Back to top

Klíma apartheid vár a világra?

Az éghajlati változás az emberiség nagy közösségeit taszíthatja szegénységbe és kényszerítheti migrációra, és ezzel párhuzamosan megkezdődik a harc a vízért, nyomában a gazdasági válsággal.

A magyarországnyi lakossal rendelkező délkelet-indiai Chennai városa, nemrég akkor került a nemzetközi sajtó címoldalira, mikor a várost ivóvízzel ellátó tározó majdnem teljesen kiszáradt. Az emberek közelharcot vívtak hogy edényeiket, kannáikat megtölthessék vízzel. Július elején már a kórházak csapjaiból sem folyt víz.

Az intézményeket vízzel ellátó magánvállalatok a várostól már száz kilométernyi távolságra keresték a vizet.

A vízhiány oka az aszály mellett a monszun késése is volt, ezért a városba napi 2,5 millió liter vizet kell vonattal szállítani.

Közben a kontinensnyi ország másik felén Mumbai körzetében a heves esőzések miatt embereket kellett evakuálni. Ebben a körzetben a rendkívül magas hőmérséklet és az özönvíz szerű esőzések már emberek százainak a halálát okozták, és a drámai statisztika tovább romolhat.

Az egyre szélsőségesebbé váló éghajlat miatt India lassan lakhatatlanná válik. A hőhullámok, melyek azt jelentik, hogy két napon keresztül 4,5 fokkal meghaladja az adott időszakban szokásos hőmérsékletet, egyre gyakoribb jelenséggé válnak. Csak az idei évben, az ország különböző területeit 484 hőhullám sújtotta.

Mi a válasza erre több millió embernek Dél-Ázsiában? A lakhely változtatása. Valószínüleg az országon belül, de sokan – ha már menni kell – más országban, kontinensen keresnek jobb életkörülményeket, és nem csak Indiáról van szó.

A NASA hőmérsékleti modellje és a Nemzetközi Klímapanel (IPCC) elemzései szerint 2100-ban az időszakos hőmérsékleti szélsőségek, különösen a hőhullámok meghaladják a 45–47 Celsius fokot a Föld nagy területén. Nagyon magas hőmérséklettel kell számolni a Közel-Keleten, az Arab-félszigeten, Észak-Afrikában, India és Pakisztán határán, Ausztrália központjában, az Egyesült Államok nyugati partján, különös tekintettel Kaliforniára és Kína középső és délnyugati részén. A melegvérű fajoknak  vándorolni kell a túlélés érdekében.

Alig több mint egy hónappal ezelőtt

az ENSZ jelentést tett közzé, amelyben felveti azt az elképzelést, hogy a világra "klíma-apartheid" vár. A jelenség a szegények és a gazdagok között lesz szembetűnő mivel a szegények nem lesznek képesek megbirkózni az éghajlatváltozás következményeivel, 

a gazdagok viszont meg tudják majd védeni magukat az klimatikus katasztrófa káros hatásaival szemben. 2030-ra 120 millió ember csúszhat szegénységbe az éghajlatváltozás miatt.

Elgondolkodtató viszont, hogy

a legszegényebbek a globális kibocsátás csak egy töredékéért felelősek, de terhei nagy részét nekik kell viselniük a védekezés lehetősége nélkül

- mondja Philip Alston, az ENSZ munkatársa.

A klímajelenség a mezőgazdaságot sújtja leginkább és a kevésbé fejlett országokban a kormányok sem képesek az érintett gazdálkodóknak megfelelő támogatást nyújtani. Hondurasban és Guatemalában az éghajlatváltozást tekintik a kávéültetvényeket megtámadó gombás fertőzések elsődleges okának. Ezenkívül a kávébab nagyon érzékeny növény, amelyek rosszul viselik a hőmérséklet ingadozását vagy az aszályos környezetet - és az ilyen időjárási változások a globális felmelegedéssel együtt egyre gyakrabban fordulnak elő. A kávé mindkét ország egyik fő exportcikke. A szélsőséges időjárás megsemmisíti az ültetvényeket, amiért több ezer család úgy dönt, hogy elköltözik, részben a városokba, és de többen Mexikókon keresztül az Egyesült Államokba.

A gazdasági folyamatok tervezésénél és szabályozásánál a három nagy újonnan megjelenő mega-trendet: a klimatikus, a demográfiai és a technológiai változást mindenképpen figyelembe kell venni.

Ha nem kezeljük eredményesen az éghajlati változás következtében kialakult krízishelyzeteket, mint  a háború a vízért és az élelemért, valamint a klíma-menekültek,  az globális destabilizációhoz és a globális válsághoz vezethet,

véli Kamil Wyszkowski, a Globális Kompakt hálózat lengyelországi elnöke.

Az éghajlati változás miatt bekövetkező migráció immár tény, folytatja az elnök. Elegendő visszaemlékezni arra, hogy a hosszú aszály Észak-Afrikában és a Közel-Keleten a mezőgazdaság összeomlását, belső migrációt, azaz vidékről a városokba történő vándorlást, az elégedetlenség fokozódását, a vallási radikalizációt okozta. Végső soron ennek lett a következménye az „Arab Tavasz” és a szíriai háború melyet a menekültek végtelen hulláma követett, melyet összefoglaló néven itt Európában migrációs válságként emlegetünk.

Forrás: 
gazeta.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaváltozás: halálra főtt félmillió kagyló

Az elpusztult kagylókra Új-Zéland partjainál, a sziklák között elterülve bukkantak rá, az emelkedő hőmérséklet miatt gyakorlatilag élve megfőttek. A szakértők szerint a jövőben hasonló jelenségekre lehet számítani a klímaváltozás miatt.

Jönnek a gólyák, már hallani a rigó énekét is

A rövid tél miatt jóval korábban érkeznek a költöző madarak. Éjszakánként azért többnyire még most is fagypont alá hűl a levegő hőmérséklete, igaz, nincsenek kemény mínuszok. Van-e a visszatérő madaraknak elegendő táplálékuk – kérdeztük Schmidt Egon ornitológust?

Elnézték a naptárt a növények?

Annyira enyhe volt a tél Olaszországban, hogy van olyan zöldség és gyümölcs, ami akár egy hónappal korábban teremhet a vártnál. A gazdák aggódnak, egyrészt mert nem múlt még el a kései fagyok veszélye, másrészt, mert lehetetlen így előre tervezni az értékesítési szezont.

Nélkülözhetetlenek a gazdák a rendkívül értékes vizes élőhely fenntartásában

A február különös jelentőséggel bír a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó vizes élőhelyek esetében: ekkor kezdenek fészkelni a rétisasok, s rendszerint ilyenkor töltik fel a kiemelt jelentőségű vizes élőhelynek számító Biharugrai-halastavakat is. A természetvédelmi szakemberek éppen ezért a gazdálkodókkal szorosan együttműködve igyekeznek biztosítani a környék háborítatlanságát.

A növénytermesztésben várhatóan idén is a jég okozza majd a legtöbb mezőgazdasági kárt

Az egyre gyakrabban előforduló, és egyre szélsőségesebbé váló időjárási jelenségek a tavalyi évben is komoly hatással voltak a mezőgazdasági tevékenységre, idén pedig már az év elején nagy károkat okozott a Ciara viharciklon a mezőgazdasági épületekben, vagyontárgyakban. Az egyik legnagyobb mezőgazdasági biztosító adatai szerint a legjellemzőbb kár 2019-ben a jégeső volt.

Hatékonyabb, fenntarthatóbb gazdálkodás a FIELD MANAGER új funkcióival

Magyarországon a PREGA Konferencián mutatta be a BASF a FIELD MANAGER új funkcióit. Új tápanyag- és pufferzóna-menedzsment funkciókat indítanak az egész világon. A xarvio™ FIELD MANAGER alkalmazást már világszerte 17 000 gazdálkodó használja összesen több mint kétmillió hektár művelt területen. A beruházások jobb megtérüléséhez vezetnek és fenntarthatóbb gazdálkodást eredményeznek.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Időkapszula a Gabonakutatóban

Február 18-án időkapszulát helyeztek el a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kht. új beruházásának alapjában Nagy István agrárminiszter és Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója jelenlétében.

Téli agrárképzés – egyetemi szinten

A KITE Zrt. komolyan gondolja, hogy a mezőgazdaságban a minél magasabb szintű tudás elsajátítása az előrelépés záloga. Ennek jegyében január 27–31. között növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzést tartott a vállalat Hévízen, elsősorban növényvédelemben is járatos gazdálkodóknak, bár az egyhetes program első napján az ágazat általános és időszerű kérdéseiről rendeztek előadásokat.

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázat

A klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatja be a Vajdahunyadvárban nyílt "Változó világunk kihívásai" című kiállítás.