Back to top

Atkairtás anyazárkázás után - beszélgetés egy sikeres kísérletről 2.

Tavasszal számoltunk be egy meglehetősen hatékony és viszonylag gyorsan elvégezhető vegyszermentes atkairtási eljárásról, az őszi anyazárkázásról, mely több ok miatt is a jövő egyik méhészeti technológiájává válhat. Az azóta eltelt tapasztalatokról, újításokról kérdeztem a technológia hazai kidolgozóját, Neumann Györgyöt.

Nőstény varroa atka a báb szemei között
Nőstény varroa atka a báb szemei között
Fotó: Gilles San Martin/Wikimedia Commons
Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor.

Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, minek következtében az anya nem tud petét rakni, így a fiasításban nem tud a varroa atka populáció tovább fejlődni.

A  fiasítás megszűnése után lehetőség nyílik a hatékony zárókezelésre. A módszerről szóló első beszámolónkat lásd Atkairtás anyazárkázás után - beszélgetés egy sikeres kísérletről! címmel.)

Mivel egy viszonylag új technológiáról van szó, kevés a hazai tapasztalat vele kapcsolatban,ezért újból megkerestem Neumann György hódmezővásárhelyi méhészt, hogy ossza meg velünk a tavasz óta eltelt megfigyeléseit.

♦ Lassan véget ér a napraforgóhordás, remélhetőleg kevés méhpusztulással. Tavasz óta milyen tapasztalataid vannak atkaügyben, családfejlődésben?

- Lassan véget ér a napraforgóhordás és az olasz méhészkollégák ilyenkor állnak neki a zárkázásnak. Mi viszont az ő technológiájukat nem követhetjük, hiszen a mi családjaink számára elengedhetetlenül fontos, hogy az anyák még az elkövetkező hetekben is minél többet petézzenek. Ezért is volt szükség egy teljesen a mi környezeti viszonyainkhoz igazodó technológia kidolgozására.

A tavasz óta eltelt időszakra nézve a legfontosabb, hogy a tavalyi zárkázás óta nem kezeltem semmivel atka ellen, csupán két kontrollkezelést végeztem.

Ebből az egyiket a tavaszi felfejlődés elején, márciusban – ezt külön kérésre, mert személy szerint nem tartottam indokoltnak. A feltételezésem be is igazolódott, ugyanis három családnál 10 nap alatt egy atka sem hullott kétszeri szublimálásra.

Az anyák szépen petéztek minden családnál, a családok jól fejlődtek, semmi sem utal arra, hogy a zárkázásnak akár hosszabb távon káros hatása lenne az anyákra.

♦ Úgy képzelem, hogy mivel ennek a technológiának köszönhetően nagyon kevés atkával indulnak tavasszal a családok, az atka nem is tud olyan gyorsan felszaporodni nyárra. Van-e valamilyen adatod ezzel kapcsolatban?

- Igen, természetesen van adatom, mégpedig a második kontrollkezelés. Az első megmutatta, hogy a családok gyakorlatilag atka nélkül teleltek.

A második kontrollt hosszabb előkészületek előzték meg, ugyanis akácon készített szaporításokkal végeztem. 5 db 15 NB kereten lévő családot anyátlanítottam május 9-10-én. Az anyátlanítástól számított ötödik napon leromboltam a fedett bölcsőket, majd a 12. napon 3- 6 keretes rajokra osztottam szét, így összesen 16 rajt kaptam. Ezeket a rajokat négy különböző telephelyen helyeztem el úgy, hogy egymás röpkörzetén kívül legyenek, de ügyeltem arra, hogy más méhészet viszont legyen a közelükbe – így adva esélyt a visszafertőződésre.

Atkakontroll
Atkakontroll
Fotó: Neumann György

Az anyátlanítástól számított 23. napon szublimáltam a rajokat, összesen 75 kereten. Ebben az időpontban már nem volt fiasítás a családokban (eltekintve néhány darab herétől, de ezek a kelésük utáni napokban még találkoztak az oxálsavval), így minden atka a méheken ült.

A szublimálás utáni negyedik napon elvégzett számolás eredménye szerint átlag 2,6 db atka hullott.

Egy rajnál nem volt értékelhető az eredmény, egy család pedig kiugró eredményt mutatott: itt 14 db atka hullott. Összességében az eredetileg szétosztott öt családnál, amely 75 kereten volt, összesen 39 db atka hullott le.

(A teljes írás a Méhészet 9., szeptemberi számában jelenik meg, a cikk gondozásáért köszönetet mondunk Szücs Andreának)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazai méhlegelők - a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Méhek rendőrkutyák helyett?

A drogok felkutatásában a méhek is bevethetők, legalábbis egy méhész-rendőrnő szerint. Sonja Kessler az ötlet kidolgozásáért az Európai Rendőr Kongresszus különdíját is megkapta.

A medvék fosztogatásából kovácsolt előnyt a méhész

Egy törökországi méhésznek egy csapatnyi szemtelen medve okozott gondot: betörtek a méhesbe, és nemcsak felfalták a mézet, de tönkretették a kaptárakat és a méhcsaládokat is. Több kísérletet is tett a fosztogatások megakadályozására, azonban nem járt sikerrel, így más módszerhez folyamodott.

Befejeződik a szúnyoggyérítés

Utolsó hetébe lépett a katasztrófavédelem által irányított központi szúnyoggyérítés. Ezen a héten még 63 településen lesznek kezelések, Csongrád megyében és a Tisza-tó partján fognak permetezni földi módszerrel.

Kaptárokat a középületekre!

Az Európai Bizottság azt szeretné, ha kaptárokat telepítenének a középületekre mindenfelé az EU-ban, hogy megpróbálják ellensúlyozni a beporzó méhek tömeges pusztulását.

A varroa gyérítésével a természetvédelemért is teszünk

Ahol nagy a varroa fertőzöttség, a deformált szárnyvírus a poszméheken is kimutatható.

Még mindig gyérítik a szúnyogokat

Az elmúlt napok nyárias időjárása miatt már csak kevés helyen - a Dráva mentén és néhány budapesti kerületben - van szükség részleges szúnyoggyérítésre - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Atkairtó készítmények hatékonysága

Egy olaszországi kísérletben azt vizsgálták, hogy három, az országban nemrég engedélyezett új atkairtó készítmény mennyiben bizonyult hatásosnak.

Tizenkét milliárddal bővül az agrárköltségvetés

Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az idei 206,2 milliárd forintról 218,1 milliárdra bővül a jövő évi agrárköltségvetés. Új feladataink vannak, amikre áldoznunk kell, leginkább az éghajlatváltozásból eredő, a termésbiztonságot javító intézkedésekre van szükség, fogalmazott. Az öntözésfejlesztés az egyik ilyen terület, amire a kormány döntése alapján többet költhetnek az illetékesek.

Méhészek figyelem: augusztus végéig lehet jelentkezni a támogatásért

Augusztus végéig jelentkezhetnek a méhészek az agrártárca 600 millió forint összértékű támogatására - mondta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke kedden.