Back to top

A balatoni halállománynak jót tett a halászat leállítása

A balatoni halászat leállítása óta a horgászok egyre jobb fogásmennyiségről számolnak be, ugyanakkor a vendéglátás nem sínylette meg ezt a döntést, mivel a part menti vendéglőkben nem mutatkozik jelentős igény a balatoni halból készített ételekre - erről ír szerdai számában a Magyar Nemzet.

Balatoni haltelepítés
Balatoni haltelepítés
Fotó: MTI - Varga György
A lap felidézi, hogy a Balatonon 2013-ben tiltották be a halászatot, azóta csak a horgászat engedélyezett a tavon. Ugyanakkor rendszeresen hangot kap az a vélemény, hogy a Balaton partján nem lehet a tóból kifogott halat kapni. A cikk megjegyzi: a tiltás előtti években is elvétve lehetett igazi balatoni halat kapni a tó partján.

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek

cáfolta, hogy a vendéglősök részéről jelentős igény mutatkozik a Balatonból kifogott zsákmányra.

Példaként említette, hogy a társaság a Balaton vizének leeresztésekor a Sió-csatorna zsilipjénél kifogott halakat eladásra kínálta, de a felkínált mennyiségnek csak a töredékét tudta értékesíteni.

Tévhitnek nevezte azt is, hogy a balatoni halászat 2013-as betiltását megelőzően a tó partján nyaralók nagyrészt balatoni süllőt ettek. Adatai szerint a halászat utolsó évében 2,6 tonna süllőt fogtak a Balatonból, míg a tó partján elfogyasztott mennyiség 60-80 tonna körül alakult. A vendéglőkben és árusítóhelyeken legfeljebb marketingfogásként szerepelt, hogy balatoni süllőt lehet kapni, a valóságban a süllők nagyon kis hányada származott a Balatonból - jegyezte meg.

Balogh Tibor, a Balatoni Horgászegyesületek Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi balatoni halászat nem fenntartható módon folyt. Példaként hozta, hogy Csopakon a halászat éveiben, a Kerekedi-öbölnél évről évre történt haltelepítés, ám pár nappal a telepítés után a halászok már "lehúzták" hálóval az egész környező területet. Elmondása szerint az is előfordult, hogy a Hortobágyról hozott halakat telepítettek a tóba, majd pár nap múlva ezeket lehalászták, és az áruházakban balatoni halként árulták.

Balogh Tibor elmondta:

2013-at megelőzően évről évre csökkent a fogásmennyiség, a tendencia csak az elmúlt években fordult meg.

Korábban tenyérnyi méretű keszegeket tudtak csak fogni, de most már a tipikusan nagy, egy kiló fölötti dévérkeszegből is egyre több van - tette hozzá.

Az elnök pozitív változásként értékelte, hogy a Balatonba telepített halakat jelenleg a tó vízgyűjtő területén található vizekben tenyésztik, így ezek a halak voltaképpen már ivadékkoruktól kezdve balatoni vízben vannak.

Balogh Tibor kitért arra, hogy horgászathoz nem kell minden horgásznak kiváltania az engedélyt: aki csak ki szeretné próbálni ezt a rekreációs tevékenységet, annak elég turista állami horgászjegyet váltania, ami kevés adminisztrációt igényel.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Több forrás keretében is támogatják a halágazatot

A Vidékfejlesztési Program és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program több intézkedése is összhangban van a Bakony Expo céljaival, tematikájával - hangsúlyozta Viski József vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár Veszprémben a Bakony Expo megnyitóján.

Tiltakozás a dán elképzelések ellen

Szlovákia egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalata, a Dan-Slovakia Agrar mintegy 7600 hektár területen gazdálkodik. A vállalat jelenleg évi 8500 kocát és süldőt, valamint 150 ezer vágósertést értékesít, nagyjából kétszáz fő alkalmazásával. A dán cég üzemeltetésével és terjeszkedési szándékaival szemben az ország több községében, helységében is komoly ellenállást tanúsítanak a lakosok.

Szintetikus hormon állítja le a vízvesztést a haszonnövényekben

A növények által termelt abszcizinsav hormon felelős a transzspiráció általi vízvesztést korálozó pórusok (gázcserenyílások) lezárásának szabályozásáért, ezzel segítve a víz visszatartását.

A kókuszvíz az új csapvíz?

Az utóbbi években a kókuszvíz népszerűsége jelentősen megnövekedett, nem meglepő, hiszen úgy emlegetik, hogy a „természetes, egészséges" ital. De vajon valóban egészséges, vagy inkább maradjunk csak a jól bevált csapvíznél? Öt szakértő adott választ a kérdésre.

Megmaradt hírmondónak - még lehet rá vadászni

A barátréce, kerceréce, fütyülőréce, böjti réce, csörgő réce védetté nyilvánítása után a tőkés réce maradt meg, mint egyedüli vadászható récefajunk. Az élőhelyi változások, a vizes területek felszámolása, -szennyezése következtében hazánkban előforduló récefajaink állománya, valamint vonulásdinamikája megcsappant, így kényszerűvé vált ezen fajok védetté nyilvánítása.

A rovartenyésztő óriás 50-szeresére növeli termelését

A francia Ynsect rovarfehérje gyártó vállalat új ipari létesítményt épít Észak-Franciaországban. Az állami és magán befektetők pénzéből finanszírozott közel 3,7 milliárd eurós beruházást az Európai Bizottság további 20 millió eurós támogatással segíti.

Kísérletek és egyeztetések folynak a nitrátrendelet módosítása érdekében

Az Agrárminisztérium és a NAK is fontosnak tartja, hogy a gazdálkodók számára legoptimálisabb, de a környezetet is kímélő gazdálkodás valósulhasson meg. Ezért a nitrátrendelet módosítása érdekében különböző kísérletek és egyeztetések zajlanak.

Domesztikálódott sertevad a gyümölcsösben és a szőlőskertekben

Nagyvadfajaink állományának növekedése közül kiemelendő a vaddisznóé, mely rendkívüli alkalmazkodó képességének és intelligenciájának, valamint szaporaságának köszönhetően az országban olyan területeken is előfordul, ahol eddig még nem volt tapasztalható megjelenése. Ha valami, akkor az ASP megoldhatja vaddisznó belterületi megjelenésének a problémáját, a kérdés csak az, hogy vajon megéri-e?