Back to top

Inváziós fajok: minden élőlénycsoportból van már a hazai vizekben

A hazai felszíni vizekben minden élőlénycsoportból találhatóak jövevényfajok és a közeljövőben is több ilyen faj megjelenése várható - erről Lukács Balázs András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet (DKI) Tisza-kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa beszélt az M1 aktuális csatorna műsorában hétfőn.

A biológiai invázió során egy területen új fajok jelennek meg más országból vagy földrészről, amelyek később dominánssá válhatnak és felboríthatják a környezet egyensúlyát - hangzott el a műsorban.

Az inváziós fajok túlnyomó többsége az emberi tevékenység hatására jelenik meg hazánkban - mondta el Lukács Balázs András a folyamatot magyarázva. A kutató a legfőbb terjesztők között említette a globális kereskedelmet és a turizmust. A fajok kisebb százaléka pedig természetes vektorokon, főként a madarak bélcsatornájában túlélve érkezik hazánkba - tette hozzá.

A kutató hangsúlyozta: a biológiai invázió szorosan összefügg a klímaváltozással is.

A globális felmelegedéssel szubtrópusi, trópusi fajok jelennek meg az országban.

Mint mondta, az idegen fajok megtelepedését az is segíti, hogy élőhelyeinket "túlhasználjuk", felszíni vizeink túlnyomó többsége meg van "bolygatva".

Kérdésre reagálva beszélt arról, hogy egy inváziós faj megjelenése következtében csökkenhet például a terméshozam. Ugyanakkor, mint mondta,

pozitív hatása is lehet a jövevényfajok megjelenésének.

A kutató példaként említette, hogy a Balatonban élő inváziós kagylófajok jelentős szerepet töltenek be a víz szűrésében.

"Tudományos berkekben az a nézet, hogy a biológiai inváziót megállítani nem lehet, jelentősen lassítani viszont igen" - hangsúlyozta a biológus, hozzátéve, hogy a tudományos közösség feladata ebben, hogy időben kiszűrje azokat a fajokat, amelyek leginkább károsak lehetnek.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Forgalomba hozatali engedélyt kapott egy rovaralapú trágya

Egy francia rovartenyésztő cég az első olyan vállalkozás, amelynek természetes, rovaralapú műtrágyája tanúsítványt és forgalomba hozatali engedélyt kapott.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Óriási érdeklődés kísérte az Online Erdei Iskola sorozatot

Közel 120 ezren tekintették meg az Országos Erdészeti Egyesület által indított Online Erdei Iskola sorozat videóit az interneten. A május elején, a Madarak és fák napján kezdődött sorozat az állami és magán erdőgazdaságok rendhagyó erdei iskolai foglalkozásait mutatta be a járványhelyzet miatt otthon lévő iskolás gyerekeknek.

Csak a kiváló minőségű méz versenyképes

A Gyöngyös-patak mentén, Kőszegtől néhány kilométerre sok szempontból ideális a környezet a méhészkedéshez, amit az is bizonyít, hogy Balogh Ferenc jelenleg 180 méhcsaláddal már 15 éve sikeresen folytatja a mesterséget itt.

A gazdák folyamatosan a társadalom célkeresztjében vannak

A német és a francia farmerek harmada veszített a motivációjából a folytonos szekálás miatt, vagyis amiatt, hogy a növényvédőszer-használattól kezdve az állatjóléten át egy csomó témában ők váltak a társadalom céltáblájává. A magyar és az olasz gazdák viszont mindebből alig érzékelnek valamit – derült ki a Copa Cogeca friss felméréséből.

Esznek ők eleget!

Főleg nyáron, a nyaralások során a legjellemzőbb a vízimadarak etetése. Bármennyire is kedves, édes jószágnak tűnnek, higgyék el, esznek ők eleget! Legyen szó hattyúról, récéről, szárcsáról, lúdról vagy sirályról, a nevükben kérném meg önöket, hogy sehol és semmivel ne etessék őket!

Új sertésinfluenza-törzset azonosítottak Kínában

A kutatók szerint egy új sertésinfluenza-vírus törzset fedeztek fel Kínában, amely újabb járványhoz vezethet.

Emlékerdőt avattak

Az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából az Egererdő Zrt.-nél Felsőtárkány közelében egyhektáros emlékerdővel gyarapítják a fásított területeket. Az emlékerdő újabb állomása lehet a környékbeli kirándulásoknak.

Hazai méhlegelők (13. rész): fehér eper

Évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért

Csütörtöktől vetítik a mozik a Vad erdő, vad bércek című díjnyertes természetfilmet

Az észak-magyarországi erdőségek változatos növény- és állatvilágát mutatja be Mosonyi Szabolcs operatőr és Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában című díjnyertes természetfilmje, amelynek kibővített változata július 2-tól látható a mozikban.