Back to top

Atkairtás anyazárkázás után - beszélgetés egy sikeres kísérletről 2.

Tavasszal számoltunk be egy meglehetősen hatékony és viszonylag gyorsan elvégezhető vegyszermentes atkairtási eljárásról, az őszi anyazárkázásról, mely több ok miatt is a jövő egyik méhészeti technológiájává válhat. Az azóta eltelt tapasztalatokról, újításokról kérdeztem a technológia hazai kidolgozóját, Neumann Györgyöt.

Nőstény varroa atka a báb szemei között
Nőstény varroa atka a báb szemei között
Fotó: Gilles San Martin/Wikimedia Commons
Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor.

Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, minek következtében az anya nem tud petét rakni, így a fiasításban nem tud a varroa atka populáció tovább fejlődni.

A  fiasítás megszűnése után lehetőség nyílik a hatékony zárókezelésre. A módszerről szóló első beszámolónkat lásd Atkairtás anyazárkázás után - beszélgetés egy sikeres kísérletről! címmel.)

Mivel egy viszonylag új technológiáról van szó, kevés a hazai tapasztalat vele kapcsolatban,ezért újból megkerestem Neumann György hódmezővásárhelyi méhészt, hogy ossza meg velünk a tavasz óta eltelt megfigyeléseit.

♦ Lassan véget ér a napraforgóhordás, remélhetőleg kevés méhpusztulással. Tavasz óta milyen tapasztalataid vannak atkaügyben, családfejlődésben?

- Lassan véget ér a napraforgóhordás és az olasz méhészkollégák ilyenkor állnak neki a zárkázásnak. Mi viszont az ő technológiájukat nem követhetjük, hiszen a mi családjaink számára elengedhetetlenül fontos, hogy az anyák még az elkövetkező hetekben is minél többet petézzenek. Ezért is volt szükség egy teljesen a mi környezeti viszonyainkhoz igazodó technológia kidolgozására.

A tavasz óta eltelt időszakra nézve a legfontosabb, hogy a tavalyi zárkázás óta nem kezeltem semmivel atka ellen, csupán két kontrollkezelést végeztem.

Ebből az egyiket a tavaszi felfejlődés elején, márciusban – ezt külön kérésre, mert személy szerint nem tartottam indokoltnak. A feltételezésem be is igazolódott, ugyanis három családnál 10 nap alatt egy atka sem hullott kétszeri szublimálásra.

Az anyák szépen petéztek minden családnál, a családok jól fejlődtek, semmi sem utal arra, hogy a zárkázásnak akár hosszabb távon káros hatása lenne az anyákra.

♦ Úgy képzelem, hogy mivel ennek a technológiának köszönhetően nagyon kevés atkával indulnak tavasszal a családok, az atka nem is tud olyan gyorsan felszaporodni nyárra. Van-e valamilyen adatod ezzel kapcsolatban?

- Igen, természetesen van adatom, mégpedig a második kontrollkezelés. Az első megmutatta, hogy a családok gyakorlatilag atka nélkül teleltek.

A második kontrollt hosszabb előkészületek előzték meg, ugyanis akácon készített szaporításokkal végeztem. 5 db 15 NB kereten lévő családot anyátlanítottam május 9-10-én. Az anyátlanítástól számított ötödik napon leromboltam a fedett bölcsőket, majd a 12. napon 3- 6 keretes rajokra osztottam szét, így összesen 16 rajt kaptam. Ezeket a rajokat négy különböző telephelyen helyeztem el úgy, hogy egymás röpkörzetén kívül legyenek, de ügyeltem arra, hogy más méhészet viszont legyen a közelükbe – így adva esélyt a visszafertőződésre.

Atkakontroll
Atkakontroll
Fotó: Neumann György

Az anyátlanítástól számított 23. napon szublimáltam a rajokat, összesen 75 kereten. Ebben az időpontban már nem volt fiasítás a családokban (eltekintve néhány darab herétől, de ezek a kelésük utáni napokban még találkoztak az oxálsavval), így minden atka a méheken ült.

A szublimálás utáni negyedik napon elvégzett számolás eredménye szerint átlag 2,6 db atka hullott.

Egy rajnál nem volt értékelhető az eredmény, egy család pedig kiugró eredményt mutatott: itt 14 db atka hullott. Összességében az eredetileg szétosztott öt családnál, amely 75 kereten volt, összesen 39 db atka hullott le.

(A teljes írás a Méhészet 9., szeptemberi számában jelenik meg, a cikk gondozásáért köszönetet mondunk Szücs Andreának)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhek is szeretik a kávét - de van amelyik válogat

Vannak növények, melyek koffeint is felkínálnak nektárjukban, hogy még inkább magukhoz vonzzák a méheket. A házi méhek jól reagálnak erre a csábításra, viszont az eddig vizsgált fullánktalan méhek nem pazarolják energiájukat az alacsony minőségű nektárra.

Legyen minden nap mézes nap!

Eredetileg kimondottan a hazai mézfogyasztást ösztönző kampány elindításáról szólt volna az október 17-én Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeumban rendezett sajtótájékoztató, de mint kiderült, sokkal több témát érintett a rendezvény.

Őshonos méhfajták genetikai bölcsességei és mentésük

Nem tudunk mást, mint földig meghajolni és csodálni a méhek örökítőanyagának bölcsességeit. Csodálni, ahogy ez a génekbe írt tudás fenntartja és tökéletesíti magát egy csodálatos apró lényben, a méhecskében. Az őshonos méhünkről, fajfenntartásról, örökítésről, nemesítésről írunk, de nem a megszokott stílusban. Kicsit filozofikusan, azaz bölcselettel, kicsit lebegve, de még a földön maradva.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” - A méhek színlátása

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” Talán ismert Albert Einstein eme állítólagos mondása, azonban e kinyilatkoztatás igazságtartalmával nehéz lenne vitába szállni, mivel tény, hogy a mezőgazdasági kultúrák legalább 90%-a valamilyen szinten függ a beporzó rovarok tevékenységétől –, legyen szó magányosan élő poszméhekről, vagy ipari mérvű megporzásról.

Hazai méhlegelők - Tavaszi-nyár eleji fás hordásnövényünk

A fehér akác (Robinia pseudoacacia) minden kétséget kizáróan a legfontosabb méhlegelőnk, nemcsak a fásszárúak közül, hanem minden tekintetben. Egy csodafa, hiszen őshazáján kívül (Észak-Amerikából származik) mintegy 400 év alatt meghódítva Európát, mára már jobban érzi magát nálunk (nagyobb növedéket produkálva), mint eredeti elterjedési területén, termőhelyén.

Fekete lepellel takarták le standjaikat a zöldség- és gyümölcsárusok

A baden-würtenbergi Freiburgban (október elején), a gyümölcs- és zöldségárusok 5 percig fekete lepellel takarták le áruikat. Tüntetésükkel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a jelenleg bajor mintára zajló „Fajok sokfélesége- Mentsétek meg a méheket” elnevezésű népi kezdeményezés kizárólag a (helyi) termelőkre hárítja a felelősséget és rendkívül hátrányos helyzetbe hozza őket.

18 ezer magyar méhész helyzete válságos

Uniós megoldást sürgetnek a méhészek, akik a közös piacon jóval a termelői ár alatt, megalázó összegekért tudják csak értékesíteni a mézet. A hazai mézexportőrök már leálltak a vásárlással. Ha ennek hatására a méhészek is beszüntetik a tevékenységüket, komoly, kontinens szintű ökológiai válság alakulhat ki.

Mennyire veszélyes a szúnyogirtás a méhekre?

Hogyan zajlik Magyarországon a szúnyogirtás? Milyen környezetkárosító hatását ismerjük a védekezésnek? Mi lesz a méhekkel? – kérdezték olvasóink szerkesztőségünktől, mi pedig továbbítottuk a kérdéseket az országos szúnyogirtást koordináló Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak. A választ az alábbiakban változatlan formában adjuk közre.

Válságjelek mutatkoznak a mézpiacon

Nincs kereslet a magyar mézre, a visszaeső európai kereslet és a magyarországinál olcsóbban termelő ukrán, román és bolgár konkurensek miatt áll a kivitel, és a tavalyinál gyengébb termés ellenére estek az árak, a méhészegyesület elnöke szerint az ágazatban a válság jelei mutatkoznak - írta a Világgazdaság kedden.