Back to top

Az erdei fülesbagoly lesz jövőre az év madara

Az erdei fülesbagoly lesz jövőre az év madara, miután a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület lakossági szavazásán ez a madár kapta a legtöbb szavazatot. Az MME 1979-ben indított "Év madara" programjának célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.

Ennek megfelelően az idén június 24. és július 25. között tartott internetes lakossági szavazáson az erdei fülesbagoly mellett az uráli bagolyra és a füleskuvikra lehetett szavazni. A madártani egyesület kiemeli, hogy minden évben több szakterület képviselőit tömörítő munkacsoporti egyeztetéseket követően választják ki az "Év madara" címre jelölt állatokat.

A baglyokkal kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy a nem fenntartható módon folytatott erdőgazdálkodás és mezőgazdaság veszélyezteti őket.

Idén a szavazatok csaknem felét, 48 százalékát kapta az erdei fülesbagoly, 35 százalékát a füleskuvik, és 17 százalékát az uráli bagoly.

Az erdei fülesbagoly Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg Előszeretettel foglalja el költőhelyül a varjak, szarkák fészkeit. Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja. Egy átlagos fészekalj 5-6 tojásból áll.

Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek.

A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdei fülesbagoly állomány is. Hazai fészkelő-állományát 6500 – 12000 párra becsülték az 1990-es évek végén, kétezres évek elején. Az állományváltozás trendje azóta nem ismert, mert nem áll rendelkezésre elegendő adat. Európai állománya 609000-1, 5 millió egyed közé tehető.

A fajt veszélyeztető tényezők az erdőgazdálkodás, a közúti ütközések, valamint, hogy a fiókákra is számos ragadozó - róka, nyest, héja és egerészölyv – jelent veszélyt.

2019-ben egyébként a gólytöcs az év madara. 
 

Forrás: 
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

A majortól a kolostorig: salföldi időutazás

Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, a falusi életébe is bepillanthatunk. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.

Szakértő: pozitív hozadéka is van a Mercosur megállapodásnak

A Mercosur-tárgyalások során sok magyar aggály tisztázódott, majd része lett a megállapodásnak, amelynek előnyeit is érdemes kihasználnia a magyar termelőknek - mondta a Magyar Mezőgazdaságnak Vajda László agrárpolitikai szakértő.

Megtisztítják a szovjet gyakorló- és lőtér területét

Csaknem 600 millió forintból valósul meg az Esztergom Strázsa-hegyi felhagyott szovjet gyakorló- és lőtér területének környezeti kármentesítése – jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár kedden, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyén Esztergomban.

Nagy horderejű változás a láthatáron, célkeresztben az áfacsalók

A következő években uniós szinten több fontos változás is érintheti a cégek áfafizetési gyakorlatát – közölte a PwC adótanácsadó adó- és jogi tanácsadás igazgatója. Farkas Gábor szerint a gazdálkodó szervezeteknek meg kell kezdeni a felkészülést, mert adminisztrációs terheik nőni fognak.

Életveszélyes a lébényi erdő

Gombás fertőzés miatt néhány éven belül teljesen eltűnhet a kőrisfa Magyarországról. A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a gyakran több mázsás fák, komoly károkat okozva a környezetükben. Lébény határában a hóvirág-tanösvényt veszélyezteti a kőrispusztulás, szeles időben életveszélyes is lehet a séta a beteg fák miatt, hívja föl rá a figyelmet a település önkormányzata.

Aki eldobható terméket gyárt, az vegyen részt a takarításban is

Az eldobható, egyszer használatos termékek gyártóit is be kell vonni a köztisztaság fenntartásának finanszírozásába Németországban - hangsúlyozta a szövetségi kormány környezetvédelmi minisztere egy hétfői nyilatkozatában.