Back to top

Klíma apartheid vár a világra?

Az éghajlati változás az emberiség nagy közösségeit taszíthatja szegénységbe és kényszerítheti migrációra, és ezzel párhuzamosan megkezdődik a harc a vízért, nyomában a gazdasági válsággal.

A magyarországnyi lakossal rendelkező délkelet-indiai Chennai városa, nemrég akkor került a nemzetközi sajtó címoldalira, mikor a várost ivóvízzel ellátó tározó majdnem teljesen kiszáradt. Az emberek közelharcot vívtak hogy edényeiket, kannáikat megtölthessék vízzel. Július elején már a kórházak csapjaiból sem folyt víz.

Az intézményeket vízzel ellátó magánvállalatok a várostól már száz kilométernyi távolságra keresték a vizet.

A vízhiány oka az aszály mellett a monszun késése is volt, ezért a városba napi 2,5 millió liter vizet kell vonattal szállítani.

Közben a kontinensnyi ország másik felén Mumbai körzetében a heves esőzések miatt embereket kellett evakuálni. Ebben a körzetben a rendkívül magas hőmérséklet és az özönvíz szerű esőzések már emberek százainak a halálát okozták, és a drámai statisztika tovább romolhat.

Az egyre szélsőségesebbé váló éghajlat miatt India lassan lakhatatlanná válik. A hőhullámok, melyek azt jelentik, hogy két napon keresztül 4,5 fokkal meghaladja az adott időszakban szokásos hőmérsékletet, egyre gyakoribb jelenséggé válnak. Csak az idei évben, az ország különböző területeit 484 hőhullám sújtotta.

Mi a válasza erre több millió embernek Dél-Ázsiában? A lakhely változtatása. Valószínüleg az országon belül, de sokan – ha már menni kell – más országban, kontinensen keresnek jobb életkörülményeket, és nem csak Indiáról van szó.

A NASA hőmérsékleti modellje és a Nemzetközi Klímapanel (IPCC) elemzései szerint 2100-ban az időszakos hőmérsékleti szélsőségek, különösen a hőhullámok meghaladják a 45–47 Celsius fokot a Föld nagy területén. Nagyon magas hőmérséklettel kell számolni a Közel-Keleten, az Arab-félszigeten, Észak-Afrikában, India és Pakisztán határán, Ausztrália központjában, az Egyesült Államok nyugati partján, különös tekintettel Kaliforniára és Kína középső és délnyugati részén. A melegvérű fajoknak  vándorolni kell a túlélés érdekében.

Alig több mint egy hónappal ezelőtt

az ENSZ jelentést tett közzé, amelyben felveti azt az elképzelést, hogy a világra "klíma-apartheid" vár. A jelenség a szegények és a gazdagok között lesz szembetűnő mivel a szegények nem lesznek képesek megbirkózni az éghajlatváltozás következményeivel, 

a gazdagok viszont meg tudják majd védeni magukat az klimatikus katasztrófa káros hatásaival szemben. 2030-ra 120 millió ember csúszhat szegénységbe az éghajlatváltozás miatt.

Elgondolkodtató viszont, hogy

a legszegényebbek a globális kibocsátás csak egy töredékéért felelősek, de terhei nagy részét nekik kell viselniük a védekezés lehetősége nélkül

- mondja Philip Alston, az ENSZ munkatársa.

A klímajelenség a mezőgazdaságot sújtja leginkább és a kevésbé fejlett országokban a kormányok sem képesek az érintett gazdálkodóknak megfelelő támogatást nyújtani. Hondurasban és Guatemalában az éghajlatváltozást tekintik a kávéültetvényeket megtámadó gombás fertőzések elsődleges okának. Ezenkívül a kávébab nagyon érzékeny növény, amelyek rosszul viselik a hőmérséklet ingadozását vagy az aszályos környezetet - és az ilyen időjárási változások a globális felmelegedéssel együtt egyre gyakrabban fordulnak elő. A kávé mindkét ország egyik fő exportcikke. A szélsőséges időjárás megsemmisíti az ültetvényeket, amiért több ezer család úgy dönt, hogy elköltözik, részben a városokba, és de többen Mexikókon keresztül az Egyesült Államokba.

A gazdasági folyamatok tervezésénél és szabályozásánál a három nagy újonnan megjelenő mega-trendet: a klimatikus, a demográfiai és a technológiai változást mindenképpen figyelembe kell venni.

Ha nem kezeljük eredményesen az éghajlati változás következtében kialakult krízishelyzeteket, mint  a háború a vízért és az élelemért, valamint a klíma-menekültek,  az globális destabilizációhoz és a globális válsághoz vezethet,

véli Kamil Wyszkowski, a Globális Kompakt hálózat lengyelországi elnöke.

Az éghajlati változás miatt bekövetkező migráció immár tény, folytatja az elnök. Elegendő visszaemlékezni arra, hogy a hosszú aszály Észak-Afrikában és a Közel-Keleten a mezőgazdaság összeomlását, belső migrációt, azaz vidékről a városokba történő vándorlást, az elégedetlenség fokozódását, a vallási radikalizációt okozta. Végső soron ennek lett a következménye az „Arab Tavasz” és a szíriai háború melyet a menekültek végtelen hulláma követett, melyet összefoglaló néven itt Európában migrációs válságként emlegetünk.

Forrás: 
gazeta.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi történik? Tömegesen jelölik meg zöld keresztekkel a földeket

A német gazdák tömegesen jelölik meg zöldre festett keresztekkel a földjeiket, hogy így hívják fel a figyelmet a kormány által szeptember elején elfogadott agrárkörnyezetvédelmi törvénycsomag lehetséges negatív következményeire – számol be az Agrarheute és a Die Welt.

Változóban a svájci mezőgazdaság

A svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az országban jelenleg 50 852 mezőgazdasági üzem 1,04 millió hektáron gazdálkodik. A legutóbbi felméréshez képest a gazdaságok száma 1,5 százalékkal csökkent.

Áremelkedést várnak a kukoricatermelők

Áremelkedést várnak a kukoricatermelők a hamarosan felpörgő aratás után - értesült szerdai számában a Világgazdaság.

Évi 17 milliárd öntözésfejlesztésre

A klímaváltozás miatt is kulcsfontosságú az öntözésfejlesztés, a vízgazdálkodás hatékonyabbá tétele a hazai agrárium versenyképességének növeléséhez. E téren – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével – számos előremutató lépést tett és tesz a kormányzat.

A vegetáriánus étrendnél jobb a mértékletes húsfogyasztás

A kevés húst tartalmazó étrend karbonlábnyoma kisebb, mint a hagyományos tejet-tojást fogyasztó vegetáriánusé egy új amerikai tanulmány szerint.

Brexit és klímaváltozás: bajban a britek

Rövidtávon a Brexit, hosszútávon a klímaváltozás miatt kerülhet veszélybe Nagy-Britannia élelmiszerellátásának egy jelentős része – véli a brit parlament szakbizottsága, amely válaszlépéseket követel a kormánytól.

2020 a növényi egészség nemzetközi éve

Tavaly decemberben fogadta el az ENSZ közgyűlése, hogy 2020-at a növényi egészség nemzetközi évének nyilvánítsák. Ez reményeik szerint fölhívja a nagyközönség és a döntéshozók figyelmét a növényvédelem fontosságára. Napjainkban a világ növénytermelésének körülbelül 40 százaléka megy veszendőbe a károsítók miatt, ami 220 milliárd dolláros kár. Az invazív rovarok számlájára 70 milliárd dolláros kiesés írható.

A földek emberei

A munka öröméből, hogy hasznot hajtunk, hogy szép, amit csinálunk, eleinte semmit sem vettem észre. Minden ridegnek látszott, koszos volt, szúrt és fájt. A deréktáj igazi veszélyzóna. Életem első igazi paprikaszedésén, amikor alig tízévesen megkaptam a felnőtteknek járó duplasort és az ezzel járó felelősséget (egy szem nem sok, annyi nem maradhatott száron), apám, beavatásul, gúnyt űzött belőlem.

Benedek Elek, a gazda

Idén ünnepeljük Benedek Elek (1859. szeptember 30–1929. augusztus 17.) születésének 160. évfordulóját. Kevesen tudják, hogy az elsősorban meseíróként számon tartott író a föld gyermeke, aki szülőfalujában mintagazdaságot hozott létre, több ezer fát ültetett, és a Madarak és fák napjának lelkes támogatója, terjesztője volt.

Az emlékezés mellett a mai termelőkről sem szabad megfeledkezni

Az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítja. Az erről szóló országgyűlési határozat indoklása szerint ezen a napon „arról a földműves-társadalomról emlékezünk meg, amely jó- és balsorsában egyaránt készen áll a haza szolgálatára”.