Back to top

A balatoni halállománynak jót tett a halászat leállítása

A balatoni halászat leállítása óta a horgászok egyre jobb fogásmennyiségről számolnak be, ugyanakkor a vendéglátás nem sínylette meg ezt a döntést, mivel a part menti vendéglőkben nem mutatkozik jelentős igény a balatoni halból készített ételekre - erről ír szerdai számában a Magyar Nemzet.

Balatoni haltelepítés
Balatoni haltelepítés
Fotó: MTI - Varga György
A lap felidézi, hogy a Balatonon 2013-ben tiltották be a halászatot, azóta csak a horgászat engedélyezett a tavon. Ugyanakkor rendszeresen hangot kap az a vélemény, hogy a Balaton partján nem lehet a tóból kifogott halat kapni. A cikk megjegyzi: a tiltás előtti években is elvétve lehetett igazi balatoni halat kapni a tó partján.

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek

cáfolta, hogy a vendéglősök részéről jelentős igény mutatkozik a Balatonból kifogott zsákmányra.

Példaként említette, hogy a társaság a Balaton vizének leeresztésekor a Sió-csatorna zsilipjénél kifogott halakat eladásra kínálta, de a felkínált mennyiségnek csak a töredékét tudta értékesíteni.

Tévhitnek nevezte azt is, hogy a balatoni halászat 2013-as betiltását megelőzően a tó partján nyaralók nagyrészt balatoni süllőt ettek. Adatai szerint a halászat utolsó évében 2,6 tonna süllőt fogtak a Balatonból, míg a tó partján elfogyasztott mennyiség 60-80 tonna körül alakult. A vendéglőkben és árusítóhelyeken legfeljebb marketingfogásként szerepelt, hogy balatoni süllőt lehet kapni, a valóságban a süllők nagyon kis hányada származott a Balatonból - jegyezte meg.

Balogh Tibor, a Balatoni Horgászegyesületek Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi balatoni halászat nem fenntartható módon folyt. Példaként hozta, hogy Csopakon a halászat éveiben, a Kerekedi-öbölnél évről évre történt haltelepítés, ám pár nappal a telepítés után a halászok már "lehúzták" hálóval az egész környező területet. Elmondása szerint az is előfordult, hogy a Hortobágyról hozott halakat telepítettek a tóba, majd pár nap múlva ezeket lehalászták, és az áruházakban balatoni halként árulták.

Balogh Tibor elmondta:

2013-at megelőzően évről évre csökkent a fogásmennyiség, a tendencia csak az elmúlt években fordult meg.

Korábban tenyérnyi méretű keszegeket tudtak csak fogni, de most már a tipikusan nagy, egy kiló fölötti dévérkeszegből is egyre több van - tette hozzá.

Az elnök pozitív változásként értékelte, hogy a Balatonba telepített halakat jelenleg a tó vízgyűjtő területén található vizekben tenyésztik, így ezek a halak voltaképpen már ivadékkoruktól kezdve balatoni vízben vannak.

Balogh Tibor kitért arra, hogy horgászathoz nem kell minden horgásznak kiváltania az engedélyt: aki csak ki szeretné próbálni ezt a rekreációs tevékenységet, annak elég turista állami horgászjegyet váltania, ami kevés adminisztrációt igényel.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Disznók a kertben

Aktuális probléma a vaddisznó belterületi megjelenése, különösen a Balaton térségében. Egyre sűrűbb az erdőgazdaságok és vadásztársaságok megkeresése a lakosok részéről, a probléma elhárítása viszont közel sem egyszerű. A Bakonyerdő Zrt. is érintett az ügyben, megkeresésünkre a vadgazdálkodási osztályvezető, Pölöskei Balázsnak átfogó véleményét osztanám meg a témával kapcsolatban olvasóinkkal.

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

Magyartarkákkal tartják fenn a Böddi-szék szikes vízi élőhelyeit

Magyartarka üsző gulya érkezett a Böddi-székre, ahol a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság legelőterületeit vehették birtokba. Az állatok legelésükkel hozzájárulnak a szikes élőhelyek természetességének javulásához, a szikes tavakra jellemző változatos élővilág megőrzéséhez.

Kapd el az esőt!

Az esővíz a legjobb vízforrás, ráadásul ingyenes, amelynek köszönhetően gazdaságosan és ökológiai szempontból is fenntarthatóan élhetünk. Az esővíz gyűjtése enyhíti az aszály hatásait is, ennek ellenére nagyon keveset hasznosítunk belőle tudatosan. A lengyel Wroclaw város önkormányzata támogatja azokat a háztartásokat, amelyek gyűjtik és használják az esővizet.

Tájba illeszkedő körtés

Mikola Péter informatikus tanárember, vagyis a körtetermelés távol esik a szakmájától. Ráadásul lakóhelyétől 230 kilométerre, Sényén termel, mégpedig úgy, hogy hagyományos gyümölcsöse teljes mértékben illeszkedjen a szőlőbirtokokkal tűzdelt tájba. Munka közben érdeklődő fiatalok segítségével az elhagyott régi pincéket is feltárja.

Évente egymilliárd forint az állami horgászokmányok értékesítéséből

A forgalmazási jutalékokkal együtt évente egymilliárd forintos bevételt hoz a Magyar Országos Horgász Szövetségnek (Mohosz), hogy az idei évtől az állami horgászjegyek és fogási naplók díjai teljes egészében a szövetséget illetik meg a közfeladat ellátási szerződésben foglaltak szerint - mondta Nagy István agrárminiszter pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.

14 ezer négyzetméteres városi kertet álmodtak egy párizsi tetőre

Jövőre nyílik Párizs délnyugati részén a 14 ezer négyzetméteres kert, mely Európa legnagyobbja lesz. A tervek szerint 30 különböző növényt termesztenek majd, és csúcsszezonban napi 1000 kilónyi zöldség és gyümölcs kerülhet majd ki belőle.

Debrecenben is rákaphat a halra!

Látványkonyhával és önálló standdal jelenik meg a debreceni Farmer Expón a „Kapj rá!” halfogyasztást ösztönző kampány 2019. augusztus 15-18. között. A Farmer Expo Magyarország egyik vezető nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítása, amelyet idén már 28. alkalommal rendeznek meg a cívisvárosban.

A kánikulában akár a szokásos háromszorosát is eladják ásványvízből

Háromszor annyi ásványvizet is eladnak a kánikulában a magyarországi áruházláncok, mint egy átlagos hőmérsékletű napon - olvasható a Világgazdaság keddi számában.

Óriási tévedés azt gondolni, hogy Magyarországot nem fenyegeti vízhiány

A klímaváltozás okozta extrém vízhiány már nem csak az afrikai és közel-keleti, hanem az európai országokat is fenyegeti – derül ki a World Resources Institute nevű amerikai kutatóintézet legújabb tanulmányából. Az InfoRádiónak nyilatkozó klímakutató szerint pár évtizeden belül Magyarországon is kialakulhat vízhiány.