Back to top

Inváziós fajok: minden élőlénycsoportból van már a hazai vizekben

A hazai felszíni vizekben minden élőlénycsoportból találhatóak jövevényfajok és a közeljövőben is több ilyen faj megjelenése várható - erről Lukács Balázs András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet (DKI) Tisza-kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa beszélt az M1 aktuális csatorna műsorában hétfőn.

A biológiai invázió során egy területen új fajok jelennek meg más országból vagy földrészről, amelyek később dominánssá válhatnak és felboríthatják a környezet egyensúlyát - hangzott el a műsorban.

Az inváziós fajok túlnyomó többsége az emberi tevékenység hatására jelenik meg hazánkban - mondta el Lukács Balázs András a folyamatot magyarázva. A kutató a legfőbb terjesztők között említette a globális kereskedelmet és a turizmust. A fajok kisebb százaléka pedig természetes vektorokon, főként a madarak bélcsatornájában túlélve érkezik hazánkba - tette hozzá.

A kutató hangsúlyozta: a biológiai invázió szorosan összefügg a klímaváltozással is.

A globális felmelegedéssel szubtrópusi, trópusi fajok jelennek meg az országban.

Mint mondta, az idegen fajok megtelepedését az is segíti, hogy élőhelyeinket "túlhasználjuk", felszíni vizeink túlnyomó többsége meg van "bolygatva".

Kérdésre reagálva beszélt arról, hogy egy inváziós faj megjelenése következtében csökkenhet például a terméshozam. Ugyanakkor, mint mondta,

pozitív hatása is lehet a jövevényfajok megjelenésének.

A kutató példaként említette, hogy a Balatonban élő inváziós kagylófajok jelentős szerepet töltenek be a víz szűrésében.

"Tudományos berkekben az a nézet, hogy a biológiai inváziót megállítani nem lehet, jelentősen lassítani viszont igen" - hangsúlyozta a biológus, hozzátéve, hogy a tudományos közösség feladata ebben, hogy időben kiszűrje azokat a fajokat, amelyek leginkább károsak lehetnek.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Ritka videón egy újszülött gímszarvas borjú első lépései

Ritkán látható, különleges videó örökítette meg egy nemrég született gímszarvas borjú első lépéseit és lábra állását a Budakeszi Vadasparkban. A felvételen az anya és a kis borjú első közös, meghitt pillanatai is láthatók.

Számos programot és élményt kínálnak az ökoturisztikai bemutatóhelyek a pünkösdi hétvégén

A járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésével ismét megnyithat az ökoturisztikai bemutatóhelyek zöme, így a pünkösdi hosszú hétvégén már kifejezetten változatos programkínálatból választhatnak azok, akik tíz nemzeti parkunk valamelyikét vennék célba az ünnep idején.

A boldogító talajbaktérium

Többen vélekednek úgy a nemzetközi tudományos életben, hogy a napjainkban mind gyakoribb asztma és a különböző allergiák egy okra vezethetők vissza, a túlzott tisztaságra. Ez az elmélet váratlan helyről kapott támogatást: a Mycobacterium vaccae talajbaktériummal végzett kezelés enyhítheti a depressziót, számol be a discovermagazine.com.

Rétisas fiókák keltek ki a pilismaróti hegyekben

Idén is folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös madárvédelmi akcióprogramja. Ennek részeként május elején rétisas fiókákat gyűrűztek és madárodúkat telepítettek az erdőgazdaság és a természetvédelem szakemberei a Visegrádi-hegységben.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.

Fatojásokkal az ugartyúkok védelméért

Vannak olyan madárcsaládok, mint például az ugartyúkoké, melyek, bár a Földön hatalmas elterjedéssel bírnak, elsősorban rejtett, emberkerülő életmódjuk miatt mégis ismereteink hiányosak róluk. Egyszerű színezetük, nem különös viselkedésük miatt a hivatásos és amatőr madarászok érdeklődésének középpontjába sem igen kerülnek. Az utóbbi években azonban egyre többet megtudunk e madarak életéről.

Sorsdöntő növénysávok

A beporzóbarát virágzó növénysávok létrehozása segít megfékezni a beporzó rovarok számának csökkenését, viszont az ott összegyűlő rovarok nagyobb fertőzési kockázatnak vannak kitéve.

Megkezdődnek a helyszíni ellenőrzéseknél a területmérések

A Magyar Államkincstár a közeljövőben kezdi el felmérni a támogatási kérelemmel érintett egyes földterületeket, de a járvány miatt ezt a gazdálkodók jelenléte nélkül teszik.

Egyre kifizetődőbb lehet az öntözés

Az időjárás tavaly is nagymértékben befolyásolta a növénytermelés hozamait, egyre fontosabbá válik az öntözéses gazdálkodás. Tavaly több mint 142 ezer hektár volt vízjogilag öntözhető – áll a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet összefoglalójában.