Back to top

Az erdei fülesbagoly lesz jövőre az év madara

Az erdei fülesbagoly lesz jövőre az év madara, miután a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület lakossági szavazásán ez a madár kapta a legtöbb szavazatot. Az MME 1979-ben indított "Év madara" programjának célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.

Ennek megfelelően az idén június 24. és július 25. között tartott internetes lakossági szavazáson az erdei fülesbagoly mellett az uráli bagolyra és a füleskuvikra lehetett szavazni. A madártani egyesület kiemeli, hogy minden évben több szakterület képviselőit tömörítő munkacsoporti egyeztetéseket követően választják ki az "Év madara" címre jelölt állatokat.

A baglyokkal kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy a nem fenntartható módon folytatott erdőgazdálkodás és mezőgazdaság veszélyezteti őket.

Idén a szavazatok csaknem felét, 48 százalékát kapta az erdei fülesbagoly, 35 százalékát a füleskuvik, és 17 százalékát az uráli bagoly.

Az erdei fülesbagoly Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg Előszeretettel foglalja el költőhelyül a varjak, szarkák fészkeit. Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja. Egy átlagos fészekalj 5-6 tojásból áll.

Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek.

A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdei fülesbagoly állomány is. Hazai fészkelő-állományát 6500 – 12000 párra becsülték az 1990-es évek végén, kétezres évek elején. Az állományváltozás trendje azóta nem ismert, mert nem áll rendelkezésre elegendő adat. Európai állománya 609000-1, 5 millió egyed közé tehető.

A fajt veszélyeztető tényezők az erdőgazdálkodás, a közúti ütközések, valamint, hogy a fiókákra is számos ragadozó - róka, nyest, héja és egerészölyv – jelent veszélyt.

2019-ben egyébként a gólytöcs az év madara. 
 

Forrás: 
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Medveepe-kereskedelem dobhat mentőövet a koronavírus ellen?

A kínai Nemzet Egészségügyi Bizottság által publikált listában számos nyugati és hagyományos kínai orvoslási gyógymódot is közzétettek, melyek enyhíthetik, esetleg meggyógyíthatják a koronavírussal fertőzött betegeket. A Tan Re Qing (TRQ) névre hallgató, injekciós formában alkalmazható kínai gyógykezelési eljárás többféle állati szervet is tartalmaz.

A karantén hatása: az állatok kezdik "meghódítani" a világ városait 

A világ számos országában arra kérik az embereket, ne hagyják el otthonukat, ezzel is próbálják megakadályozni a koronavírus terjedését. Sokkal kevesebb ember van az utcákon, és közben egyre több állat merészkedik elő.

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

Április 6-án nyílik az egységes kérelem beadófelülete

2020. április 6-án megnyílik az egységes kérelem (EK) kitöltési felülete és lehetővé válik a gazdálkodók kérelmeinek benyújtása. Az erről szóló rendeletek a Magyar Közlöny 63. számában jelentek meg. Az EK idei benyújtása során a korábbi években megszokott és megismert eljárásokat kell követni, jellemzően technikai korrekciók és pontosítások történtek a szabályozásban ebben az évben.

Az önkéntes faültetés elmaradt, a munkát elvégezte a NYÍRERDŐ Zrt.

A járványügyi helyzetre való tekintettel a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészet nem tartotta meg a márciusban meghirdetett önkéntes faültetési programjait.

Mezőgazdaság és biogazdaság: Az EBB 700 millió eurós finanszírozást hagy jóvá

Az Európai Beruházási Bank, az EU bankja bejelentette, hogy elindít egy új „finanszírozási kezdeményezést”, amelynek célja közel 1,6 milliárd euró értékű beruházás elindítása a mezőgazdasági és biogazdasági ágazatban. A támogatás célja, hogy segítséget nyújtsanak az élelmiszer-, a bioalapú anyagok és a bioenergia előállítási és feldolgozási értékláncában működő magánválallatoknak.

Jelentős értékesítési problémák a nyúlágazatban

A magyarországi nyúltenyésztés legnagyobb felvevőpiaca Németország, Svájc és Olaszország, ahol a járványhelyzet hatására visszaesett a kereslet. A takarmányárak növekedtek, a felvásárlási árak csökkentek, a megmaradó húst hűtve be kell tárolni, ami komoly költségtöbbletet jelent. A magyar nyúl 96 százaléka exportra kerül, de jelen helyzetben a hazai fogyasztás emelkedése is segítheti az ágazatot.

Vészforgatókönyvet sürgetnek 2021-re

A közegészségügyi válságra, és a hosszú távú uniós költségvetés ebből fakadó késésére való tekintettel az Európai Parlament képviselői ismét kérik a 2021-re vonatkozó vészforgatókönyv sürgős beterjesztését.