Back to top

Inváziós fajok: minden élőlénycsoportból van már a hazai vizekben

A hazai felszíni vizekben minden élőlénycsoportból találhatóak jövevényfajok és a közeljövőben is több ilyen faj megjelenése várható - erről Lukács Balázs András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet (DKI) Tisza-kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa beszélt az M1 aktuális csatorna műsorában hétfőn.

A biológiai invázió során egy területen új fajok jelennek meg más országból vagy földrészről, amelyek később dominánssá válhatnak és felboríthatják a környezet egyensúlyát - hangzott el a műsorban.

Az inváziós fajok túlnyomó többsége az emberi tevékenység hatására jelenik meg hazánkban - mondta el Lukács Balázs András a folyamatot magyarázva. A kutató a legfőbb terjesztők között említette a globális kereskedelmet és a turizmust. A fajok kisebb százaléka pedig természetes vektorokon, főként a madarak bélcsatornájában túlélve érkezik hazánkba - tette hozzá.

A kutató hangsúlyozta: a biológiai invázió szorosan összefügg a klímaváltozással is.

A globális felmelegedéssel szubtrópusi, trópusi fajok jelennek meg az országban.

Mint mondta, az idegen fajok megtelepedését az is segíti, hogy élőhelyeinket "túlhasználjuk", felszíni vizeink túlnyomó többsége meg van "bolygatva".

Kérdésre reagálva beszélt arról, hogy egy inváziós faj megjelenése következtében csökkenhet például a terméshozam. Ugyanakkor, mint mondta,

pozitív hatása is lehet a jövevényfajok megjelenésének.

A kutató példaként említette, hogy a Balatonban élő inváziós kagylófajok jelentős szerepet töltenek be a víz szűrésében.

"Tudományos berkekben az a nézet, hogy a biológiai inváziót megállítani nem lehet, jelentősen lassítani viszont igen" - hangsúlyozta a biológus, hozzátéve, hogy a tudományos közösség feladata ebben, hogy időben kiszűrje azokat a fajokat, amelyek leginkább károsak lehetnek.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elsőként térképezték föl a batátavírusokat hazánkban

A korábban alig ismert meleg igényes édesburgonya fokozatosan beépül a hazai szántóföldi kultúrák közé. Emellett rohamosan terjed a dísz batátaváltozatok felhasználása is. A növényt leginkább a vírusok betegítik, és a gyakori látens fertőzések miatt feltételezhető, hogy a szaporítóanyagok fertőzöttsége sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Ezért is nagy jelentőségűek a hazai virológiai vizsgálatok.

Tiltakozás a dán elképzelések ellen

Szlovákia egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalata, a Dan-Slovakia Agrar mintegy 7600 hektár területen gazdálkodik. A vállalat jelenleg évi 8500 kocát és süldőt, valamint 150 ezer vágósertést értékesít, nagyjából kétszáz fő alkalmazásával. A dán cég üzemeltetésével és terjeszkedési szándékaival szemben az ország több községében, helységében is komoly ellenállást tanúsítanak a lakosok.

"Vészkiáltást" adnak le a növények, ha megtámadják őket

Ugyan a növényeknek az állatokkal ellentétben nincsenek izmaik és reflexeik, ez nem jelenti azt, hogy passzívan „üldögélnek”, amikor valami elkezdi dézsmálni őket. A Cornell Egyetem új kutatása szerint nagyon is védekeznek, amikor támadás fenyegeti őket.

Férfi meddőség: segíthet a paradicsom?

Az eddigiek mellett egy újabb érv is szól a paradicsom fogyasztása mellett. A nagy-britanniai Sheffield Egyetemen végzett kutatások szerint a benne található likopin színanyag számottevően javítja a sperma minőségét, így növeli a meddő párok esélyeit a gyermekfogantatásra.

Felkészülés a klímaváltozásra a szőlőtermesztésben

A 2016 decemberében a HNT által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzésként fogalmazta meg a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztését és megőrzését. Bár a génmegőrzés és a genetikai alapok fejlesztése alapvetően állami feladat lenne, a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a borszőlő-kutatások személyi és tárgyi feltételei folyamatosan szűkülnek.

Szintetikus hormon állítja le a vízvesztést a haszonnövényekben

A növények által termelt abszcizinsav hormon felelős a transzspiráció általi vízvesztést korálozó pórusok (gázcserenyílások) lezárásának szabályozásáért, ezzel segítve a víz visszatartását.

A méhek réme tovább nyomul Európában

Októberben ázsiai lódarazsat (Vespa velutina) észlelt egy dél-hesseni méhész. Az invazív faj a védett darazsakra és a méhekre is egyaránt veszélyt jelent.

Szabó István: Repülni jó!

Szabó István erdész családba született, és már kisgyermekként tudta, hogy ő is ezt a pályát szeretné választani. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészeténél állt munkába Kiskunhalason, ahol kerületvezető erdészként dolgozott egészen a nyugdíjazásáig.

Ufóméretű drón Hannoverben

Sci-fibe illő méretű drónnal készül a John Deere a hannoveri Agritechnica kiállításra. A 9,2 méter átmérőjű repülő szerkezetet a dróntaxik fejlesztésében úttörő Volocopter céggel közösen tervezték, és egyedülálló újítás a mezőgazdaságban, ahol eddig még csak lényegesen kisebb drónokkal jelentek meg a gyártók. Számos feladatra lesz alkalmas, egyelőre a permetezéshez való kiegészítőkkel szerelték fel.

A kókuszvíz az új csapvíz?

Az utóbbi években a kókuszvíz népszerűsége jelentősen megnövekedett, nem meglepő, hiszen úgy emlegetik, hogy a „természetes, egészséges" ital. De vajon valóban egészséges, vagy inkább maradjunk csak a jól bevált csapvíznél? Öt szakértő adott választ a kérdésre.