Back to top

Szibériában 753 ezer hektáron fékezték meg az erdőtüzet

Négy nap alatt 753 ezer hektárnyi erdőtüzet oltottak el Szibériában - közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai tájékoztatás szerint a légierő Il-76-os repülőit 94, Mi-8-as helikoptereit pedig 153 alkalommal vetették be.

Az oltás a legnagyobb intenzitással vasárnap folyt, amikor a Krasznojarszki területen és Irkutszk megyében 303 ezer hektáron sikerült elfojtani a lángokat és 56 tűzfészket oltottak el.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán rendelte el, hogy a fegyveres erők is vegyenek részt a mintegy 3 millió hektáron pusztító erdőtüzek oltásában, amelyek miatt négy régióban - Burjátföldön, Jakutföldön, a Krasznojarszki területen és Irkutszk megyében - hirdettek ki rendkívüli állapotot.

Az orosz hidrometeorológiai szolgálat előrejelzése szerint a tűzvész sújtotta területen az elkövetkező napokban is a helyi normánál melegebb, tűzveszélyes marad az időjárás.

100 évre lesz szükség a regenerálódáshoz

Az orosz tudósok szerint a fenyők és lombos fák 60-70 év alatt válnak felnőtt növényekké, ám Szibéria északi részén, Jakutföldön és az Evenki Autonóm Körzetben ehhez legkevesebb 100 év szükséges.

"Ezért a tajga jelenleg erdőtüzek által sújtott északi részének lehet, hogy egy évszázad sem lesz elegendő (a regenerálódáshoz)" - idézte az Interfax hírügynökség Alekszandr Brjuhanovot, a KNC erdei tűztani laboratóriumának szakértőjét.

A KNC közleményében rámutatott, hogy

miközben a szibériai fenyő- és lombos erdőkben korábban 20-50 éves időközönként történtek tüzek, a mocsaras területeken található erdők pedig 100-150 évenként égtek le, addig a klímaváltozás miatt az eredőtüzek közötti szünet mindössze 5-15 évre rövidült le.

Az orosz Távol-Keleten és Szibériában pusztító erdőtüzek több mint 3 millió hektárt érintenek, a tüzek füstje 800 orosz település és a mongol főváros mellett elérte Alaszkát és Kanada nyugati partvidékét. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán rendelte el, hogy a hadsereget is vessék be a védekezésben. Amerikai hivatali partnere, Donald Trump ugyanezen a napon felkínálta az Egyesült Államok segítségét az oltáshoz.

Eközben az esőzések az orosz távol-keleti Amur-medencében Blagovescsenszk és Habarovszk környékén áradással fenyegetnek.

Makszim Jakovenko, az orosz hidrometeorológiai szolgálat (Roszgitromet) vezetője pénteken közölte, hogy 37 orosz település már most víz alatt áll.

Rámutatott, hogy a helyzet várhatóan tovább romlik majd, mert a szomszédos kínai tartományokból - ahol rendkívüli állapotot hirdettek, ki és egymillió embert telepítettek ki - újabb árhullám érkezik majd az Amur vízgyűjtő területére.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyolcadik évadát kezdi meg a feketególya-fészek élő adása

Napokon belül elfoglalhatják a Gemenci erdőben bekamerázott fészküket az Afrikából visszatérő fekete gólyák. A Gemenc Zrt. február 18-án elindítja az internetes élő közvetítést. Az erdőgazdaság finanszírozásával a Duna-Dráva Nemzeti Park, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével folytatódhat a be nem avatkozás elvére épülő tudományos megfigyelés.

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázat

A klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatja be a Vajdahunyadvárban nyílt "Változó világunk kihívásai" című kiállítás.

8 millió tonnával orosz gabona termett tavaly

Oroszországban tavaly 121,2 millió tonna gabonát takarítottak be, ami 8 millió tonnával felülmúlta a 2018. évi 113,2 millió tonnát.

Kora tavaszi virágpompa a Kiskunságban

Az enyhe tél következtében számos növényfaj a megszokotthoz képest korábban borul virágba. Nincs ez másképp a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) területein sem, ahol a többi közt hazánk legnagyobb egyhajúvirág-állományát is megcsodálhatjuk.

Kékfrankos babsterccel - gasztrotúra Sopronban

A természeti környezet legalább annyira lenyűgözi a Sopronba látogatót, mint maga a város. Az ország első, legfelszereltebb parkerdejét évente mintegy egymillió látogató keresi fel, színes programkínálatával egész évben meghatározó eleme a turizmusnak. A gasztronómia szerelmesei sem csalódnak, Sopronban izgalmas, multikulturális gasztronómiával és kiváló vörösborokkal várják őket.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Egyre pusztítóbb viharok jönnek

A héten ismét fákat döntött, cserepeket röpített, házakat veszélyeztetett, több százmillió forint kárt okozott a pusztító szél, holott alig egy hete, hogy megdőlt az országos szélrekord hazánkban: az orkán erejű, 124 km/h széllökést a fővárosban, a János-hegyen (527 m) regisztrálták. Az extrém időjárási anomáliák, gyakoribb és pusztítóbb viharok hátterében a globális klímaváltozás állhat.

Ösztönző támogatások, mintaprogramok

Három igen nagy és fontos feladat: az ország fával borított területének a növelése, az öntözés­fejlesztés, valamint az osztatlan közös tulajdonforma felszámolása egyaránt az Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkársághoz tartozik az Agrárminisztériumon belül, és mind a három területen komoly előrelépés várható a közeljövőben.

EGERERDŐ Zrt.: szakmai partner az erdőtelepítésben és fásításban

Magyarország Kormánya, az Agrárminisztérium koordinálásával jelentős terveket fogalmazott meg hazánk fával borított területeinek növelése érdekében, azzal a céllal, hogy hatékony választ tudjunk adni a klímaváltozás által jelentett kihívásokra.

Kutató: a jövőben is számítani kell a Balaton algásodására

A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra – számolt be Istvánovics Vera a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről.