Back to top

Atkairtás anyazárkázás után - beszélgetés egy sikeres kísérletről 2.

Tavasszal számoltunk be egy meglehetősen hatékony és viszonylag gyorsan elvégezhető vegyszermentes atkairtási eljárásról, az őszi anyazárkázásról, mely több ok miatt is a jövő egyik méhészeti technológiájává válhat. Az azóta eltelt tapasztalatokról, újításokról kérdeztem a technológia hazai kidolgozóját, Neumann Györgyöt.

Nőstény varroa atka a báb szemei között
Nőstény varroa atka a báb szemei között
Fotó: Gilles San Martin/Wikimedia Commons
Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor.

Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, minek következtében az anya nem tud petét rakni, így a fiasításban nem tud a varroa atka populáció tovább fejlődni.

A  fiasítás megszűnése után lehetőség nyílik a hatékony zárókezelésre. A módszerről szóló első beszámolónkat lásd Atkairtás anyazárkázás után - beszélgetés egy sikeres kísérletről! címmel.)

Mivel egy viszonylag új technológiáról van szó, kevés a hazai tapasztalat vele kapcsolatban,ezért újból megkerestem Neumann György hódmezővásárhelyi méhészt, hogy ossza meg velünk a tavasz óta eltelt megfigyeléseit.

♦ Lassan véget ér a napraforgóhordás, remélhetőleg kevés méhpusztulással. Tavasz óta milyen tapasztalataid vannak atkaügyben, családfejlődésben?

- Lassan véget ér a napraforgóhordás és az olasz méhészkollégák ilyenkor állnak neki a zárkázásnak. Mi viszont az ő technológiájukat nem követhetjük, hiszen a mi családjaink számára elengedhetetlenül fontos, hogy az anyák még az elkövetkező hetekben is minél többet petézzenek. Ezért is volt szükség egy teljesen a mi környezeti viszonyainkhoz igazodó technológia kidolgozására.

A tavasz óta eltelt időszakra nézve a legfontosabb, hogy a tavalyi zárkázás óta nem kezeltem semmivel atka ellen, csupán két kontrollkezelést végeztem.

Ebből az egyiket a tavaszi felfejlődés elején, márciusban – ezt külön kérésre, mert személy szerint nem tartottam indokoltnak. A feltételezésem be is igazolódott, ugyanis három családnál 10 nap alatt egy atka sem hullott kétszeri szublimálásra.

Az anyák szépen petéztek minden családnál, a családok jól fejlődtek, semmi sem utal arra, hogy a zárkázásnak akár hosszabb távon káros hatása lenne az anyákra.

♦ Úgy képzelem, hogy mivel ennek a technológiának köszönhetően nagyon kevés atkával indulnak tavasszal a családok, az atka nem is tud olyan gyorsan felszaporodni nyárra. Van-e valamilyen adatod ezzel kapcsolatban?

- Igen, természetesen van adatom, mégpedig a második kontrollkezelés. Az első megmutatta, hogy a családok gyakorlatilag atka nélkül teleltek.

A második kontrollt hosszabb előkészületek előzték meg, ugyanis akácon készített szaporításokkal végeztem. 5 db 15 NB kereten lévő családot anyátlanítottam május 9-10-én. Az anyátlanítástól számított ötödik napon leromboltam a fedett bölcsőket, majd a 12. napon 3- 6 keretes rajokra osztottam szét, így összesen 16 rajt kaptam. Ezeket a rajokat négy különböző telephelyen helyeztem el úgy, hogy egymás röpkörzetén kívül legyenek, de ügyeltem arra, hogy más méhészet viszont legyen a közelükbe – így adva esélyt a visszafertőződésre.

Atkakontroll
Atkakontroll
Fotó: Neumann György

Az anyátlanítástól számított 23. napon szublimáltam a rajokat, összesen 75 kereten. Ebben az időpontban már nem volt fiasítás a családokban (eltekintve néhány darab herétől, de ezek a kelésük utáni napokban még találkoztak az oxálsavval), így minden atka a méheken ült.

A szublimálás utáni negyedik napon elvégzett számolás eredménye szerint átlag 2,6 db atka hullott.

Egy rajnál nem volt értékelhető az eredmény, egy család pedig kiugró eredményt mutatott: itt 14 db atka hullott. Összességében az eredetileg szétosztott öt családnál, amely 75 kereten volt, összesen 39 db atka hullott le.

A módszerről vidó is készült, melyet ezen a linken lehet megnézni: kattide.

(A teljes írás a Méhészet 9., szeptemberi számában jelenik meg, a cikk gondozásáért köszönetet mondunk Szücs Andreának)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

A méheket nem lehet karanténba zárni

Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre, illetve a hazai méhészeti ágazatra.

Kaptárkapu darazsak ellen

A világ minden táján óriási problémát okoz a méhesekben a darazsak kártétele. A montreali Apimondia Kongresszus kiállításán egy új-zélandi cég apró, egyszerű, ráadásul a kaptárakban elhelyezhető darazsak elleni eszközt mutatott be, melynek a kaptárkapu elnevezést adták. A szabadalmi védettség alatt álló találmányról gyűjtöttem információt a standon, melyet most megosztok önökkel.

Engedélyt kapott az első, méhekkel kijuttatható biológiai gombaölő szer

A kanadai Bee Vectoring Technology cég kapott engedélyt az USA környezetvédelmi hatóságától egy területfoglaló gombafaj, a Clonostachys rosea CR-7 törzsének használatára. A gomba szaporítóanyagát poszméhek szállítják a virágokra. Ez a világon az első méhek által kijuttatott biológiai gombaölő szer, amit egyelőre áfonya, szamóca, mandula és napraforgó védelmére lehet használni monília és szürkepenész ellen.

Koronavírus-járvány és méhészkedés

A méhészek tavaszi munkálatai kiemelten fontosak. De vajon hogyan befolyásolja munkájukat a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet és az esetleges további intézkedések. Az OMME elnöke többek között erre kereste a választ a Nagy István agrárminiszterrel folytatott találkozóján.

A méhészek munkáját segíti a Nébih új elektronikus felülete

2020 márciusától elérhető a Nébih új, növényvédő szeres kezelések bejelentésére szolgáló elektronikus felülete. Az adatok egy részét a hivatal interaktív térkép formájában is feldolgozza. A cél, hogy – a gazdálkodók bejelentései alapján – a méhészek e térképen keresztül hasznos információkat kaphassanak a növényvédelmi kezelésekről.

Méhészeti dendrológia 10. rész - Idegenhonos fás hordásnövények III.

Az idegenhonos fásszárú hordásnövények közül leginkább a bálványfa elterjesztésében közreműködtek a méhészek a közelmúltban. Ez a faj azonban olyan inváziós növény, hogy még az akácot is kiszorítja termőhelyéről. További terjesztése nem cél, mára szinte kiirthatatlanná vált. Nemcsak természetvédelmi, hanem nagyon komoly gazdasági károkat okoz.

A Neumann-féle anyazárkázás 3 éve

Neumann György hódmezővásárhelyi méhész és méhegészségügyi felelős 2017 őszén kísérleti jelleggel zárkázta hat családjánál a méhanyákat, majd az így mesterségesen kialakított fiasításmentes időszakban oxálsav szublimálással kezelte a családjait.

Tegyünk együtt a beporzókért

A beporzók napján rendezett beporzóvédelmi konferenciával indult a LÉPNÉL? Tegyünk együtt a beporzókért kampány, amelyben a tervek szerint lesz gyermekek környezetvédelmi érzékenyítse, vetélkedő középiskolásoknak és önkéntességi nap is. A kampány célja, egyebek mellett ráirányítani a figyelmet arra, hogy a beporzó rovarok nélkül haszonnövényeink 75 százalékának csökkenne a terméshozama.

Dadant-Blatt és ízesített mézek - A Popovics méhészet

Hajdú-Bihar megye és az Alföld északi peremén elhelyezkedő Hajdúnánáson látogattam meg Popovics Istvánt és feleségét, Csillát. Ismeretségünk onnan ered, hogy évek óta, szinte az ország minden részén vásárokban, kiállításokon találkozunk – én, mint vendég, ők, mint mézüket áruló termelők. A Popovics méhészetet mutatom be olvasóinknak.