Back to top

Az erdei fülesbagoly lesz jövőre az év madara

Az erdei fülesbagoly lesz jövőre az év madara, miután a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület lakossági szavazásán ez a madár kapta a legtöbb szavazatot. Az MME 1979-ben indított "Év madara" programjának célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.

Ennek megfelelően az idén június 24. és július 25. között tartott internetes lakossági szavazáson az erdei fülesbagoly mellett az uráli bagolyra és a füleskuvikra lehetett szavazni. A madártani egyesület kiemeli, hogy minden évben több szakterület képviselőit tömörítő munkacsoporti egyeztetéseket követően választják ki az "Év madara" címre jelölt állatokat.

A baglyokkal kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy a nem fenntartható módon folytatott erdőgazdálkodás és mezőgazdaság veszélyezteti őket.

Idén a szavazatok csaknem felét, 48 százalékát kapta az erdei fülesbagoly, 35 százalékát a füleskuvik, és 17 százalékát az uráli bagoly.

Az erdei fülesbagoly Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg Előszeretettel foglalja el költőhelyül a varjak, szarkák fészkeit. Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja. Egy átlagos fészekalj 5-6 tojásból áll.

Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek.

A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdei fülesbagoly állomány is. Hazai fészkelő-állományát 6500 – 12000 párra becsülték az 1990-es évek végén, kétezres évek elején. Az állományváltozás trendje azóta nem ismert, mert nem áll rendelkezésre elegendő adat. Európai állománya 609000-1, 5 millió egyed közé tehető.

A fajt veszélyeztető tényezők az erdőgazdálkodás, a közúti ütközések, valamint, hogy a fiókákra is számos ragadozó - róka, nyest, héja és egerészölyv – jelent veszélyt.

2019-ben egyébként a gólytöcs az év madara. 
 

Forrás: 
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre hosszabbak lesznek a hőhullámok

Egyre hosszabbra nyúlnak a nyári hőhullámok és velük együtt az extrém szárazság által sújtott időszakok is egyre hosszabbak lesznek, ami az emberi egészség mellett a mezőgazdaságra is negatívan hat majd – állapították meg kutatók a Berlini Humboldt Egyetem és az ugyancsak a német fővárosban található Éghajlatelemző Központ közös tanulmányában.

Brexit: jegyrendszer azért nem fenyeget...

Az Egyesült Királyság megállapodás nélküli távozása az Európai Unióból súlyos, egyes szakértők szerint „válságidőkre emlékeztető” fennakadásokat okozhat a szigetország élelmiszer-ellátásában.

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

Magyartarkákkal tartják fenn a Böddi-szék szikes vízi élőhelyeit

Magyartarka üsző gulya érkezett a Böddi-székre, ahol a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság legelőterületeit vehették birtokba. Az állatok legelésükkel hozzájárulnak a szikes élőhelyek természetességének javulásához, a szikes tavakra jellemző változatos élővilág megőrzéséhez.

Jogszerű faanyag-kereskedelemmel a magyar erdők védelméért

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a magyar erdő- és favagyon, valamint a jogkövető faanyagkereskedők védelme érdekében a hazai faanyagkereskedelmi lánc egészét felügyeli. A hatóság az eddigi ellenőrzések tapasztalatai alapján összegezte a fatermékek jogszerű kereskedelmének alapvető követelményeit. Az összefoglaló tájékoztató ezentúl minden érdeklődő számára elérhető a Nébih honlapján.

Jó üzlet a palackozott svájci levegő a szmogos Ázsiában

Noha nagy a kereslet Thaiföldön a palackban kapható svájci levegőre, a környezetvédőknél ez az üzlet nagy tiltakozást váltott ki. A levegő árusítása – merthogy valóban erről van szó – valószínűleg igencsak jövedelmező, de ökológiai-etikai megközelítésben leveri a lécet.

Hulló kövei miatt veszélyes lett a Rám-szakadék

Bár szabad szemmel nem lehet látni, folyamatosan mozognak – más szóval borjadzanak – bolygónk hegyei, és a jelenséget nemcsak a föld mélyéről feltörő erők, de a jég is okozza

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.