Back to top

Atkairtás anyazárkázás után - beszélgetés egy sikeres kísérletről 2.

Tavasszal számoltunk be egy meglehetősen hatékony és viszonylag gyorsan elvégezhető vegyszermentes atkairtási eljárásról, az őszi anyazárkázásról, mely több ok miatt is a jövő egyik méhészeti technológiájává válhat. Az azóta eltelt tapasztalatokról, újításokról kérdeztem a technológia hazai kidolgozóját, Neumann Györgyöt.

Nőstény varroa atka a báb szemei között
Nőstény varroa atka a báb szemei között
Fotó: Gilles San Martin/Wikimedia Commons
Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor.

Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, minek következtében az anya nem tud petét rakni, így a fiasításban nem tud a varroa atka populáció tovább fejlődni.

A  fiasítás megszűnése után lehetőség nyílik a hatékony zárókezelésre. A módszerről szóló első beszámolónkat lásd Atkairtás anyazárkázás után - beszélgetés egy sikeres kísérletről! címmel.)

Mivel egy viszonylag új technológiáról van szó, kevés a hazai tapasztalat vele kapcsolatban,ezért újból megkerestem Neumann György hódmezővásárhelyi méhészt, hogy ossza meg velünk a tavasz óta eltelt megfigyeléseit.

♦ Lassan véget ér a napraforgóhordás, remélhetőleg kevés méhpusztulással. Tavasz óta milyen tapasztalataid vannak atkaügyben, családfejlődésben?

- Lassan véget ér a napraforgóhordás és az olasz méhészkollégák ilyenkor állnak neki a zárkázásnak. Mi viszont az ő technológiájukat nem követhetjük, hiszen a mi családjaink számára elengedhetetlenül fontos, hogy az anyák még az elkövetkező hetekben is minél többet petézzenek. Ezért is volt szükség egy teljesen a mi környezeti viszonyainkhoz igazodó technológia kidolgozására.

A tavasz óta eltelt időszakra nézve a legfontosabb, hogy a tavalyi zárkázás óta nem kezeltem semmivel atka ellen, csupán két kontrollkezelést végeztem.

Ebből az egyiket a tavaszi felfejlődés elején, márciusban – ezt külön kérésre, mert személy szerint nem tartottam indokoltnak. A feltételezésem be is igazolódott, ugyanis három családnál 10 nap alatt egy atka sem hullott kétszeri szublimálásra.

Az anyák szépen petéztek minden családnál, a családok jól fejlődtek, semmi sem utal arra, hogy a zárkázásnak akár hosszabb távon káros hatása lenne az anyákra.

♦ Úgy képzelem, hogy mivel ennek a technológiának köszönhetően nagyon kevés atkával indulnak tavasszal a családok, az atka nem is tud olyan gyorsan felszaporodni nyárra. Van-e valamilyen adatod ezzel kapcsolatban?

- Igen, természetesen van adatom, mégpedig a második kontrollkezelés. Az első megmutatta, hogy a családok gyakorlatilag atka nélkül teleltek.

A második kontrollt hosszabb előkészületek előzték meg, ugyanis akácon készített szaporításokkal végeztem. 5 db 15 NB kereten lévő családot anyátlanítottam május 9-10-én. Az anyátlanítástól számított ötödik napon leromboltam a fedett bölcsőket, majd a 12. napon 3- 6 keretes rajokra osztottam szét, így összesen 16 rajt kaptam. Ezeket a rajokat négy különböző telephelyen helyeztem el úgy, hogy egymás röpkörzetén kívül legyenek, de ügyeltem arra, hogy más méhészet viszont legyen a közelükbe – így adva esélyt a visszafertőződésre.

Atkakontroll
Atkakontroll
Fotó: Neumann György

Az anyátlanítástól számított 23. napon szublimáltam a rajokat, összesen 75 kereten. Ebben az időpontban már nem volt fiasítás a családokban (eltekintve néhány darab herétől, de ezek a kelésük utáni napokban még találkoztak az oxálsavval), így minden atka a méheken ült.

A szublimálás utáni negyedik napon elvégzett számolás eredménye szerint átlag 2,6 db atka hullott.

Egy rajnál nem volt értékelhető az eredmény, egy család pedig kiugró eredményt mutatott: itt 14 db atka hullott. Összességében az eredetileg szétosztott öt családnál, amely 75 kereten volt, összesen 39 db atka hullott le.

A módszerről vidó is készült, melyet ezen a linken lehet megnézni: kattide.

(A teljes írás a Méhészet 9., szeptemberi számában jelenik meg, a cikk gondozásáért köszönetet mondunk Szücs Andreának)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méz – a természetes immunerősítő

A Kárpát-medencében tevékenykedő méhészek úgy tartják: egy évtizedben átlagosan két-három esztendő minősül kiváló évjáratnak. Kellő bölcsességgel és belátással ennyivel kell megelégednünk, vallja Szűcs Zoltán kaszonyi méhész, aki szoros kapcsolatot ápol mind a kárpátaljai, mind a kárpáti régió különböző részében tevékenykedő sors­társaival. De milyenek a mostani kilátások? – kérdeztük a szakembert.

A növénypszichológusnak is lenne dolga…

A Földet benépesítő élőlények közül az emberek viselkedésével a pszichológia, az állatokéval az etológia foglalkozik. A növé­nyek életfolyamatainak nagy része bár rej­tetten megy végbe, mégis nagyon érde­kes. Mivel életterünk, környezetünk ugyan­az - ahol a szabályok is megegyeznek így a növények is különbözőképpen viszonyulnak egymáshoz, akárcsak mi emberek. Ők sem mindig jó fejek egymással…

Gyilkos darazsak – egy újabb sorscsapás

Pandémia, ASP, madárinfluenza, Afrikában sáskajárás. Úgy tűnik ez kevés, az Egyesült Államokban gyilkos darazsak jelentek Washington államban. Ezek a szokatlanul hatalmas darazsak akár öt centiméteresre is megnőhetnek, szúrásuk, csípésük kegyetlenebb bármelyik más darázsénál. Ők a világ legnagyobb darazsai: az óriásdarázs.

Méhek a biztonságos élelmiszer ellátásért

A tenyésztett és vadon élő méhek állománya világszerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben. Mivel kultúrnövényeink beporzását jórészt e rovarok végzik, egyedszámuk csökkenése jelentős élelmezési problémákat is felvethet.

Hazai méhlegelők 12. rész - Idegenhonos fás hordásnövények IV.

Írássorozatom eme részében egy olyan fafajt mutatok be, mely hazánkban elsősorban parkfaként, díszfaként ismert, de viszonylag kevésbé terjedt el. Lakott területeken, utcafásításban újra fel lehetne karolni ültetését, mivel talajra, városi levegőre nem érzékeny, nem nagy termetű, mind a levele, mind a virágzata rendkívül dekoratív, méheink szívesen járják. Ez a bugás csörgőfa (Koelreuteria paniculata).

Méhpusztulást okozó betegség elleni készítmény fejlesztésére nyert támogatást egy pécsi cég

Több mint 120 millió forint támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól (NKFIH) egy, a mézelő méhek pusztulását okozó betegség ellen, környezetbarát készítmény fejlesztésére az Enviroinvest Zrt., a projekt teljes összege 173,47 millió forint - közölte a pécsi székhelyű cég az MTI-vel.

Miért kezelhető a darázsméreg allergia hatékonyabban, mint a méhméreg allergia?

Német kutatások szerint a méh- és darázsméreg allergia jól kezelhető, ám méhméreg allergia esetén a kezelések 58-80%-ban járnak sikerrel, míg a darázsméreg ellen szerzett immunitás a kezelés végén az esetek 95%-ban jön létre.

Kevés repce- és akácmézre számítanak, de fokozott érdeklődés alakult ki a magyar méz iránt

Az enyhe tél és a korán jött tavasz kedvezett a méhcsaládok fejlődésének, a hosszan tartó szárazság és a március végi lehűlés miatt azonban mégis gyengébb lehet az idei repce- és akácméztermés. A koronavírus-járvány hatásai miatt viszont az elmúlt másfél hónapban fokozott érdeklődés alakult ki a magyar méz iránt a külpiacokon - ismerteti a keddi Magyar Nemzet.

Járványhelyzet és szezonális munkák Szerbiában

Legutóbbi szerbiai-vajdasági beszámolómat azzal kezdtem, hogy az új típusú koronavírus-járvány miatt Szerbiában rendkívüli állapotot hirdetett Aleksandar Vučić államfő, ami azzal járt, hogy este nyolc és reggel öt óra között senki sem tartózkodhat az utcán, a 65 évesnél idősebbek pedig csak heti egy alkalommal hagyhatják el otthonukat, akkor is csak néhány órára, bevásárlási céllal.

Lefagytak a méhészek

Lefagytak a hazai méhtartók, mert elfagyott az akác. A méhésztársadalomnak idén, negatív értelemben, szinte minden összejött. A rendkívül enyhe tél után olyan hideghullám söpört végig az országon áprilisban, amire még az „öregek” sem emlékeznek.