Back to top

Meglepetés mézkirálynő

Ha augusztus első szombatja, akkor Mézvásár és Méhésztalálkozó a jászok fővárosában, Jászberényben. Az idén volt belőle a 32., augusztus 3-án, szombaton, amelynek fő attrakciója most is a Mézkirálynő választás volt.

Meglepetés született, a kiemelkedő előző évi első udvarhölgyi ténykedése után, a többség Páprádi Anna Bíborka fején látta már a koronát. Mégsem ő nyert, noha holtverseny volt közötte és a Sopronhorpácsról érkezett Szemerits Eszter között. A zsűri 4:2 arányban Esztert szavazta meg, úgyhogy Bíborkának ismét az első udvarhölgyi szerep és kárpótlásként a közönségdíj jutott. A második udvarhölgy Busi Adriána Budapestről.

Fotó: Kiss Gergő

Fotó: Kiss Gergő
Molnár György, a Jászsági Méhész Egyesület elnöke és a Jászsági Mézlovagrend nagymestere szerint

a közönség – ellentétben más méhész rendezvényekkel – Jászberényben nem csökkent, sőt, a civil látogatók, a tulajdonképpeni mézfogyasztók kitettek magukért,

így nagy volt a nyüzsgés. Különösen sok volt a gyermek, s mint tudjuk, ők a jövő, ők a következő évek mézfogyasztói.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Elkeseredésükben teleöntötték mézzel az agrárminisztérium bejáratát

Egy német méhészpár 2,5 tonna, glifozáttal szennyezett mézet borított Julia Klöckner agrárminiszter irodája elé tiltakozásképpen a német agrárkormányzat politikájával szemben.

Uniós projekt keretében irtják az akácfát!

A Fertő-tó környéki osztrák méhészek aggódnak, hogy a régióban környezetvédelmi projektek keretében kiirtják az akácot. A magyar méhészeket nem fenyegetik az akác irtását célzó projektek, hiszen 2014-ben az akácfát és az akácmézet hungarikummá nyilvánítottak.

Meg akart tanulni méhészkedni, ezért méheket lopott

Egy 23 éves férfi tavaly július elején a Komárom-Esztergom megyei Kocs község külterületéről ellopott 12 darab méhkaptárt a benne lévő méhcsaládokkal és mézzel együtt. A tettes egyedül szállította el és egy ismerőse telkén pakolta le a zsákmányt – írta a police.hu decemberben.

A növényvédő szerek gyengítik a méhek immunrendszerét

A túlvegyszerezett mezőgazdasági termelés jelentős károkat tesz a méhállományokban. Az agrártermelésben alkalmazott növényvédő szerek nagymértékben legyengítik a méhek immunrendszerét.

Túltermelés, alacsony árak, magára hagyott kaptárak- válságkezelés a méhészetben

Nemrég olvastam egy cikket a Méhészújságban, melynek címe „Válságban az ágazat?” volt. Igazán figyelemre méltó cikk, bár a címben nem helyénvaló a kérdőjel, a befejező mondata pedig idejét múlta, mert valóban válságban az ágazat.

Mentik a menthetőt az ausztrál gazdák

Hatalmas károkat okoznak az Ausztráliában tomboló bozóttüzek, melyek a mezőgazdasági termelőket sem kímélik. Különösen nagy veszteségek érik a Kenguru-sziget gazdálkodóit, akik állatorvosokkal közösen próbálják menteni a megmaradt állatállományaikat.

Jelentősen emelkedik idén a méhészek és a haszongalamb-tartók támogatása

Az Agrárminisztérium jelentős mértékben megemelte a méhészek és a haszongalamb-tartók támogatását. Méhcsaládonként ötszázról ezer forintra nő a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető támogatás, a haszongalamb vásárlásához nyújtott támogatásra pedig 2020-ban 100 millió forint a megemelt keretösszeg.

Ez lehet az oka a tömeges méhpusztulásoknak?

Egy friss kutatás magyarázatot adhat a 2018-as magyarországi nyári méhpusztulásokra, melyek okát a laborokban nem tudták minden esetben egyértelműen megállapítani. Az új német tanulmány szerint az érzékeny fajok, vagy stressz alatt álló egyedek akár a küszöbértéknél 10 000-szer csekélyebb koncentrációjú szerek hatására is károkat szenvedhetnek.

Hazai méhlegelők 9. rész – Idegenhonos fás hordásnövények II.

Az idegenhonos fásszárú méhlegelő növények ültetése, telepítése mellett a múltban leginkább az az érv szólt, hogy a méhészeti idény vége felé virágoznak, olyan időszakban, amikor a hazai vegetáció képviselői közül már alig tudnak valamit méheink látogatni.