legalább 30 cm) öntözésre.

A mélyöntözés csökkenti az átültetési sokkot, és lefelé kényszeríti a gyökereket a talajba.

A hagyományos felszíni öntözés, a fatányér rendszeres elárasztása a gyökereket a talajfelszín közelében tartja, a sekély gyökerezés pedig a fa állékonyságát, stabilitását rontja.

A fasorfenntartók örökös dilemmája az, hogy mennyi vizet is igényel egy-egy fa. Mivel a kiültetésre szánt fák a faiskolában a többszöri átiskolázás, illetve a kitermelés során elveszíthetik gyökérrendszerük nagy részét, kevésbé hatékonyan veszik föl a kijuttatott vizet, így egy-egy öntözés során sokkal több vizet igényelnek, mint a begyökeresedett fák.

Az öntözőzsákos vízutánpótlásról bővebben a Kertészet és Szőlészet 2019/32. számában olvashat

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Büntetést kap, aki műtrágyát használ

India északkeleti részén Szikkim államban 1400 dollár büntetést kell fizetni, vagy 3 évi börtönnel sújtják azt, aki vegyszereket és műtrágyát használ. Az ökotermeléssel viszont még nem mindenki elégedett.

Sikerágazatok szépséghibákkal

A Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-t méltán sorolhatjuk az intenzíven gazdálkodók táborába. A növénytermesztéssel és állattenyésztéssel mintegy 1700 hektáron foglalkozó cég éves árbevétele 2,5 milliárd forint körül alakul, amiből 1,1 milliárd forint származik az állat­tenyésztésből, 700 millió forint pedig a növénytermesztésből.

Olyan döntést hozott a Coca-Cola, ami biztosan nem fog tetszeni a fogyasztók egy részének

A bolygó megmentéséért mindenki tehet valamit, de igazán nagy változást az óriásvállalatok környezettudatos intézkedései eredményezhetnének. Egyelőre inkább csak ígéretek vannak.

Mindenhol járt, ahol szőlőt termesztenek

Amikor a szőlőtermesztés kapcsán a klímaváltozásról hallunk, Lakatos András munkássága jut az eszünkbe, aki nemcsak Magyarországon, elsősorban Balatonbogláron hozott létre nemzetközileg is híres szőlészetet és borászatot, hanem Brazíliában is, száraz és meleg trópusi területen. A neves szakember 91 éves koráig dolgozott, és igen sokat tett a kutatás, oktatás, termelés és szaktanácsadás területén.

Növényevő állatok betelepítésével meggátolható a permafroszt olvadása

A lovak és a bivalyok lehetnének a tájépítészek, akik átalakíthatnák napjaink tundráját legelőkké. Az észak-sarki tundra nagytestű növényevő állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelők ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait - vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják.

Országfásítás: ösztönző programok

Bár hazánk területének egyötödét erdő borítja, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére tavaly ősszel Országfásítási Programot hirdetett az Agrárminisztérium. A faültetést, erdőtelepítést több programmal is ösztönzi a tárca az önkormányzatok és gazdálkodók körében.

Városi parkok nyugati mintára

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával szervezett szakmai tanulmányúton Zürich és Lyon parkjaival ismerkedtek a magyar szakemberek.

Támogatás a vadvilág fellendítéséért és a klímaváltozás ellen

Az új angol mezőgazdasági törvény szerint a gazdálkodóknak a „közjóért”, például a vadvilág fellendítéséért és a klímaváltozás megakadályozásáért fizetnek.

Tovább drágulhatnak tavasszal a zöldségek

A drágulás oka, hogy több ezer hektáron elmosta a spanyol zöldségtermő területeket a Gloria nevű óriásvihar Spanyolországban.

A multifunkcionális erdők lehetnek a kulcs az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseinek eléréséhez

Négy, az EU erdésztársadalmát képviselő szervezet „Lássuk a fáktól az erdőt - az EU erdőinek multifunkcionális szerepe” címmel január 21-én szakmai napot szervezett az Európai Parlamentben. Az esemény a multifunkcionális erdőknek az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseihez való jelentős hozzájárulásával foglalkozott.