Back to top

Klíma apartheid vár a világra?

Az éghajlati változás az emberiség nagy közösségeit taszíthatja szegénységbe és kényszerítheti migrációra, és ezzel párhuzamosan megkezdődik a harc a vízért, nyomában a gazdasági válsággal.

A magyarországnyi lakossal rendelkező délkelet-indiai Chennai városa, nemrég akkor került a nemzetközi sajtó címoldalira, mikor a várost ivóvízzel ellátó tározó majdnem teljesen kiszáradt. Az emberek közelharcot vívtak hogy edényeiket, kannáikat megtölthessék vízzel. Július elején már a kórházak csapjaiból sem folyt víz.

Az intézményeket vízzel ellátó magánvállalatok a várostól már száz kilométernyi távolságra keresték a vizet.

A vízhiány oka az aszály mellett a monszun késése is volt, ezért a városba napi 2,5 millió liter vizet kell vonattal szállítani.

Közben a kontinensnyi ország másik felén Mumbai körzetében a heves esőzések miatt embereket kellett evakuálni. Ebben a körzetben a rendkívül magas hőmérséklet és az özönvíz szerű esőzések már emberek százainak a halálát okozták, és a drámai statisztika tovább romolhat.

Az egyre szélsőségesebbé váló éghajlat miatt India lassan lakhatatlanná válik. A hőhullámok, melyek azt jelentik, hogy két napon keresztül 4,5 fokkal meghaladja az adott időszakban szokásos hőmérsékletet, egyre gyakoribb jelenséggé válnak. Csak az idei évben, az ország különböző területeit 484 hőhullám sújtotta.

Mi a válasza erre több millió embernek Dél-Ázsiában? A lakhely változtatása. Valószínüleg az országon belül, de sokan – ha már menni kell – más országban, kontinensen keresnek jobb életkörülményeket, és nem csak Indiáról van szó.

A NASA hőmérsékleti modellje és a Nemzetközi Klímapanel (IPCC) elemzései szerint 2100-ban az időszakos hőmérsékleti szélsőségek, különösen a hőhullámok meghaladják a 45–47 Celsius fokot a Föld nagy területén. Nagyon magas hőmérséklettel kell számolni a Közel-Keleten, az Arab-félszigeten, Észak-Afrikában, India és Pakisztán határán, Ausztrália központjában, az Egyesült Államok nyugati partján, különös tekintettel Kaliforniára és Kína középső és délnyugati részén. A melegvérű fajoknak  vándorolni kell a túlélés érdekében.

Alig több mint egy hónappal ezelőtt

az ENSZ jelentést tett közzé, amelyben felveti azt az elképzelést, hogy a világra "klíma-apartheid" vár. A jelenség a szegények és a gazdagok között lesz szembetűnő mivel a szegények nem lesznek képesek megbirkózni az éghajlatváltozás következményeivel, 

a gazdagok viszont meg tudják majd védeni magukat az klimatikus katasztrófa káros hatásaival szemben. 2030-ra 120 millió ember csúszhat szegénységbe az éghajlatváltozás miatt.

Elgondolkodtató viszont, hogy

a legszegényebbek a globális kibocsátás csak egy töredékéért felelősek, de terhei nagy részét nekik kell viselniük a védekezés lehetősége nélkül

- mondja Philip Alston, az ENSZ munkatársa.

A klímajelenség a mezőgazdaságot sújtja leginkább és a kevésbé fejlett országokban a kormányok sem képesek az érintett gazdálkodóknak megfelelő támogatást nyújtani. Hondurasban és Guatemalában az éghajlatváltozást tekintik a kávéültetvényeket megtámadó gombás fertőzések elsődleges okának. Ezenkívül a kávébab nagyon érzékeny növény, amelyek rosszul viselik a hőmérséklet ingadozását vagy az aszályos környezetet - és az ilyen időjárási változások a globális felmelegedéssel együtt egyre gyakrabban fordulnak elő. A kávé mindkét ország egyik fő exportcikke. A szélsőséges időjárás megsemmisíti az ültetvényeket, amiért több ezer család úgy dönt, hogy elköltözik, részben a városokba, és de többen Mexikókon keresztül az Egyesült Államokba.

A gazdasági folyamatok tervezésénél és szabályozásánál a három nagy újonnan megjelenő mega-trendet: a klimatikus, a demográfiai és a technológiai változást mindenképpen figyelembe kell venni.

Ha nem kezeljük eredményesen az éghajlati változás következtében kialakult krízishelyzeteket, mint  a háború a vízért és az élelemért, valamint a klíma-menekültek,  az globális destabilizációhoz és a globális válsághoz vezethet,

véli Kamil Wyszkowski, a Globális Kompakt hálózat lengyelországi elnöke.

Az éghajlati változás miatt bekövetkező migráció immár tény, folytatja az elnök. Elegendő visszaemlékezni arra, hogy a hosszú aszály Észak-Afrikában és a Közel-Keleten a mezőgazdaság összeomlását, belső migrációt, azaz vidékről a városokba történő vándorlást, az elégedetlenség fokozódását, a vallási radikalizációt okozta. Végső soron ennek lett a következménye az „Arab Tavasz” és a szíriai háború melyet a menekültek végtelen hulláma követett, melyet összefoglaló néven itt Európában migrációs válságként emlegetünk.

Forrás: 
gazeta.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Munkaerőhiány a gyümölcsösökben

A szélsőséges idei időjárás Szlovákiában is nagymértékben befolyásolta a gyümölcstermés alakulását. A hosszan tartó, könyörtelen szárazság, a hűvös kora tavaszi nappalok és éjszakák, majd a váratlanul nagy mennyiségű májusi csapadék egyrészt megtizedelte a gyümölcsösök termését, másrészt sokat rontott a gyümölcsök minőségén.

Vízválasztóhoz ért a magyar juhágazat

A következő 5 év vízválasztó lesz a magyar juhtenyésztésben, hiszen évtizedek óta alig, sőt visszafejlődő ágazatról beszélünk, amely nagyon távol esik az élvonalat képviselő országok juhtartóinak teljesítményétől. Ha most nem lépünk gyorsan és határozottan, akkor néhány éven belül nem lesz számottevő a magyar ágazat.

Szemek a levegőben - drón 10 ezer hektárhoz

Nauru 500 C néven kifejezetten a nagy gazdaságok igényeit szem előtt tartva fejlesztette ki megfigyelő drónját a brazíliai XMobots vállalat. A drónt négy órás repülési ideje a gyártó szerint sokféle térképezési, megfigyelési feladatra teszi ideálissá a nagy, tízezer hektárosnál nagyobb növénytermesztő gazdaságok, illetve földbirtokok kezelői számára.

Nagy csapás lesz a nitrogéntrágyák védővámja

Könnyen lehet, hogy nagy csapást mér Európa gazdálkodóira az Európai Bizottság a nitrogéntartalmú műtrágyákra kivetendő dömpingellenes védővámmal – figyelmeztet Cedric Benoist francia gazda, a gabonatermesztők nemzeti szövetségének elnökségi tagja.

Természetes talajgyógyítás

Megvizsgáljuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy talajunkban egészséges, virágzó növényeket nevelhessünk. Számos természetes talajjavító mód áll rendelkezésünkre.

Kertbarát rovarok

A leggyakrabban előforduló hasznos rovarok (katicabogarak, fátyolkák, fürkészdarazsak, fürkészlegyek) mellett a házikertekben sok más hasznos élő szervezet segítségére is számíthatunk. Csak örülhetünk, ha felbukkannak a kertünkben!

Lassan jönnek rá, hogy ez a növény jelenti a jövőt

Jó tulajdonságai és olcsó termeszthetősége ellenére egyelőre lassan terjed a cirok az állati takarmányozásban, ugyanis a konzervatív tenyésztők nehezen váltanak – hangzott el egy olaszországi szakmai eseményen. A kukoricával jól konkuráló cirok előtt ugyanakkor nagy jövő állhat.

Milyen Magyarország Legszebb Birtoka?

Gyümölcsös konténerekből összeállított, traktor húzta „kisvasúttal” jártuk be a Derecske határában található, madárcsicsergéstől hangos okoskertet, a Hajdú-bihari Bold Agro Kft. 110 hektáros alma- és 80 hektáros meggyültetvényét, amely az idén elnyerte a Magyarország Legszebb Birtoka címet.

Gombaültetvénynek álcázott barlangi kannabisz-telep Budán

Budapesten a XXII. kerületben a 19. században mészkőbányászat során kivájt barlangrendszerből alakították ki jelenleg gombatermesztésre használt föld alatti helyiségeket. A gyanúsított a lakóháza mellett egy ilyen járatrészt bérelt a helyi önkormányzattól melynek elejében álcaként laskagombát, mélyebb termeiben kannabiszt termesztett.

Áttörést jelentő génfelfedezés az árpában

Az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem kutatói egy, a szárazságtűrésért felelős gént fedeztek fel az árpában, amely a tudósok reményei szerint segíthet majd ellenállóvá tenni a növényeket az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben.